A családdal töltött idő fontossága
„Én pedig és e gyermekek, akiket az Úr adott nekem…” Ézsaiás 8:18
Nem kell hatalmas összegeket költened ahhoz, hogy tartalmas családi életed legyen. A gyerekek szeretik a legegyszerűbb, gyakran ismétlődő tevékenységeket is. Azt akarják, hogy ugyanazt a mesét olvasd el nekik századszorra is, hallani akarják ugyanazokat a vicceket, ugyanazokkal a csattanókkal. A szülőkkel töltött idő, a közös tevékenység sokkal szórakoztatóbb számukra, mint a drága játékok vagy különleges alkalmak.
Dr. James Dobson mondja: „Egy barátom egyszer megkérdezte már felnőtt gyermekeit, hogy melyik a legkedvesebb emlékük gyermekkorukból. Amikor együtt elmentek Disneylandbe vagy az állatkertbe? Nemmel válaszoltak. A legkedvesebb emlékük az volt, amikor mind a négyen együtt birkóztak apjukkal a földön. Egyesült erővel padlóra küldték »az öreget«, aztán addig nevettek, míg az oldaluk is belefájdult. A gyerekek így gondolkoznak. A családon belül a legjelentőségteljesebb tevékenységek gyakran a spontán és személyes jellegű dolgok. Az elfoglalt és kimerült anyák és apák, különösen azok, akik ezt meg is tehetik, gyakran megpróbálják »lefizetni« gyermekeiket játékokkal, autókkal és drága élményekkel. De ez szinte soha nem működik. A fiúk és lányok leginkább a szüleikkel töltött időre vágynak – amikor építenek valamit a garázsban, vagy énekelnek az autóban, vagy kirándulni mennek a régi horgásztóhoz. Nincs olyan egyedül játszható játék, ami valaha is versenyre kelhetne az ilyen pillanatok örömével. Ezek azok a pillanatok, amikre egy életen át emlékezni fognak.”
Azt mondod, túl elfoglalt vagy? Ha túl elfoglalt vagy ahhoz, hogy részt vegyél gyermekeid életében, akkor túl elfoglalt vagy! Vizsgáld meg a fontossági sorrendedet, és kezdj el változtatni a dolgokon!
Az irigység problémája
„Amilyen lelki ajándékot kaptatok, úgy szolgáljatok azzal egymásnak.” (1Péter 4:10)
Egy lelkigondozó írja: „Ha felülünk az irigység mérleghintájára, rögtön lesüllyedünk, miközben az elégedetlenségünk célpontja fölénk emelkedik. Ebben az egyenlőtlen összehasonlításban mindig hiányállapotban érezzük magunkat. Az irigység önsajnálathoz és hálátlansághoz vezet… annyira leköt minket az elégedetlenségünk, hogy képtelenek vagyunk élvezni azt, amink van, és azt, amit éppen csinálunk. Az irigység keserűséghez, nehezteléshez és ellenségességhez vezet. Az angol envy [irigység] szó a latin invidere kifejezésből ered, ami azt jelenti: irigy szemmel nézni… Te különleges, egyedi teremtmény vagy, sajátos képességekkel, időzítéssel és rendeltetéssel… semmi értelme másokhoz hasonlítgatni magadat. Ha hálás szívvel, őszintén megvizsgálod Istentől kapott értékeidet, az segít, hogy elégedett légy azzal, amid van, és aki vagy.” Ne engedd, hogy az irigység egyetlen további másodpercet is elraboljon a boldogságodból. Amikor az irigység arra késztet, hogy másokhoz hasonlítsd magad, akkor mindig rosszul kerülsz ki az összehasonlításból. Ez cinikussá tesz. Folyton elégedetlen leszel. Az irigység miatt gyanakvással tekintesz mások motivációira, még ha ők őszinte szeretettel vannak is feléd. Nem tudod elhinni, hogy barátságuk valódi, ezért eltávolodsz tőlük, végül alig marad barátod. Mi a megoldás? A megelégedés és a hála az irigység mérgének ellenszere. Azt jelenti ez, hogy elfogadjuk, hogy Isten kezében van az irányítás, és megtanulunk hálásnak lenni a minket körülvevő ezerféle áldásért. Ne feledd, Istentől mindenki különleges, személyre szabott tehetséget, képességet kapott, hogy azzal szolgáljunk egymásnak (ld. 1Péter 4:10).
