Isten ismer téged, és neveden hív
„Amikor Jézus odaért, felnézett Zákeusra, és nevén hívta. ’Zákeus!’ – szólította meg – ’gyere le gyorsan…’” (Lukács 19:5 – TLB fordítás)
Zákeus egész életében kigúnyolt és megvetett ember volt egyrészt a megjelenése, másrészt a bűnös élete miatt. Jézus azonban nem csak ránézett, annál többet tett. Zákeust a nevén hívta, ezzel megmutatta, hogy ismeri őt. Képzeljétek el Zákeus megdöbbenését. Honnan ismeri a nevét Jézus?
Isten nem csak azt ismeri, hogy hol vagy, hanem tudja, hogy ki vagy. Pontosan tudja, min mégy keresztül, miért mégy ezen keresztül és hogyan érzel ez miatt. Jobban ismer téged, mint te magadat. Személyesen törődik veled.
Zákeus neve azt jelenti „tiszta” Ez az utolsó dolog, ami eszedbe jut, amikor egy korrupt állami hivatalnokra gondolsz. Minden volt, csak tiszta nem. Mégis Jézus a nevén hívta: „Hé, Tiszta! Ma hozzád, a te házadba megyek!” Jézus arra mondott igent, azt erősítette meg, amit Ő látott Zákeusban, nem azt, ami Zákeus volt.
Lehet, hogy félsz közelebb kerülni Jézushoz, mert azt gondolod, hogy össze fog szidni az elrontott dolgaidért. Jézus azonban megerősíteni akar. Azt akarja, tudd, hogy mennyire szeret téged.
Megfelejtkezhet-e az anya a csecsemőjéről? Nem érez-e szeretetet gyermeke iránt, akit szűlt? De ha ez megtörténhetne is, én akkor sem felejtkezem meg rólad! Lásd, tenyerembe írtam a nevedet. (Ézsaiás 49:15-16 – NLT fordítás)
Amikor Jézus meghalt a kereszten és kitárta karjait és a katonák átszegezték a kezeit, a neved a tenyerébe volt vésve. Amikor a Mennyországba jutsz, ott nem lesz senkin egyetlen seb sem, kivéve Jézust. Ő viselni fogja azokat a sebhelyeket az egész örökkévalóságban, hogy emlékeztessen, mennyire szeret minket. Ezzel mondja: „Azt gondolod, hogy megfeledkeznék rólad? Ez lehetetlen! Lásd, ilyen sokat számítasz nekem!”
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Mit jelent az, hogy megerősíteni valakit?
- Hogyan éreznéd magad, ha tudnád, hogy Isten megerősít, és soha nem feledkezik meg rólad?
- Mi tart vissza attól, hogy közel kerülj Jézushoz?
Isten ismer téged, és tisztában van a szükségleteiddel
„Ezért ne fáradjunk bele jót tenni, mert a megfelelő időben aratni fogunk, ha nem adjuk fel.” Gal. 6:9. (HCSB-fordítás)
Isten mindenható, ami azt jelenti, hogy tud mindenről, beleértve a Te életedet is. Ismeri a hibáidat, a kudarcaidat, az érzéseidet, illetve frusztrálcióid – és ismeri a jövődet is.
Isten tisztában van a félelmeiddel. Ő tud azokról az akadályokról, amelyekről úgy érzed, hogy képtelen vagy megoldani őket, vagy felülkerekedni rajtuk. Napjainkban például, sokan a gazdasági körülmények miatt aggódnak, és anyagi helyzetükkel kapcsolatban vannak félelmeik.
És emiatt úgy viselkedünk, mintha Istennek nem lenne tudomása kifizetendő számláinkról. "Nem látod, Uram? Vége mindennek! Én erre képtelen vagyok!" Megpróbálunk kitartani, és végig csinálni. Feszültek, idegesek vagyunk, és aggodalmaskodunk. Ám félelmünk azt jelzi, hogy nem vagyunk tisztában Isten végtelen tudásával.
