Hogyan hatunk másokra?
„… hogy együtt bátorodjunk meg közöttetek egymás hite által, a tietek és az enyém által.” (Róma 1:12)
Hajlamosak vagyunk felvenni a hozzánk közelállók szokásait, viselkedését. Ezért írja Pál, hogy hitünkkel hatunk egymásra. Az igazság az, hogy a kételkedők azt kapják, amire számítanak – a hívők pedig azt, amire ők számítanak! Ha minden helyzetben azt keressük, mi ebben Isten szándéka, az nemcsak biblikus, de segít abban is, hogy felismerjünk olyan lehetőségeket, melyeket másként észre sem vettünk volna. Ha Isten szemén át nézzük az embereket, akkor ők is közeledni fognak hozzánk, és nyitottan reagálnak. Fontos ez? Nagyon is! Miért? Mert a hozzáállásunk hamarabb megérinti őket, mint az üzenetünk. Fred Smith vezetési szakértő rámutat, hogy minden szervezetben kétféle embertípus van: a szennyezők és a megtisztítók. A szennyezők olyanok, mint a gyárkémények, állandóan ontják magukból a mocskos füstöt. Utálják a tiszta eget, és bármilyen jól alakulnak is a dolgok, ők módot találnak arra, hogy borús hangulatot keltsenek. Ha a környezetükben lévő emberek belélegzik ezeket a mérgező kigőzölgéseket, egyre betegebbek lesznek tőle. A megtisztítók viszont mindent jobbá tesznek. Nem számít, milyen szennyezett légkörrel találkoznak. Ők is megkapják a szennyezők mérgező szavait, mint bárki más, de ők megszűrik azokat, mielőtt továbbadnák. Ami borúlátásként és komor hangulatként bemegy, az tiszta, friss levegőként jön ki. A kérdés az: te hogyan hatsz környezetedre? Azok, akik időt töltenek veled, jobban vagy rosszabbul érzik magukat utána? Megtisztítod a levegőt biztatással és új látásmóddal, vagy elcsüggednek miattad és levertség lesz úrrá a környezetedben lévőkön? Figyeld meg, milyen reakciót váltasz ki az emberekből, és tudni fogod, melyik csoportba tartozol.
Kegyelem
„Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához” Zsidók 4:16
A Biblia azt mondja: „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:15–16).
Dr. Tony Evans azt mondja, hogy Isten kegyelme olyan, mint egy mentő, amely segítségedre siet vészhelyzet esetén. Először az azonnali kegyelmet adja, ami a legsúlyosabb tüneteket kezeli. Aztán hordágyon beemel a mentőbe, mely még több kegyelemmel van felszerelve – még több orvosi eszköz áll rendelkezésre problémád kezelésére. Aztán a mentő a kórházba siet veled, ahol még több kegyelem vár. Amikor felvesznek a kórházba, folyamatosan még több kegyelmet kapsz, amíg kezelésed tart, majd meggyógyulva hazamehetsz.
John Newton kedves énekének* szavaival: „a kegyelem hozott el biztonságban idáig, és a kegyelem vezet majd haza.” Egy napon Jézus meghallotta segélyhívásunkat: „Uram, légy irgalmas nekem, bűnösnek!” Eljött a földre, megtalált, ahogy bűneinkben haldokoltunk, és lehajolt, hogy megmentsen. Ő, mint főpapunk elvitt onnan, ahol voltunk, egy olyan helyre, ahol rendelkezésünkre áll mindaz a kegyelem, amire szükségünk van, amíg haza nem mehetünk vele. Egy napon Isten majd ítélőszékébe ül, ahol nem lesz többé kegyelem, de addig a napig a kegyelem trónján ül. Tehát bármikor, amikor hibázol vagy megbotlasz, bizalommal jöhetsz a kegyelem trónusához, és megkaphatod Isten irgalmát és kegyelmét.
* Amazing Grace; magyarul Az Úr irgalma végtelen kezdetű műfordításban ismert.