Gyakorold az önzetlenséget!
„Senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is” (Filippi 2:4). A lelki érettség abban a képességben is megnyilvánul, hogy meglátjuk a mások érdekét, és cselekszünk is az ő érdekükben. Az éretlen embereknek nehezükre esik valaki más szemszögéből nézni a dolgokat. Ritkán foglalkoztatja őket, hogy mi jó másnak. Sok tekintetben olyanok, mint a gyermekek. Michael V. Hernandez Property Law as Viewed by a Toddler [Tulajdonjogi törvény egy kisgyermek szemével] című könyvében így írja le a világot egy gyermek nézőpontjából:
1) Ha tetszik nekem, az enyém.
2) Ha az én kezemben van, az enyém.
3) Ha el tudom venni tőled, az enyém.
4) Ha nemrég nálam volt, az enyém.
5) Ha az enyém, akkor soha semmilyen módon nem tűnhet úgy, mintha a tiéd lenne.
6) Ha én építek valamit, akkor minden darab az enyém.
7) Ha úgy néz ki, mintha az enyém lenne, akkor az enyém.
8) Ha én láttam meg először, akkor az enyém.
9) Ha látom, akkor az enyém.
10) Ha azt hiszem, hogy az enyém, akkor az enyém.
Sajnos az érettség nem korfüggő, néha csak az évek jönnek, az érettség nem jön el velük. Harcolnod kell a benned rejlő önzés ellen, és ez élethosszig tartó harc. Viszont nagyon fontos, mert ha nem győzöd le az önzést, akkor csak a saját érdekeidet fogod nézni, és észre sem veszed a másokét. Ha valaki nem fontos a te ügyed vagy érdeked szempontjából, akkor nem fogod neki szentelni idődet és figyelmedet. A Biblia azt mondja: „Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt” (Filippi 2:5), márpedig ő mindent, amit tett, másokért tette. Összegzésül: ha komolyan gondolod, hogy követni akarod Jézust, gyakorold az önzetlenséget!
A nagy vezető egyéniségeknek gyakran nagy az egójuk, és ez nagy veszélyt rejt magában. Calvin Miller The Empowered Communicator [A jó kommunikátor] című könyvében levél formájában mutatja be ezt a problémát és annak negatív hatását:
„Kedves szónok! Az egód falat képez kettőnk között. Én téged nem igazán érdekellek, igaz? Főként az foglalkoztat, hogy a beszéded eléri-e hatását… hogy valóban jól csinálod-e? Ugye attól félsz, hogy nem fogok tapsolni? Attól félsz, hogy nem fogok nevetni a vicceiden, vagy nem fogok sírni a megható történeteiden. Annyira bele vagy merülve abba a kérdésbe, hogyan fogadom majd a beszédedet, hogy én eszedbe sem jutok. Lehet, hogy szeretnélek, de annyira leköt önszereteted, hogy az én szeretetemre nincs is szükséged. Ha nem figyelek rád, az azért van, mert úgy érzem, a jelenlétem felesleges. Amikor a mikrofonnál látlak, olyan vagy, mint amikor Narcisszusz nézi magát a víz tükrében… Vajon egyenesen áll a nyakkendőd? Nem vagy kócos? Kifogástalan a viselkedésed? Tökéletes a kifejezésmódod? Úgy tűnik, mindent a kezedben tartasz, csak a hallgatóságot nem tudod irányítani. Mindenről tökéletes a meglátásod, csak minket nem látsz. Ám attól tartok, hogy vakságod irántunk minket süketté tesz irántad. Most mennünk kell, sajnálom. Majd hívj fel valamikor! Majd visszajövünk, ha eléggé valóságos leszel ahhoz, hogy megláss minket… miután álmaid már összetörtek… miután szíved megszakadt… miután önteltségedet szétzúzta a kétségbeesés. Akkor nekünk is lesz helyünk a világodban. Akkor nem az fog foglalkoztatni, hogy megtapsoljuk-e zsenialitásodat. Akkor egy leszel közülünk.”
John Craig mondja: „Nem számít, mennyi munkát tud elvégezni az ember, nem számít mennyire rokonszenves a személyisége, nem fog előrejutni, ha nem tudja igénybe venni mások együttműködését.” Ehhez pedig az kell, hogy meglássuk más emberek értékét. Az élet különböző területein sikeres emberek világszerte felismerik ezt az igazságot.
