Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el." Máté 24:35
A Biblia a legmegvetettebb, legkigúnyoltabb, legelutasítottabb, legvitatottabb és legboncolgatottabb könyv az egész történelem folyamán. Ez a Biblia évszázadok óta a támadások kereszttüzében áll, annyiféle indokkal és ürüggyel, hogy azt el sem tudnánk képzelni.
Mégis, még mindig a Biblia a legolvasottabb, legtöbbet kiadott és a legtöbb nyelvre lefordított könyv a világon. És ami a legfontosabb, ma is változást hoz mindazok életébe, akik alkalmazzák a tanítását.
Az egyik oka annak, hogy ma is hiszem, hogy a Biblia Isten beszéde, az az, hogy túlélte mindazokat a támadásokat, amelyek érték a történelem során.
A támadások ellenére ma a Biblia a legnagyszerűbb forrása a kultúrának. A legnagyszerűbb forrása a zenének, művészetnek és az építészetnek. Ha kivennéd a Bibliát a kultúrából, elpusztulnának az elmúlt 2000 év legmeghatározóbb zenei, művészeti és építészeti alkotásai. Még az angol nyelv jelentős része is a King James Bibliából ered.
A Biblia az elmúlt 2000 esztendőben kapott támadások ellenére virágzik.
Jézus mondta a Máté 24:35-ben „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el." Az egyetlen dolog ezen a földön, ami megmarad, az Isten Szava. Minden más teljesen el fog égni, mert csak az igazság örökkévaló.
Voltaire, a híres francia filozófus briliáns ateista volt. Számos értekezést írt, amiben támadta és gúnyolta a Bibliát. Egyszer egy igen merész kijelentést tett: „Száz év múlva a Biblia elfeledett könyv lesz."
Mára már mindenki elfeledte ezt az idézetet – de nem felejtették el a Bibliát. Voltaire tanyáját - halála után közel száz évvel - a Francia Biblia Társaság használta könyvlerakatként. Bibliákat árultak a házában. Ma a ház múzeumként üzemel és az emberek elfelejtették, ki is az a Voltaire.
Senki nem felejti el a Bibliát.
Nem számít, milyen támadások érik a Bibliát, túléli azokat. És mindig túl is fogja élni azokat. Bízhatsz benne.
Beszéljünk róla:
* Az életszemléleted visszatükrözi azt, hogy ez a föld egy nap el fog tűnni? Hogyan fog megváltozni az életed, ha arra az egy dologra irányítod a figyelmedet, ami soha nem múlik el?
* Kérj Istentől bátorságot, hogy szembeszállj azokkal, akik szembe állítják Isten szavát a kegyelemmel,kedvességgel és a bölcsességgel.
A lelki növekedés kegyelemből van, nem jó cselekedetek által
" Lelketek ereje Isten ajándéka, nem hagyományok és szabályok betartásából ered." (Zsidók 13:9b, TLB fordítás)
Isten olyannak szeret téged, amilyen vagy, de túlságosan szeret ahhoz, hogy a mostani állapotodban hagyjon. Az egyik legmegnyugtatóbb igazság Istennel kapcsolatban az, hogy rábízhatjuk szellemi feljődésünket.
Isten kegyelme nem csak megment minket a bűneink kövezkezményeitől, hanem elkezd Jézus képmására formálni minket.
Néhányan elfogadják Isten megmentő kegyelmét, de aztán saját erejükből próbálnak növekedni a keresztyén életben. A Biblia szerint ez lehetetlen: " Lelketek ereje Isten ajándéka, nem hagyományok és szabályok betartásából ered." (Zsidók 13:9b, TLB fordítás)
Isten kegyelme segít, hogy azzá válhass, aki lenni szeretnél - azzá, akinek Isten szeretne látni. Alakít és átformál téged. A Biblia ezt nevezi megszentelődésnek. Az Ige azt is mondja Jeremiás próféta könyvében, hogy Isten a fazekas, mi pedig az agyag, amelyet formál, Ő tart minket a fazekas korongján. Sajnos hajlamosak vagyunk leugrani a fazekas korongjáról, és azt mondani: "Köszönöm, Uram, de megoldom egyedül. Képes vagyok magam jó irányba formálni."
Ilyenkor tesszük tönkre a lelki növekedésünket.
Az egyik legnagyobb probléma a keresztyénséggel, hogy az emberek eleinte az Istennel való kapcsolatra fókuszálnak, de azután átváltanak szabályok alkalmazására. Először megismerik az Isten iránti mély szeretetet, de később visszaesnek a szertartások és szabályok vallásos körforgásába.
Ha nem ez a keresztyén élet, akkor mi nevezhető annak? A Biblia azt mondja: "Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne." (Kolossé 2:6, RÚF).
Nem úgy lettél keresztyén, hogy megígérted: ezentúl csak jót cselekszel. A lelki növekedés sem így működik! A keresztyén élet azt jelenti, hogy elfogadod Isten kegyelmét, és hagyod, hogy átformáljon.
Engeded Isten kegyelmének, hogy átformáljon, vagy csak próbálsz jót cselekedni?
Beszéljetek róla:
- Hogyan tapasztaltad meg a növekedést a személyes életedben?
- Szerinted az emberek könnyebben elfogadják a megváltó, mint a megszentelő kegyelmet? Ha igen, miért?
- Aktív vagy passzív szereplője vagy annak, amikor engeded Isten kegyelmének, hogy átformáljon?