„Azt tette, amit helyesnek tart az Úr...” (2Királyok 22:2)
Jósiás nagyapja, Manassé, erőszakos király volt, aki „…nagyon sok ártatlan vért is ontott, amivel megtöltötte Jeruzsálemet egyik végétől a másikig…” (2Királyok 21:16). Az apját, Ámónt, a saját tisztjei ölték meg. „Azt tette, amit rossznak lát az Úr” olvasható a sírfeliratán. Jósiás csak nyolc éves volt, amikor trónra került. Rögtön az igazságot választotta, és egész életében nem tért le a helyes útról (2Királyok 22:2). Mi a lényeg? Nem választhatjuk meg, hogy kik a szüleink, de megválaszthatjuk a példaképünket.
Amikor Jósiás újjáépíttette a templomot, találtak egy tekercset, ami Isten törvényét tartalmazta. Amikor a király elolvasta, sírt, mert felismerte, hogy népe messzire sodródott Istentől. Ezért üzenetet küldött egy prófétanőnek, és azt kérdezte: „Mi fog történni a népünkkel?” A prófétanő azt mondta Jósiásnak, hogy mivel megtért, amikor meghallotta Isten szavát, Isten meg fogja kímélni a népet (2Krónika 34:14-27). Hűha! Egy egész nemzedék kegyelmet kapott egyetlen ember tiszta jelleme miatt!
Nos, te is felülemelkedhetsz múltadon, és megváltoztathatod a dolgokat. Lehet, hogy a DNS-edet a szüleidtől kaptad, de Isten egy új születést és egy új kezdetet tud adni neked. „Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei” (Efézus 5:1). Éppúgy, mint Jósiás, nem tudod befolyásolni azt, hogy elődeid hogyan válaszoltak Istennek, de azt el tudod dönteni, hogy te hogyan viszonyulsz hozzá. Nem kell, hogy a múltad a börtönöd legyen; van beleszólásod az életedbe és a sorsodba, dönthetsz arról, hogy melyik utat választod. Válassz jól, és egy napon – generációk múlva – mások hálásak lesznek Istennek az örökségért, amelyet hátrahagytál.
„…hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:16)
A Biblia azt mondja: „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk” (Zsidók 4:16). Úgy nőttünk fel, hogy azt mondták nekünk: „Ha el akarsz érni valamit, meg kell dolgoznod érte.” De az erős munkamorál elferdítheti gondolkodásunkat, ha azokról a dolgokról van szó, amit Isten ingyen akar nekünk adni. Isten mindig kész kiárasztani áldásait, és nekünk üres, szomjas edényekként meg kell tanulnunk kinyitni szívünket az előtt, amit kínál.
A „megszerezni” azt jelenti, hogy saját erőfeszítésünk által érünk el valamit. A „kapni” azt jelenti, hogy elfogadjuk, amit nagylelkűen ingyen ajándékoznak nekünk. Jézus azért jött, hogy megszabadítson minket a küszködéseinktől, nem pedig azért, hogy újfajta erőlködésre hívjon, immár a keresztyénség zászlaja alatt. Meg kell értenünk, hogy Isten ajándékait kegyelemből kínálja, és hit által tudjuk elfogadni őket. Egy bibliatanító így ír erről: „Mindig tenni próbáltam valamit, Istent pedig ki akartam hagyni a dologból. Megpróbáltam megváltoztatni magamat, a családomat, a körülményeimet, még a gyülekezetemet is. Isten azonban sosem engedte, hogy nélküle is sikert érjek el. Ha hagyná, akkor magunknak tulajdonítanánk a dicsőséget. Végül megtanultam imádkozni azért, amire szükségem volt, és hagyni, hogy Isten az ő módszereivel, az ő menetrendje szerint adja meg azt. Mikor végre eljutottam idáig, akkor beléptem az ő nyugalmába.” Ahhoz, hogy te is így tudj élni, meg kell értened, milyen fontos vagy Istennek, és meg kell tanulnod számítani kegyelmére. Az igazság az, hogy ő nagyon is szívesen segítene neked, ha végre felhagynál azzal, hogy mindent egyedül akarsz megoldani.