Egy nemzetközi vállalatvezetői konferencián egy amerikai üzletember megkérdezett egy japán vállalatigazgatót, hogy szerinte melyik a legfontosabb nyelv a nemzetközi kereskedelemben. Az amerikai úgy gondolta, hogy a válasz bizonyára az angol nyelv lesz. A japán vállalatvezető azonban, aki átfogóbban gondolkodott az üzletről, így válaszolt: „Az üzletfeleim nyelve.” Nem elég, ha jó terméket kínálsz vagy jó szolgáltatást nyújtasz. A szakértelem sem elég. Ha csak a terméket ismered, de a vásárlót nem, akkor van eladnivalód, de nincs, aki megvegye. Sőt, a másik embert őszintén értékelned kell. Bridget Haymond vezetési tanácsadó írja: „Beszélhetsz, amíg belekékülsz, de az emberek zsigerből tudni fogják, hogy valóban törődsz-e velük, vagy sem.” Ha jó kapcsolatot akarsz kialakítani másokkal, akkor túl kell lépned önmagadon, magad helyett rájuk kell összpontosítanod. Az a nagyszerű, hogy erre képes vagy. Bárki képes rá. Csupán akarni kell a változást, eltökélten végigcsinálni és néhány bárki által megtanulható készséget elsajátítani.
A tanuláshoz a motivációt Pál apostol szavai adják: „Senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.” Ha keresed a lehetőségét annak, hogy mások életébe befektethess, akkor meg is találod.
Azok az emberek, akiknek az életére hatást akarsz gyakorolni, mindig megkérdezik maguktól, hogy valóban törődsz-e velük. Gondolj bele a más emberekkel való legjobb élményeidbe! Mi volt ezekben az emberekben a közös? Hogy őszintén érdekelted őket. Csodálatos dolog az, hogy kiszélesítheted érdeklődési körödet azok felé is, akik nem a te társadalmi köreidbe tartoznak. Bármi is a foglalkozásod, ha segítesz az embereken, jobbá teszed az ő életüket és a magadét is. Hallgassunk meg néhány észrevételt különböző háttérből jövő sikeres emberektől.
Üzleti élet: „Nem tudod elérni, hogy a másik ember fontosnak érezze magát a jelenlétedben, ha titokban egy senkinek tartod.” (Les Giblin, népszerű szónok, aki korábban elnyerte „Az év legjobb üzletkötője” címet is).
Politika: „Ha meg akarsz nyerni egy embert az ügyednek, először meg kell győznöd őt arról, hogy a legőszintébb barátja vagy.” (Abraham Lincoln).
Szórakoztatás: „Vannak énekesek, akik azt akarják, hogy a közönség szeresse őket. Én a közönséget szeretem.” (Luciano Pavarotti, a híres olasz tenor).
Lelkészi szolgálat: „Minél jobban beleveted magad valami nálad nagyobb ügybe, annál több energiád lesz.” (Norman Vincent Peale, lelkész és író).
A zsoltáros azt írta: „senki sem törődik velem.” Sok ember érez így azok közül, akikkel nap mint nap találkozol. Akár a hitedről akarsz beszélni nekik, akár üzleti kapcsolatba akarsz kerülni velük, akár barátságot akarsz kötni, akár egy bizonyos területen segítenéd őket, bizonyítanod kell, hogy valóban fontosak számodra. Ez időt, erőfeszítést, sőt, áldozatot kíván, de ha komolyan gondolod, hogy kapcsolatot akarsz építeni másokkal, akkor megteszed. Minden bizonnyal érted is megtette már ezt valaki, és ez segített azzá a személlyé válni, aki most vagy. Tehát tedd meg te is másokért!
Íme, három kérdés, amit az emberek gyakran feltesznek maguknak, ha velük beszélünk:
1) Vajon tényleg számítok neki?
Dr. Calvin Miller ezt így fogalmazza meg: „Amikor az emberek valaki mást hallgatnak, magukban közben ezen gondolkoznak: »Magányos vagyok, aki barátra vár. Sírok, pedig nevetni szeretnék. Sóhajtozom, vigasztalásra várva. Sebzett vagyok, és gyógyulást keresek. Ha szeretnéd felkelteni a figyelmemet, meg kell győznöd arról, hogy a barátom akarsz lenni.«”
2) Tényleg tud segíteni?