Együttműködve többet érhetünk el
„Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.” (Efézus 2:10, NIV fordítás)
Isten azért helyezett minket a Földre, hogy elvégezzük azt a bizonyos munkát, amire csak mi vagyunk képesek. Az Efézusiakhoz írt levélben az áll, hogy Isten jó cselekedetekre teremtett minket és, hogy előre eltervezte számunkra, mivel töltjük majd az életünket. Azonban, nem azt tervezte, hogy mindezt egyedül vigyük véghez. Szükségünk van mások együttműködésére.
Bizonyára ismered azt az érzést, amikor túl sok munkát végzel el egyedül; kimerültté válsz és kiégsz. Miért? Azért, mert egyedül próbálod meg elvégezni a munkád, noha Isten ezt nem így tervezte.
A Prédikátorok könyve 4:9-ben Isten azt mondja, hogy „Jobban boldogul kettő, mint egy; mert együttműködve többet érhetnek el.” (NCV fordítás). Amikor csapatként dolgoztok, sokkal többet vihettek véghez. Továbbá, jó csapattársakkal körülvéve, az egész sokkal szórakoztatóbb és kevésbé fárasztó!
Képzeld el ezt úgy, hogy mindannyian olyanok vagyunk, mint a hópelyhek. Egymagunkban nem tudunk nagy változást okozni. Ám, amikor egy apró hópehely összetapad sok másik hópehellyel, a forgalmat is le tudják állítani. A hópelyhekhez hasonlóan, mi is akkor tudunk nagy dolgokat elérni, ha együttműködünk, mindegyikünk a saját kis részével hozzájárulva.
Tudtad, hogy amikor együttműködünk másokkal itt a Földön, akkor tulajdonképpen az örökkévalóságra gyakorlunk? A Mennyországban mindannyiunknak dolgoznia kell majd, de mindegyikünknek csak egy kis részfeladata lesz; így sosem leszünk túlterheltek vagy fáradtak. Bár senki nem fog nagy terhet cipelni – mivel mindegyikünk a saját kis feladatát fogja ellátni –, így is minden munkát el fogunk végezni.
Életed útját járva, tartsd észben, hogy nem kell mindent egyedül végrehajtanod. Szükséged van más emberekre, akik melletted állnak, valamint a többi embernek is ugyanúgy szüksége van rád. Amikor megosztod a munkád terhét keresztény társaiddal, észreveszed majd, hogy valóban többet tudsz elérni Isten dicsőségére.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Próbálkoztál már azzal, hogy túl sok munkát vigyél véghez egyedül? Mi lett az eredménye?
- Hogyan állít példát, illetve hogyan kellene példát állítania az egyháznak arra, hogy együttműködve többet érhetünk el Isten dicsőségére?
- Hogyan tudod rábírni az embereket, hogy segítsenek az Istentől kapott feladatod ellátásában? Te kinek tudsz segítségére lenni az Istentől neki szánt feladat teljesítésében?
"Az Úr az én világosságom és üdvösségem: Kitől féljek?" (Zsoltárok 27:1, Károli)
Szeretem azt, ahogy a feleségem, Kay horrorfilmeket néz. Ha A nyolcadik utas: a Halál-hoz hasonló filmek mennek a tévében, fölkapcsolja az összes lámpát a szobában, és még maga elé is vesz valamit, amivel eltakarhatja a szemét. Horrorfilmet nézni sötétben? Szóba se jöhet. Sokan közületek ugyanígy gondolják, méghozzá azért, mert fényben tisztábban látják a dolgokat.
Dávid a 27. zsoltárban ezt mondja: "Az Úr az én világosságom és üdvösségem: Kitől féljek?" Kétféle módon írja le Istent: világosságként és üdvösségként.
Mégis, rengeteg keresztény éli az életét az elutasítástól való félelemben, elfelejtve azt a tényt, hogy ha Isten az üdvösségünk, akkor nincs félnivalónk – még attól sem, hogy elveszítjük a körülöttünk élők jóindulatát. Azért élni, hogy mások elfogadjanak, nyomorúságos, megbénított élet.
De Isten a te világosságod és üdvösséged!
A fény három funkciót tölt be: megvilágít dolgokat, segít tisztán látni; megvéd és biztonságérzetet ad; végül pedig erőt ad.
A Zsoltárok 27-ben Dávid azt állítja, hogy az Istennel való kapcsolata ugyanezt a három hatást váltja ki belőle, ezért nem fél. Neked ilyen a kapcsolatod Istennel? Ha nem, akkor valószínűleg hajlamos vagy félni az elutasítástól.
Ahhoz, hogy ezen a félelmen felülkerekedj, meg kell értened, hogy neked Isten a világosságod és a megváltásod, senki más. Ne mástól várd, hogy felderítse a napodat! Ne mástól várd a megváltást! Az Úr a te világosságod és üdvösséged. Ne félj!
Miből váltott meg Isten? A Zsoltárok 119:39-42 ezt írja: "Fordítsd el tőlem a gyalázatot, amelytől borzadok… vágyódom utasításaidra… Teljesedjék be rajtam kegyelmed, URam, és megígért szabadításod, hogy választ tudjak adni gyalázóimnak." (Károli)
Fontos, hogy megértsd: A szeretetben nincs félelem. Ha megérted, hogy Isten mennyire mélyen szeret, az életed egyszerűbbé fog válni. Ez megvilágít majd dolgokat, megvéd és erőt ad. Sütkérezz Isten szeretetének a fényében, mert ez meg fog óvni egy életen át tartó félelemtől.
Beszéljünk róla!
Ha elhinnéd, hogy az üdvösséged meg tud szabadítani minden félelemtől, hogyan nézne ez ki az életedben?
Amikor a héten döntéseket hozol, tedd fel magadnak a kérdést: Ezt most félelemből teszem, vagy a Jézusba vetett bizalmam motivál a döntésben?