Örülj, Jézus eljön érted!
Jézus azt mondta: „… elmegyek helyet készíteni a számotokra… És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is” (János 14:2–3).
Olyan ígéret ez, amilyet a vőlegény tesz a menyasszonynak. Krisztus korában, ha egy fiatal pár mindkét oldalról megkapta a család engedélyét a házasságkötésre, a vőlegény visszatért családja otthonába, és ott épített egy külön házat, ahová majd jövendőbelijét viszi, ahol majd együtt fognak lakni. Azzal, hogy Jézus ugyanezt ígérte nekünk, a temetéseket felemelte olyan szintre, amilyen reményt az esküvők hordoznak. Az ő szemszögéből nézve a temetőbe vezető út ugyanolyan izgalmas és lelkesítő, mint amikor a menyasszony a templomban végigmegy a padsorok között előre az oltárhoz. Mindkettő egy új korszakot, egy új nevet, egy új otthont ünnepel. Örülj, mert a mennyei Vőlegény el fog jönni érted, hogy magával vigyen! Úgy gondolod, hogy ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen? Ellenőrizd le a feljegyzéseket! Ha találsz egyetlenegy helyet a Biblia hatvanhat könyvében, ahol Isten nem tartotta be ígéretét, akkor van okod kételkedni ebben. A földi életre vetett utolsó pillantásod a Jézussal való találkozás első pillanatához vezet. Krisztus sírja üres – ez bizonyítja, hogy amit mondott, nem üres ígéret. Kétezer évvel ezelőtt megígérte, és azóta is az új otthonodon dolgozik. El tudod képzelni, milyen lehet? János, a Jelenések szerzője egy Patmosz nevű kis, kopár szigeten ezt írta: „… és a tenger sincs többé” (Jelenések 21:1). János minden reggel arra ébredt, hogy tenger veszi körül; ez volt a gát, mely elválasztotta őt szeretteitől és a szárazföldtől. Gondolj bele: mennyei otthonodban nem lesznek gátak, elválasztó falak, nem lesznek korlátok.
„…többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem.” (Galata 2:20)
Amikor az emberek megtanultak nem csupán a csillagok állása alapján navigálni, egy egészen új világ nyílt meg előttük. Akkoriban keletkezett ez a szállóige: „Az iránytű rabszolgája élvezheti a nyílt tenger szabadságát”. Kötelezd el magad teljesen Krisztusnak, legyen Ő az életed iránytűje! Kérj Tőle tanácsot minden lépésed előtt! Engedd, hogy Ő irányítsa utadat, és Ő elvezet majd olyan szabadságra és beteljesedésre, melyről soha nem is gondoltad, hogy létezik. Légy kész azt mondani, amit Pál: „…többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem” (Galata 2:20). Egyszer Toscanini, a híres olasz karmester vezényelte a Philadelphiai Szimfonikus Zenekart. Beethoven kilencedik szimfóniáját játszották, amit igen nehéz vezényelni. A zene annyira fenséges volt, hogy a közönség tíz percen át felállva tapsolt. Toscanini újra és újra meghajolt, majd a zenekar felé fordult, és ők is meghajoltak. A közönség folytatta a tapsot és az éljenzést. Végül Toscanini hátat fordított a közönségnek, és csak a zenekarhoz szólva ezt mondta: „Hölgyeim és uraim, én senki vagyok, önök is senkik, Beethoven minden!” C. S. Lewis írta: „Ha valami rajtad kívül álló dolgot szeretsz és csodálsz, ez egy lépéssel eltávolít a lelked romlásától; bár nem leszünk túl sokáig jól, ha bármit jobban szeretünk és csodálunk, mint Istent.” Tehát térdelj le ma Jézus lábához, és mondd: „Én semmi vagyok – te vagy minden. Íme minden tehetségem, minden erőforrásom és minden álmom, leteszem őket lábaid elé. Neked adom mindet, semmit sem tartok vissza.”