A sikeres emberek szem előtt tartják, hogy mások folyamatosan ezt kérdezik maguktól. Egyik jó válasz erre, ha a felkínált dolog hasznára összpontosítanak. Nézzünk szembe vele, mindennap rengeteg információval bombáznak minket mindenféle termék és kütyü ismertetésével. Végül a figyelmünk kikapcsol.
3) Valóban bízhatok benne?
William Arthur Ward írta: „Boldogok, akik megtanultak csodálni, de nem irigyelni, követni, de nem utánozni, dicsérni, de nem hízelegni, vezetni, de nem manipulálni.”
Karizmád és képességeid eljuttathatnak a csúcsra, de ott maradni csak jellemed és elkötelezettséged segít. A bizalom arra épül, hogy igazat mondunk és teljesítjük vállalásainkat. Az embereknek megvannak a saját indítékaik a cselekvésre, nem a tiédet fogják követni. Mindig nagyobb jutalmat fog hozni az, amit megtudunk róluk, mint amit elmondunk magunkról nekik. Akár autót vásárolnak, akár társat keresnek, akár egy prédikációt hallgatnak, mélyen belül ezt szeretnék tudni: „Bízhatok ebben az emberben?” Nos, bízhatnak benned?
„Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” (Máté 27:46)
Képzeld el, hogy egy színpadon állsz, mögötted pedig levetítik életedben elkövetett összes bűnödet úgy, hogy az egész világ látja. Minden káros szenvedélyedet, önző indítékaidat, összes dühkitörésedet, kritikus megnyilvánulásodat, féltékeny szívedet. Hogy éreznéd magad? Nos, Jézus ennél sokkal-sokkal rosszabbat élt át. A Biblia azt mondja: „Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg” (1Péter 2:24). Éppen elég rossz meghalni olyan bűnért, amit nem is követtél el, de képzeld még hozzá, hogy Isten is elhagyott! Ezt a szót használja Pál, amikor arról ír: „…Démász elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott…” (2Timóteus 4:10). Pálnak szüksége lett volna Démászra, de nem tudta őt elérni. A kereszten Jézusnak is szüksége lett volna Atyjára, de elérhetetlen volt számára. Azt jelenti ez, hogy tévedett volna a zsoltáros, amikor azt írta: „… sosem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz…” (Zsoltárok 37:25 NIV)? Nem, ugyanis abban a pillanatban Jézus egyáltalán nem volt igaz. Ha felnézel rá, ahogy a kereszten függ, ott pletykást, hazudozót, megcsalót, alkoholistát, pornófüggőt, gyermekbántalmazót, gyilkost fogsz látni. Zavar, hogy egy sorban említem a nevét ilyenekkel? Nos, Jézus ennél még többet is tett. Ő maga vállalta, hogy a helyükbe lép – sőt a te helyedbe is. Ez a lépés összetörte Isten szívét, de nekünk örök életet ajándékozott, mert ezzel egyetlen fiára zúdította igazságos ítéletét. Amikor tehát Jézus így kiáltott a kereszten: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?”, ezt azért tette, hogy neked soha ne kelljen így kiáltanod. Milyen csodálatos szeretet!
Milyen csodálatos szeretet 2014. április 18. „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” (Máté 27:46) Képzeld el, hogy egy színpadon állsz, mögötted pedig levetítik életedben elkövetett összes bűnödet úgy, hogy az egész világ látja. Minden káros szenvedélyedet, önző indítékaidat, összes dühkitörésedet, kritikus megnyilvánulásodat, féltékeny szívedet. Hogy éreznéd magad? Nos, Jézus ennél sokkal-sokkal rosszabbat élt át. A Biblia azt mondja: „Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg” (1Péter 2:24). Éppen elég rossz meghalni olyan bűnért, amit nem is követtél el, de képzeld még hozzá, hogy Isten is elhagyott! Ezt a szót használja Pál, amikor arról ír: „…Démász elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott…” (2Timóteus 4:10). Pálnak szüksége lett volna Démászra, de nem tudta őt elérni. A kereszten Jézusnak is szüksége lett volna Atyjára, de elérhetetlen volt számára. Azt jelenti ez, hogy tévedett volna a zsoltáros, amikor azt írta: „… sosem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz…” (Zsoltárok 37:25 NIV)? Nem, ugyanis abban a pillanatban Jézus egyáltalán nem volt igaz. Ha felnézel rá, ahogy a kereszten függ, ott pletykást, hazudozót, megcsalót, alkoholistát, pornófüggőt, gyermekbántalmazót, gyilkost fogsz látni. Zavar, hogy egy sorban említem a nevét ilyenekkel? Nos, Jézus ennél még többet is tett. Ő maga vállalta, hogy a helyükbe lép – sőt a te helyedbe is. Ez a lépés összetörte Isten szívét, de nekünk örök életet ajándékozott, mert ezzel egyetlen fiára zúdította igazságos ítéletét. Amikor tehát Jézus így kiáltott a kereszten: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?”, ezt azért tette, hogy neked soha ne kelljen így kiáltanod. Milyen csodálatos szeretet!
