A szegénység csaknem mindig egyenes arányban áll a tehetséggel. (Plehanov)
Akiket emberi méltóságukban sértenek, akiket betegség sújt, akiket megfosztanak jogaiktól… Tudjátok meg: az ilyen emberek a mi tanítómestereink, akiket nagyon gyengéden kell szeretnünk és őszintén tisztelnünk.
Marillac Szent Lujza
Az őszinte ember Isten legnemesebb alkotása. (Alexander Pope)
Életének bizonyos szakaszaiban a keresztény embernek szükségszerűen a látszat ellenére kell hinnie, remélnie minden reménytelenség ellenére. Elkerülhetetlenül lesznek olyan helyzetek amikor nem tudjuk megérteni, hogy Isten miért így cselekszik, mert Isten titokzatos és érthetetlen bölcsességével találkozunk.
Részlet a "Keresd a békét, és járj a nyomában!" (P. Jacques Philippe) című könyvből.
Istenünk, segíts, hogy rád tekintsünk, s ne erre a világra; hogy ne féljünk a haláltól, hanem bízzunk Jézus kereszthalálának értelmében. Hadd lássuk a nyitott sírt, s az ő feltámadását, tudva, hogy mivel Jézus legyőzte a halált, biztonságban vagyunk. Köszönjük, hogy elveszed félelmeinket, és békességet adsz. Ámen
Jézus nem az igazakért jött, hanem a bűnösökért...
Könyörgés és hálaadás úgy tartoznak együvé, mint a szájnak a két ajka.
- Mondd, szerinted létezik egyértelmű igazság?
- Igen. Mindenkinek a magáé.
Ez minden konfliktus forrása.
Vavyan Fable
Nem csupán cselekvéssel, szenvedéssel is lehet nagyot alkotni. (Boda László)
Példakép lenni a gyermekek előtt mély szeretet nélkül olyan, mintha hold lennél, amely világít ugyan, de semmi meleget nem ad. Légy melegítő nap, mely sugaraival mindent beragyog.
Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.
Pilinszky János
Akiket emberi méltóságukban sértenek, akiket betegség sújt, akiket megfosztanak jogaiktól… Tudjátok meg: az ilyen emberek a mi tanítómestereink, akiket nagyon gyengéden kell szeretnünk és őszintén tisztelnünk.
Marillac Szent Lujza
„Amit csak akar az Úr, megteszi az égen és a földön és a mélységes tengerekben.” (Zsolt 135,6)
Az elbizakodott emberiség néha kap egy figyelmeztetést, hogy nem ő az úr égen, földön. Nemrégiben az izlandi tűzhányó hetekre megbénította Európát. Pusztít, rombol az árvíz, az esőzés. (7. v.: „Felhőket hoz fel a föld széléről, villámokat szór, ha esik az eső, szelet bocsát ki kamráiból.”) Ez az ige a hívő ember globális aspektusból kiinduló csodálatát, örömét mutatja fel: ez a mindeneken Úr Isten „igazságot szolgáltat népének, és megkönyörül szolgáin”. (Kőháti Dorottya)
Az elbizakodott emberiség néha kap egy figyelmeztetést, hogy nem ő az úr égen, földön. Nemrégiben az izlandi tűzhányó hetekre megbénította Európát. Pusztít, rombol az árvíz, az esőzés. (7. v.: „Felhőket hoz fel a föld széléről, villámokat szór, ha esik az eső, szelet bocsát ki kamráiból.”) Ez az ige a hívő ember globális aspektusból kiinduló csodálatát, örömét mutatja fel: ez a mindeneken Úr Isten „igazságot szolgáltat népének, és megkönyörül szolgáin”. (Kőháti Dorottya)
Az őszinte ember Isten legnemesebb alkotása. (Alexander Pope)
Életének bizonyos szakaszaiban a keresztény embernek szükségszerűen a látszat ellenére kell hinnie, remélnie minden reménytelenség ellenére. Elkerülhetetlenül lesznek olyan helyzetek amikor nem tudjuk megérteni, hogy Isten miért így cselekszik, mert Isten titokzatos és érthetetlen bölcsességével találkozunk.
Részlet a "Keresd a békét, és járj a nyomában!" (P. Jacques Philippe) című könyvből.
