"Tudjuk, hogy minden teremtmény sóhajtozik és fájdalmat hordoz..." (Róm 8,22a CEV fordítás)
Semmi sem működik tökéletesen. Mert az egész emberiség rossz döntéseket hozott....
Minden széttörött, és ezen a bolygón semmi sem működik tökéletesen. A bűn mindent tönkretett.
A bűn mindent lerombolt. A bűn mindent elpusztított. A bűn megrontott és elrontott mindent. A bűn mindent megsebzett - minden kapcsolatot, elképzelést, álmot és emberi testet. Mindent érintett a rombolás.
A Prédikátor könyvében Salamon leírja az élet hat területét, amit a bűn tönkretett. Az elkövetkező pár napban megvizsgáljuk ezt a hat területet.
1. Az első következmény a természeti katasztrófák és természetellenes változások. - Már nem az Édenben élünk. Ahogy John Milton írta híres költeményében, a Paradicsom elveszett. Egy megtört bolygón élünk. És ennek következményeképpen hurrikánok, tájfunok, kiszámíthatatlan időjárás, földrengések, aszályok és árvizek, amiket tapasztalhatunk.
Elképesztő számomra, hogy a biztosító mindezekben Isten cselekedetét látja (angolul "act of God" = vis major, előre nem látható körülmény - ford.), de egy gyermek születését senki nem nevezi Isten cselekedetének. Vagyis, Isten cselekedete csakis a rossz dolgokat takarja, amik történnek. Pedig Isten nem akarja, hogy ezek a dolgok megtörténjenek a világban. A természeti katasztrófák Őt is éppúgy feldúlják, mint minket. A világ megtört, mikor a bűn mindent tönkretett.
A rómaiakhoz írt levélben azt olvassuk, hogy a "teremtett világ összezavarodott" (Róm 8,20 CEV fordítás). Minden ezen a bolygón elvesztette eredeti rendeltetését. A világon minden sérült, beleértve a DNS-edet, a szüleid DNS-ét, az ő szüleik DNS-ét. Észrevetted már, hogy a tested sem működik helyesen? Ha mindenki szervezete tökéletesen működne, nem lenne szükség orvosokra.
2. A második következmény a fizikai hanyatlás és a halál. - Míg a bűn nem jelent meg a világban, addig nem volt halál bolygónkon. A Prédikátor könyve azt írja: "Az ember nem tudja hatalmában tartani a szelet, ... és senkinek sincs hatalma a halál napja fölött." (Préd 8,8) Tudjuk, hogy a halál elkerülhetetlen, mégis meg akarjuk akadályozni. Sokat teszünk azért is, hogy a testi hanyatlást elhalasszuk.
De van tulajdonképpen jó hír is: Isten nem akarja, hogy örökké éljünk ezen a földön. Azt akarja, hogy egy tökéletes helyen éljünk örökké, nem egy olyan bolygón, amit bűn tett tönkre.
"Földi testünk a földbe kerül, mikor meghalunk, de feltámasztatik, hogy örökké éljen. Testünk eltemettetik megtörten, de feltámasztatik dicsőségben. Eltemettetik gyengeségben, de feltámasztatik erőben." (1Kor 15,42-43 NLT fordítás)
Beszéljetek róla
* Miért olyan nehéz nekünk, hívőknek is, elfogadni a testi hanyatlás és a halál gondolatát?
* Milyen felelősséggel tartoznak a keresztények a természeti környezet felé?
Nem lehetünk bűntelenek, de vétkezhetünk kevesebbszer
"Ha azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, magunkat csapjuk be és nem élünk az igazságban" (1János 1:8, NLT fordítás)
Mindannyiunk életében vannak területek, amelyek egyszerűen nem működnek. Senki sem a tökéletesség mintaképe. Butaság azt a látszatot kelteni, hogy minden a legnagyobb rendben van velünk, amikor mindenki tudja, hogy ez nem igaz. A Biblia ezt önbecsapásnak hívja.
Ezen a bolygón sosem leszel bűntelen, de lehetőséged van kevesebbszer vétkezni. De miért olyan nehéz változtatni azon, amit annyira nem szeretünk magunkban?