Az igazság az, hogy Isten tisztában van az összes szükségleteddel. Az ima nem Isten tájékoztatása mindarról, amire érzésed szerint szükséged van. Ő régen tudja már, hogy éppen milyen helyzetben vagy. A Biblia azt mondja, "Atyád tudja, hogy mire van szükséged, mielőtt kérnél tőle" Máté 6:8 (NIV-fordítás). Minden egyes szükségletedet ismeri, legyen az akár pénzügyi, lelki, fizikai, szociális vagy érzelmi igény.
Végül, Isten tudja, hogy hűséges vagy. Látja mindazt a jó és helyén való dolgot, amit cselekszel. Minden alkalommal, amikor nem a bűn mellett döntesz, minden alkalommal, amikor ellenállsz a kísértésnek, minden alkalommal, amikor állást foglalsz Isten igazsága mellett, Ő tanúja lesz annak, hogy hűséges vagy hozzá.
A Biblia azt tanítja, hogy minden jócselekedet elnyeri méltó jutalmát, függetlenül attól, hogy mennyire jelentéktelen, illetve, hogy bárki más látta-e azt. Minden alkalommal, amikor bátorítasz valakit, minden alkalommal, amikor az irodában elvégzel valamit, ami nem is a te dolgod lenne, amikor a gyülekezetben elrendezed a székeket, ülőhelyeket, minden alkalommal, amikor visszautasítod, hogy pletykálkodj másokról – Isten látja mindezt, és nem számít Neki, hogy milyen jelentéktelen dolog is ez. Ahogy a Máté 10:40-42. versei is mondják. („Aki titeket befogad, az engem fogad be, és aki engem fogad be, az azt fogadja be, aki elküldött engem. Aki befogad egy prófétát azért, mert az próféta, prófétának járó jutalmat kap; aki pedig egy igaz embert fogad be azért, mert az igaz, igaz embernek járó jutalmat kap. Aki pedig csak egyetlen pohár friss vizet ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: bizony, mondom néktek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát.”)
Lehet hogy most így szólsz: „Megpróbáltam a házasságomban helyesen cselekedni, mégis semmi eredményét nem láttam ennek.” „ Megpróbáltam igaz emberként élni, és megfelelően viszonyulni a gyerekeimhez (vagy a szüleimhez). Megpróbáltam rendesen elvégezni a feladataimat a munkahelyemen (vagy az iskolában), és nem tudom, hogy mindez megéri-e. Nem látom, hogy ez bárki életében akármilyen különbséget eredményezne.
Isten azt mondja: "Én látom ezeket, és nem számít, hogy ki más látja még." A jó, amit cselekszel, sohasem hiábavaló: „Ezért ne fáradjunk bele jót tenni, mert a megfelelő időben aratni fogunk, ha nem adjuk fel.” Gal. 6:9. (HCSB-fordítás)
Ne csüggedj el! Cselekedj továbbra is helyesen, és bízz a jóisten gondviselésében.
Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:
• Hol találhatsz bátorításra, amikor elbizonytalanodsz a kapcsolataidban és a szolgálatodban?
• Ha mások azt mondanák neked, hogy bízz Isten gondviselésében, mire hivatkoznál erre vonatkozóan?
• Az ima hogyan változtat meg téged?
"Nem mintha magunktól képesek volnánk valamit is kigondolni, mintegy a saját erőnkből, hiszen az alkalmasságunk Istentől való." (2 Kor. 3:5)
Az élet küzdelem, de a legtöbb ember nem veszi észre, hogy ezt a harcot, csakúgy mint Jákób, Istennel vívjuk! Mi akarunk lenni Isten, és bár semmi esélyünk sincs megnyerni a csatát, akkor is próbálkozunk.
A.W. Tozer mondta, "Azért vannak annyian még mindig bajban, még mindig keresnek, még mindig alig jutnak előrébb, mert még nem értek el saját határaik végére. Még mindig próbáljuk irányítani és akadályozni Isten munkáját magunkban."