„Miért tettél rám ekkora terhet?” (4Mózes 11:11 NKJV)
Vannak, akik tudnak adni, de nem tudnak elfogadni. Ezért van az, hogy nem tudunk felnőni ahhoz, amit Isten tervezett számunkra. Bizonyára vannak olyan emberek a környezetedben, akik tudnak valamit, amit neked is tudnod kell; valamit, amit soha nem fogsz tudni magadtól felfedezni. Kerülj közel hozzájuk, és meríts a forrásukból. A büszkeségünk miatt maradunk gyengék. A gyenge emberek nem kérnek segítséget másoktól, a bölcs emberek igen. Mózes azt kérdezte Istentől: „Miért tettél szolgáddal ilyen rosszat? Miért nem vagy jóindulattal hozzám, miért raktad rám ennek az egész népnek a gondját?” (4Mózes 11:11). Isten így válaszolt: „Nem én terheltem rád, te vetted magadra”. Aztán így utasította Mózest: „Gyűjts össze hetven férfit Izráel vénei közül, akikről tudod, hogy a nép vénei és elöljárói… Akkor… veszek abból a lélekből, amely benned van, és nekik is adok, hogy veled együtt hordozzák a nép terhét…” (4Mózes 11:16-17).
Egy újságcikk beszámol egy nő esetéről, aki elaludt a volánnál, és autójával áttörte az út biztonsági korlátját. Az autó ott himbálódzott bizonytalanul a levegőben majd 20 méternyi magasságban. Arra járó motorosok megálltak, és kötelekkel odakötötték magukat a nő autójának hátuljához, és tartották, míg a mentőegység megérkezett. A műszaki mentősök alulról egy létrát nyújtottak fel, hogy stabilizálják az autót, amíg a tűzoltók a járművet vontatójukhoz láncolták. Ahányszor csak az autó megmoccant, a nő sikoltott. Több mint két órába került, míg az arra járók, az autópálya járőrök, műszaki mentők és tűzoltók – huszonöt ember – együttes munkájukkal visszahúzták őt a biztonságba. A tűzoltóparancsnok később így nyilatkozott: „Nagyon mulatságos volt. A nő folyton ezt sikoltozta: »Majd én egyedül!«” Te is ilyen vagy? Ha élvezni akarod mindazt, amit Isten neked tartogat, bátran fordulj másokhoz!
„Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz.” (Példabeszédek 18:9)
Istent érdekli az, hogy mit dolgozol; és az is érdekli, hogy hogyan végzed a munkád. Az igazság az, hogy a jövőbeni kilátásaidat a munkaerkölcsöd határozza meg. A következő néhány napban tehát nézzük meg, mit ír a Példabeszédek könyve a különböző típusú emberek munkavégzési szokásairól, annak érdekében, hogy elkerüld, vagy ha akarod, megszerezd Isten áldásait. Lustaság. „Elmentem a lusta ember földje mellett, és az esztelen ember szőlője mellett… egészen fölverte a gaz, színét elfedte a gyom, és kőkerítése összedőlt… ezt az okulást szereztem: Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés: így tör rád a szegénység, mint az útonálló…” (Példabeszédek 24:30-34) A lustaság éppoly biztosan nélkülözést fog előidézni, mintha egy tolvaj kirabolna. A Biblia azt mondja, hogy a lusta emberek: a) halogatók. „Még egy kis alvás… összetett kézzel fekvés.” Azt mondják: „Majd holnap megcsinálom” – de a holnap sosem jön el. b) sokba kerülnek. „Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz.” Panaszkodnak, mindig könnyebb utakat keresnek, tönkreteszik az üzletet és sok nehézséget okoznak. c) feladják. Kiszállnak, mielőtt a munka be lenne fejezve. „A lusta a vadászzsákmányt sem süti meg…” (Példabeszédek 12:27) Lelövi a szarvast, de nem nyúzza meg. Befejezetlen tervekkel van tele az élete: félig megépített konyhaszekrény, félig kifestett szoba, félig kitakarított garázs. Ismerősen hangzik? d) a kifogások mesterei. „Ezt mondja a rest: »Oroszlán van odakinn!« vagy »Megölnek az utcán!«” (Példabeszédek 22:13 NIV). Amikor az elfogadható mentségekből kifogynak, egyre nevetségesebbeket találnak ki. „A hideg miatt nem szánt a rest…” (Példabeszédek 20.4 Károli). „Dolgozni menjek ilyen időben? Azt akarod, hogy megbetegedjek?” Vagy ha jó idő van: „Túl szép ahhoz, hogy ilyenkor dolgozzak!” Bármi is a munkád, végezd lelkiismeretesen! Ne engedd, hogy a lustaság elrabolja a sikeredet!
„Eredj a hangyához… figyeld, hogy mit tesz, és okulj!” (Példabeszédek 6:6)
Ha a munkaerkölcsről van szó: „Eredj a hangyához… figyeld, hogy mit tesz, és okulj!” A szorgalom apró óriásai értékes alapelveket tanítanak nekünk az életre. Figyelj meg három dolgot velük kapcsolatban: 1) A hangyának „nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója” (Példabeszédek 6:7). Senkinek sem kell ébresztgetnie reggel vagy hízelegni neki ahhoz, hogy mozgásra bírja. Senki sem felügyeli a munkáját és senki sem erőltet rá minőségi elvárásokat. Senkinek sem kell ellenőriznie a munkaidejét vagy meggyőződni arról, hogy pontosan kezdett, mindent beleadott egész nap, vitte a terhet és nem lépett le korábban. A hangya ön-motiváló és a saját magas elvárásai vezetik, nem szabályok és irányelvek, vagy attól való félelem, hogy kirúgják. 2) A hangya „biztosítja a kenyerét nyáron, begyűjti eledelét aratáskor” (Példabeszédek 6:8). Amikor mindenki más a hőség miatt panaszkodik (az időjárás, a gazdaság, a politika stb. miatt), a keményen dolgozó hangya csak folytatja előkészületét a jövőre. Később, az aratás időszakában, mikor a hőmérséklet már csökken, folytatja a gyűjtést. A körülményeket figyelmen kívül hagyva dolgozik. Aztán, amikor mások a túlélésért küzdenek, ő munkája gyümölcséből lakomázik. „Figyelj és tanulj!” – ez Isten tanácsa. 3) A hangya nem bolyong vaktában, céltalanul össze-vissza valami tennivalót keresve. Pontosan tudja, hogy miért van ott, ahol, hogy hová kell mennie, hogy mit és hogyan kell csinálnia. A hangya célorientált, összpontosító, eltökélt és megállíthatatlan. Egy jó hangyának nem tudod útját állni! „Fontold meg… és okulj!” „De az én munkám zsákutca” – mondod. Amíg ebben a munkakörben vagy, végezd a munkád „jó lélekkel… mint az Úrnak…” (Kolossé 3:23). Bizonyulj jónak ott ahol vagy, és Isten majd előléptet jobb dolgokra.