1. Mert már nagyon régóta tesszük.
A fájdalomra vagy a stresszre adott néhány rossz vagy bűnnek számító védekezési reakciónk már gyerekkorunkban kialakult. És bár lehet, hogy ezek a reakcióink hosszú távon romboló hatásúak ránk nézve, ismerősek a számunkra, és amikor ezeket alkalmazzuk, nyugalmat érzünk és azt, hogy urai vagyunk a helyzetnek. És mivel már régóta alkalmazzuk ezeket a reakciókat, beszűkül a gondolkodásunk, és azt hisszük, hogy nincs más módja annak, ahogy reagálni tudnánk a körülményeinkre.
3. Mert azonosulunk a védekezési reakciónkkal.
Gyakran nem tudjuk elválasztani a védekezési reakcióinkat vagy a rossz szokásainkat attól, akik vagyunk . Ha úgy látjuk, hogy a reakcióink vagy a rossz szokásaink is az énünk részei, akkor megváltoztathatatlannak tekintjük azokat, és ezzel örökös kudarcra ítéljük magunkat. Például ilyen, ha valaki állandóan dühbe gurul, és azt a kifogást hozza fel, hogy "Én már csak ilyen vagyok!".
3. Mert a védekezési reakciónknak van eredménye
Az ember általában minden jutalmazott cselekvést megismétel. A védekezési reakcióddal talán el tudod nyomni a fájdalmad, leplezni tudod a félelmed, kifogást tudsz találni arra, hogy miért vallottál kudarcot, vagy csillapítani tudod a bűntudatodat, így azok mind újra megerősítést nyernek, mert talán rövid távon eredményre vezetnek. Hosszú távon azonban ezek a berögzült reakcióid szétrombolják a kapcsolataidat.
4. Mert Sátán akadályoz minket
Ha egyszer elkezdesz valamit megváltoztatni az életedben, Sátán elkezdi majd ezeket mondani neked: "Mit gondolsz, ki vagy te? Te sosem fogsz megváltozni. Nem voltál képes megváltozni régen sem, miért gondolod, hogy most képes leszel rá? Reménytelen a dolog, nem fog működni." Ezeket a gondolatokat és félelmeket maga Sátán ülteti a fejedbe.
És ezek visszatartanak attól, hogy változtassunk, hogy megszabaduljunk a sértettségtől és azoktól a szokásoktól és lelki problémáktól, amikről tudjuk, hogy nem egészségesek.
Akkor tehát mi kell ahhoz, hogy változtatni tudjunk azokon a szokásainkon, reakcióinkon és beidegződéseinken, amiket annyira nem szeretünk a életünkben?
A Biblia azt mondja, dobjuk el ezeket, és engedjük, hogy a Szent Szellem megújítsa a szokásainkat és a reakcióinkat: "Mivel hallottatok Jézusról és megtudtátok az igazságot, amely tőle jön, dobjátok el a testi vágyaktól és becsapásoktól megrontott régi és bűnös természeteteket és a régi életmódotokat. Ehelyett hagyjátok, hogy a Szellem megújítsa a gondolataitokat és a dolgokhoz való hozzáállásotokat. Vegyétek fel az új természeteteket, amely arra teremtetett, hogy olyan legyen, mint Isten." (Efézus 4:21-24, NLT fordítás).
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Próbáltál valaha megváltoztatni egy rossz szokásodat korábban, de akadályozva érezted magad? Mit gondolsz, miért éreztél így? Hogyan reagáltál?
- Milyen védekezési reakciódat állandósítasz azzal, hogy úgy gondolod, az is része annak, aki vagy? Próbáld megváltoztatni a gondolkodásmódodat: ahelyett, hogy azt mondod, "Munkamániás vagyok", mondd azt, hogy "Túl sokat dolgozom", vagy ahelyett, hogy azt mondod, "Lusta vagyok", mondd azt, hogy "Hajlamos vagyok halogatni dolgokat."
- Gondolkodj azon, hogy mit mond neked ez az igevers az életmódod megváltoztatásával kapcsolatban: "A bűn nem tudja megmondani, hogyan élj. Egyébként is, már nem élsz a bűn régi zsarnoksága alatt. Te Isten szabadságában élsz." (Róma 6:14, The Message fordítás)