Nem vagyunk Isten, és soha nem is leszünk. Emberek vagyunk, és amikor próbálunk Isten lenni, akkor sokkal inkább úgy végezzük, mint a Sátán, aki szintén egyenlő próbált lenni Istennel.
Elméleti síkon elfogadjuk az emberi mivoltunkat, de érzelmileg nem. Elméletileg egyetértünk az ötlettel, de mikor elérjük a határainkat, akkor irritálóan, dühösen és elutasítóan regálunk. Magasabbak akarunk lenni (vagy alacsonyabbak), okosabbak, erősebbek, tehetségesebbek, szebbek és gazdagabbak.
Mindent meg akarunk szerezni, mindent meg akarunk tenni és idegesek leszünk, ha ez nem történik meg. Aztán, mikor rájövünk, hogy Isten másoknak adta azokat a tulajdonságokat, amivel mi nem rendelkezünk, akkor meg irigyek, féltékenyek leszünk és sajnáltatjuk magunkat.
Megadni magadat Istennek, nem passzív lemondás, bukás vagy kifogás a lustaságra. Nem azt jelenti, hogy elfogadod a jelenlegi helyzetet. Pont az ellenkezője: rászánod az életed arra, hogy ellenállj a gonosznak és az igazságtalannak vagy arra, hogy szenvedj azért, hogy változtass a dolgokon, amiket meg kell változtatni. Isten gyakran hív el átadott életű embereket, az ő nevében harcoljanak. Ez nem gyáváknak vagy "lábtörlőknek" való.
A megadás nem azt jelenti, hogy többé nem godnolkodsz vagy hogy feladod a racionális látásodat. Isten nem pazarolná el azt az észt, amit neked adott! Nem akarja, hogy robotok szolgálják. A megadás nem jelenti, hogy beolvasztod a személyiséged. Isten használni akarja egyéni mivoltodat. A beolvadás helyett a megadás
sokkal inkább kiemeli az egyediségedet.
C. S. Lewis figyelte meg, "Minél inkább engedjük, hogy Isten átvegye felettünk az uralmat, annál inkább önmagunk leszünk - mivel Ő teremtett minket. Ő talált ki minden különböző embert, akivé téged és engem szánt, hogy legyünk. Mikor először fordulok Krisztushoz, mikor megadom magam az Ő személyiségének, akkor kapom meg a valódi, önálló személyiségem."
Beszéljetek róla:
* Milyen módon próbáltad mostanában Isten munkáját végezni?
* Mit veszel észre magadon, amikor Istennek még jobban alárendeled magad?
Meríts a feltámadás erejéből
„Felhagytunk azzal, hogy saját magunkban bízzunk és megtanultunk bízni Istenben, aki felemelkedett a holtak közül." (2Korinthus 1,9b NLT fordítás)
Az élet kemény. Gondolom ez nem ér váratlanul. Ezzel az igazsággal élsz nap mint nap. Néhányan érzelmi bonyodalmakkal kerülünk szembe. Néhányan fizikai gondokkal szembesülünk. Néhányunknak kapcsolati problémái vannak.
Mindannyian keresztül megyünk valamin.
Még a Biblia egyik legnagyobb hőse, Pál apostol is keresztül ment nehéz időkön. A Biblia azt mondja, hogy egyszer annyira maga alatt volt, hogy azt mondta Istennek, kész meghalni. Sőt, kérte Istent, hogy ölje meg!
Hogyan sikerült túljutnia Pálnak ezen a nehéz időszakon?
Jézus Feltámadási erejéből merített.
Pál azt írja: "Felhagytunk azzal, hogy saját magunkban bízzunk és megtanultunk bízni Istenben, aki felemelkedett a holtak közül." (2Korinthus 1,9b, NLT fordítás).
A Biblia azt mondja, hogy Pál a tűrőképességen túl összetörtnek és megsemmisültnek érezte magát. El kellett érnie saját határait.