„A bűnös hamis keresményt szerez…” (Példabeszédek 11:18)
Ha sikert akarsz elérni az életben, légy becsületes! Egy Paul Harvey által idézett közvélemény kutatás állítja, hogy a dolgozók 40% elismeri, hogy lop a munkahelyéről, és 20%-uk igazolva érzi magát! Az okfejtésük így hangzik: „Mindenki csinálja, én miért ne?” „A főnök kibírja, nem fog neki hiányozni.” „Ez csak kicsi dolog, nem számít semmit.” „Én a vállalat tulajdona vagyok, csak azt veszem el, ami az enyém.” „Megérdemlem, keményen dolgoztam és soha nem ismertek el.” Mit mond minderről Isten Igéje? „A bűnös hamis keresményt szerez.” Isten azt mondja, hogy ha kijátszod a munkáltatód, akár azzal, hogy az idejét lopod, akár azzal, hogy a dolgait, vagy ha rossz minőségű terméket adsz ki a kezed közül, az bűn. Ez keményen hangzik! A munkáltatóknak és ügyfeleknek minden ember közül Krisztus követőinek becsületességében kellene tudni megbízni, abban, hogy ők megdolgoznak a bérükért és a legmagasabb színvonalat nyújtják. Megjegyezném még: nem túl okos dolog lopni akkor sem, ha nem kapnak el. „Nem használnak a bűnnel szerzett kincsek…” (Példabeszédek 10:2) Elviheted, de semmi hasznát nem fogod venni. „Csalással szerzett vagyon elfogy…” (Példabeszédek 13:11 NAS). Nem lehet rosszat tenni és belőle jó eredményt kapni. Nemcsak bajba fogsz kerülni, bajt hozol azokra is, akik szeretnek, és akiknek legjobban szükségük van rád. „Aki törvénytelenül jut jövedelemhez, bajt okoz saját házának…” (Példabeszédek 15:27 NAS). A munkahely elvesztése, a becsületen esett csorba, a megaláztatás, a jogos költségek és következmények az a „számla”, amit az egész családnak fizetnie kell, és ez gyakran szégyenben és válásban végződik és több generációra is kihat. A házastársad becsületes párt érdemel. A gyermekeid olyan példaképet érdemelnek, akire fel tudnak nézni; ha megbízható az ösvény, amin jársz, akkor biztonságban követhetnek rajta.
„…a szorgalmas munka meggazdagít.” (Példabeszédek 10:4)
Ha sikert akarsz elérni a munkádban, íme egy jellemvonás, amit ki kell fejlesztened: a szorgalom. Amikor megkérdezik tőlük: „Mi a legnagyobb kihívás az ön számára?”, a munkáltatók általában ezt felelik: „Megtalálni és megtartani a jó embereket.” Ezen múlik minden üzlet. „Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.” A szorgalom önfegyelmet, motivációt, állandó készültséget, megbízhatóságot kíván, és az is vele jár, hogy végigcsináljuk, amit elkezdtünk. A Biblia azt mondja: „drága kincs… a szorgalom” (Példabeszédek 12:27), mert annyira nehéz rátalálni. A szorgalmas dolgozók érnek annyit a munkaadónak, hogy jól fizesse őket: „A szorgalmas tervei hasznot hoznak…” (Példabeszédek 21:5). Isten rendjében a főnök profitál általad és te is profitálsz általa. A szorgalmas embereknek valóban az a tervük, hogy hasznos alkalmazottak legyenek. Akarod, hogy jól menjen a dolgod? Tegyél azért, hogy jól menjen a munkaadódnak! A szorgalmas dolgozók ezt örömnek tartják, a lusta alkalmazottak zokon veszik. A szorgalom, és nem a politika vagy a manipuláció fog előbbre juttatni. „A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog” (Példabeszédek 12:24). Isten gazdaságában azt, hogy irányítasz vagy rabszolga vagy, az határozza meg, hogy kész vagy-e keményen dolgozni. A lusta alkalmazottak panaszkodnak az igazságtalan főnökre, az „átkozott rendszerre”, azokra, akik a főnököt várják és a főnökre, aki rájuk vár. Azt szeretnék, ha megkapnák azokat az előjogokat, mint mások, de nem hajlandók megdolgozni érte. „Vágyakozik a lusta lelke, de hiába…” (Példabeszédek 13:4), „…mert nem akar dolgozni kezével” (Példabeszédek 21:25). „…de a szorgalmas vágya beteljesedik” (Példabeszédek 13:4 NIV). Ők mindent megkapnak: a jól végzett munkával járó elégedettséget, a becsületesség jó hírnevét, mások bizalmát, azt hogy biztonságban tudhatják az állásukat, profitot, előléptetést, és ami a legfontosabb, hogy a Mester ezt fogja mondani nekik: „Jól van, jól csináltad”.