„Isten nem vetette el az ő népét, amelyet eleve kiválasztott.” (Róm 11,2a)
Isten hű, ha mi hűtlenkedünk is – ezt érthetjük meg mai igénkből. Nagyon fontos ezt magunkban tisztázni. Természetesen nem azért, hogy bátran vétkezzünk Isten ellen és felebarátunk ellen. Isten nem a bűnre szabadít fel minket. A félelmeinkből, az állandó kényszeres megfelelni akarásunkból akar kimenteni azáltal, hogy azt hirdetteti nekünk: nem veti el népét, népe tagjait, azaz téged és engem sem. Miből fakad ez a hűség? Isten lényegéből, aki maga a szeretet. Ő Fiában tette érthetővé a világ minden embere számára, hogy szereti, és hű az emberhez, nem akarja elveszni látni. Drága testvér, aki a keresztségben elpecsételt vagy az ő számára, áldd és magasztald Istent, aki hű hozzád! (Tamásy Tamásné)
Isten hű, ha mi hűtlenkedünk is – ezt érthetjük meg mai igénkből. Nagyon fontos ezt magunkban tisztázni. Természetesen nem azért, hogy bátran vétkezzünk Isten ellen és felebarátunk ellen. Isten nem a bűnre szabadít fel minket. A félelmeinkből, az állandó kényszeres megfelelni akarásunkból akar kimenteni azáltal, hogy azt hirdetteti nekünk: nem veti el népét, népe tagjait, azaz téged és engem sem. Miből fakad ez a hűség? Isten lényegéből, aki maga a szeretet. Ő Fiában tette érthetővé a világ minden embere számára, hogy szereti, és hű az emberhez, nem akarja elveszni látni. Drága testvér, aki a keresztségben elpecsételt vagy az ő számára, áldd és magasztald Istent, aki hű hozzád! (Tamásy Tamásné)
Istenünk, segíts, hogy rád tekintsünk, s ne erre a világra; hogy ne féljünk a haláltól, hanem bízzunk Jézus kereszthalálának értelmében. Hadd lássuk a nyitott sírt, s az ő feltámadását, tudva, hogy mivel Jézus legyőzte a halált, biztonságban vagyunk. Köszönjük, hogy elveszed félelmeinket, és békességet adsz. Ámen
Jézus nem az igazakért jött, hanem a bűnösökért...
Könyörgés és hálaadás úgy tartoznak együvé, mint a szájnak a két ajka.
„Miért tart fájdalmam szüntelen, miért nincs gyógyulás súlyos sebemre? Olyan vagy hozzám, mint a csalóka patak, amelyben nincs állandóan víz.” (Jer 15,18)
„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” (Weöres Sándor: A teljesség felé) A hit megtart. A hit, ami ajándék, amit kérhetek, amit megkaphatok, amit megőrizhetek, amiben növekedhetek, ami által megszabadulok. Alattam a föld, a realitás: a bajok, fájdalmak, sebek, terhek, amelyek lehúznak. Amelyektől még őt sem látom, csak mint csalóka patakot érzékelem. Fölöttem az ég: elérhetetlen messzeségben. A kettő között, illetve a kettőben ott vagyok én. De nem mindegy, hogyan… Keressük mi is a fokokat, bennünk is van létra. (Kőháti Dóra)
„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” (Weöres Sándor: A teljesség felé) A hit megtart. A hit, ami ajándék, amit kérhetek, amit megkaphatok, amit megőrizhetek, amiben növekedhetek, ami által megszabadulok. Alattam a föld, a realitás: a bajok, fájdalmak, sebek, terhek, amelyek lehúznak. Amelyektől még őt sem látom, csak mint csalóka patakot érzékelem. Fölöttem az ég: elérhetetlen messzeségben. A kettő között, illetve a kettőben ott vagyok én. De nem mindegy, hogyan… Keressük mi is a fokokat, bennünk is van létra. (Kőháti Dóra)
- Mondd, szerinted létezik egyértelmű igazság?
- Igen. Mindenkinek a magáé.
Ez minden konfliktus forrása.
Vavyan Fable
Nem csupán cselekvéssel, szenvedéssel is lehet nagyot alkotni. (Boda László)
Példakép lenni a gyermekek előtt mély szeretet nélkül olyan, mintha hold lennél, amely világít ugyan, de semmi meleget nem ad. Légy melegítő nap, mely sugaraival mindent beragyog.
Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.
Pilinszky János
„Urunk, Istenünk, más urak voltak gazdáink, nem te, de csak a te nevedet dicsérjük.” (Ézs 26,13)
Igen, mindenféle urak és uraságok szolgálatába szegődünk, néha tudatosan, néha meg csak utólag ráébredve rossz választásainkra. És még ezekből a szolgaságokból is van kiút, van korrekciós lehetőség, van megtérés. Más urak: féltékenyek, kegyetlenek, érzéketlenek, bennünk csak uralmuk megerősítése fontos, semmi más. Az égi hatalomnak én magam kellek; ahogyan én szomjazom a vízre egy tikkasztó napon, úgy szomjazik személyesen rám, s nem nyugszik, míg hozzám el nem ér. Hogy is lehetne összehasonlítani más uracskákkal, királyocskákkal, akik saját dicsőségüket keresik? Ha megértem, átérzem mindezt, hálásnak kell lennem, s átmenni egy másik királyságba, az „Ő szerelmes Fiának országába”. (Balogh Éva)
Igen, mindenféle urak és uraságok szolgálatába szegődünk, néha tudatosan, néha meg csak utólag ráébredve rossz választásainkra. És még ezekből a szolgaságokból is van kiút, van korrekciós lehetőség, van megtérés. Más urak: féltékenyek, kegyetlenek, érzéketlenek, bennünk csak uralmuk megerősítése fontos, semmi más. Az égi hatalomnak én magam kellek; ahogyan én szomjazom a vízre egy tikkasztó napon, úgy szomjazik személyesen rám, s nem nyugszik, míg hozzám el nem ér. Hogy is lehetne összehasonlítani más uracskákkal, királyocskákkal, akik saját dicsőségüket keresik? Ha megértem, átérzem mindezt, hálásnak kell lennem, s átmenni egy másik királyságba, az „Ő szerelmes Fiának országába”. (Balogh Éva)