És ez pontosan az, ahova el kellett jutnia.
Egyetlen feltétele van annak, hogy Isten ereje az életed része legyen: alázatosság. El kell fogadnod, hogy szükséged van rá. Isten nem adja öntelt embereknek az erejét. Az alázatosság azt mondja az Úrnak: „Te vagy az Isten, én pedig nem. Neked igazad van, nekem nincs. Nálad van az erő, nálam nincs. Te bölcs vagy, én nem. Nekem nincs erőm változtatni ezen a helyzeten, úgy hogy ezt a kezedbe teszem."
Abban a pillanatban, amikor ezt megteszed, Isten Jézus feltámadásának erejét árasztja a helyzetedre.
Isten arra szakosodott, hogy visszahozza a holtakat az életbe. Isten szereti feltámadássá változtatni a keresztre feszítéseket.
Mi halt meg az életedben? Ha Isten fel tud támasztani egy halott embert, akkor fel tud támasztani egy halott házasságot, egy halott karriert vagy egy halott álmot is. Isten bármit meg tud tenni.
Ez a feltámadás ereje.
Beszéljetek róla:
- Milyen látszólag halott, reménytelen dolog van az életedben, amit szükséges, hogy Isten feltámasszon?
- Mi tart vissza attól, hogy elhidd, hogy Isten, aki embereket támasztott fel a halálból, képes kezelni a legnehezebb helyzeteidet is?
- Hogy tudsz alázatossá válni?
Térj vissza az alapokhoz!
„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16, Károli Gáspár fordítás).
Isten nem akarja, hogy kételkedj az üdvösségedben. Nem szeretné, ha aggódnál, félnél emiatt. Nem szeretné, hogy azon töprengj, hogy vajon a Mennyországba kerülsz vagy sem.
Isten azt akarja, hogy megbizonyosodj ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, vissza kell menned az alapokhoz. Minden kitűnő edző az alapokra koncentrált. Sosem feltételezték, hogy játékosaik ismerték az alapokat. John Wooden mindig azzal kezdte az edző táborokat, hogy megtanította játékosoknak, hogy hogyan húzzák fel helyesen a zoknijukat. Vince Lombardi azzal a híressé vált kijelentésével kezdett minden edző tábort, hogy: Ez egy futball-labda!
Az alapok számítanak! Ha Jézussal kapcsolatosan is visszatérnénk az alapokhoz, akkor ezt János 3:16-ban leírtakon keresztül tennénk: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Károli Gáspár fordítás).
Az egész Bibliát össze lehet foglalni ezzel az egy igeverssel. Ez az örömhír egy versben.
Valójában, a vers egész felépítése az evangéliumra mutat. Az angol fordítás összesen 25 szóból áll. A középső, 13-ik szó a "Fiú". Ez Jézus. Az előtte levő 12 szó Istenről szól - "Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött...". Az utolsó 12 szó pedig rólad és rólam szól: "...hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." Ez egy evangéliumi kép. A Biblia azt mondta, hogy Isten van az egyik oldalon, az emberiség a másikon, Jézus Krisztus pedig azért jött a világra, hogy e kettőt összekösse. Ő a híd a zavaros vizek felett. Ő a közbenjáró Isten és ember között. Jézus azért jött, hogy összekössön minket Istennel.
Ez az evangélium alapja. Ez a legfontosabb üzenet a világ történetében. Isten elküldte az Ő Fiát, hogy áthidalja a közte és a világ között tátongó űrt.
Beszéljetek róla
- Attól függetlenül, hogy követed-e jelenleg Jézust, vagy sem, az életed milyen időszakában vagy hajlamosabb kételkedni Isten téged megmentő hatalmában?
- Miért ilyen nagy hír az evangélium?
- Szerinted mit találnak az emberek nehezebbnek: hogy belássák, hogy nem tudják önmagukat megszabadítani, hogy felismerjék Isten tökéletességét, vagy, hogy tudatosítsák, hogy Jézus a híd Isten és az emberiség között?