„…aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik.” (Példabeszédek 27:18)
Egy másik bibliai jellemvonás ami a siker eléréséhez szükséges, a körültekintő törődés. Erre akkor is szükség van, ha tábornok vagy, és akkor is, ha csak egy egyszerű közlegény; ha te vagy a vállalat vezetője, vagy ha az éjszakás gondnok. A jellem nem függ az osztály-öntudattól. Nem várhatod el a tiszteletet, naponta ki kell érdemelned. Ha vezető pozícióban vagy, a Biblia azt mondja: „Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal” (Példabeszédek 27:23). A jó munkaadók és főnökök fontosnak tartják, hogy ismerjék alkalmazottaik szükségeit, erősségeit, gyengeségeit, a bennük rejlő lehetőségeket és azt, hogy mivel lehet ösztönözni őket. Ennek eredményeképpen az alkalmazottak kevesebbszer mennek táppénzre, a munkamorál javul, a minőség és a termelés magasra szárnyal. Nem mindig a fizetésemelés a legjobb motivátor. Néha a körültekintő törődés, a megértés, az érdeklődés és a figyelem sokkal hatékonyabb ösztönző erő. A régi „majd jól …-be rúgjuk őket” filozófia holtbiztos módszer arra, hogy sértődést és aknamunkát eredményezzen. A tisztelet és a törődés együttműködésre hív, szövetségesekké és nem ellenfelekké tesz, és mindenkiből a legjobbat hozza ki. Ha alkalmazott vagy, Isten ezt ígéri: „…aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik”. Nem jó dolog a főnököt szidni, még akkor sem, ha a munkatársaid erre biztatnak. Végül a körülötted lévők nem fognak bízni benned, mert tudják, hogy egy bizonyos ponton velük is ugyanezt tennéd. Mondj jókat a főnöködről, tiszteld és rendeld alá magad a tekintélyének (Róma 13:1-7). Ha erre nem vagy képes, akkor ne mondj semmit és keress egy másik állást; különben azt fogják mondani, hogy áskálódsz ellenük. A tálentumokról szóló példázatban Jézus azt mondta, hogy azok, akik jól bántak a főnökük befektetésével, gazdag jutalmat kaptak. Igen, Isten meg fog jutalmazni azért, ha még egy nehéz természetű főnököt is tisztelsz.
„Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani…” (Példabeszédek 22:29)
Semmi sem járul hozzá jobban a sikerhez, mint a szakértelem. A szakértő dolgozók kitűnnek a tanulásban, a gyakorlottságban és a kemény munkában. A második legjobb nekik nem elfogadható. Az ilyen emberek „mindig keresettek… nem szorulnak háttérbe” (Példabeszédek 22:29 TM). A szakértelem nem örökölhető, meg kell dolgoznod érte. Fent kell maradnod éjszaka, tágítanod kell a határaidat és elutasítani a „megállapodottságot”. Figyelj meg egy szakértő mesterembert; nagyrabecsülésed nőni fog, ahogy látod, hogy odafigyel a részletekre, nem csapja össze a dolgokat, türelmes, teljesen a munkának szenteli magát, és büszke alkotására. Az ügyes mester bizalmat és tiszteletet ébreszt. Nincs jobb mód arra, hogy az igazi kereszténységet gyakorlatban bemutassuk, mint az, ha hozzáértően végezzük a munkánkat. Ha egy hozzáértő ember beszél, az emberek odafigyelnek. Ha kételkedsz ebben, próbálj meg a hitedről beszélni azoknak, akik téged tisztességtelennek, selejtesnek és hanyagnak látnak. Jobb, ha csendben maradsz, míg ki nem érdemled annak a jogát, hogy meghallgassanak! Bármilyen munkakörben is dolgoztok „…mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala” (Kolossé 3:17). Magasra kellene tennünk a lécet, mivel mi Krisztust képviseljük. A munkánk mércéjévé a kiválóságot kellene állítanunk. Így a munkáltatók és ügyfelek, akik tudják, hogy mi Krisztus követői vagyunk, biztosak lehetnek benne, hogy a legjobbat fogják kapni tőlünk. A hozzáértő dolgozó nem veszíthet, mert Isten megígéri, hogy munkájuk mindenképpen fel fogja kelteni azoknak az embereknek a figyelmét, akik előléptetik és megjutalmazzák őket. „Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani…” (Példabeszédek 22:29). Lehet, hogy a létra legalján kezdik, de rendeltetésük egy sokkal magasabban lévő létrafok.
