Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

A szentatyák gondolatai a böjtről

2019. március 06. 04:16 - Andre Lowoa

A böjt régi adomány, a böjt az atyák kincse. Egyidős az emberiséggel. Ádám ezt az első parancsot vette: A jó és rossz tudás fájáról ne egyél (Gen 2,17.) Ez pedig, hogy „ne egyél” a böjt és a megtartóztatás parancsa.

(Nagy szent Bazil)

Ha Éva böjtölt volna és nem evett volna a fáról, most nem lenne szükségünk böjtre. „Mert nem szükséges az orvos az egészségesnek, hanem a betegnek.” (Mt 9,12.) Megsérültünk a bűn által, meggyógyulunk a bűnbánat által, de a bűnbánat, böjt nélkül nem igazi. „Átkozott a föld, tövist és bojtorjánt terem neked.” (Gen 3,l7-) Jobb megtörődni lelkileg és nem adni át testünket a fényűzésnek. A böjt által Isten előtt megigazulsz.

(Nagy szent Bazil)

A törvényben meg van írva, hogy Isten megparancsolta Izrael fiainak: minden évben ajánljanak tizedet mindenből, amit nyertek, és így cselekedve áldást nyertek minden dolgukban. A szent apostolok ezt tudva elrendelték, hogy különítsük el életünk napjaiból a tizedet és szenteljük azt Istennek, hogy így mi is áldást nyerjünk minden munkánkra és évenként megtisztítsuk magunkat az év folyamán általunk elkövetett minden bűnünktől. Így rendelkezve szentelték meg Ők számunkra. a nagyböjt hét hetét.

(Doroteosz apát)

A böjt minden lelki tevékenység kezdete és alapja. Bármilyen erényt építesz a böjt alapjára, az megingathatatlan és rendíthetetlen lesz, mint a szilárd kőre épített (épület). De ha elhagyod ezt az alapot, azaz a böjtöt és helyére a test jóllakatását teszed és a többi helytelen kívánságokat, akkor minden erény megrendül, és széthordják a rossz gondolatok és szenvedélyek patakjai, amint a homokot elhordja a szél, és az erény egész épülete szétomlik.

(Teológus új szent Simeon)

A böjt célja a tiszta áldozás. Azért nyújtották nekünk az atyák is a böjt küzdőterét, s adták nekünk a bűnbánat idejét, hogy megtisztítva és megmosva magunkat így közeledjünk a Szentséghez. Azért én is már most nagy hangon hirdetem, bizonyítom, kérem, és esedezem: sem tisztátalan, sem bűnös lelkiismerettel ne közelítsenek ehhez a szent asztalhoz, mert különben ez nem lesz áldozás… hanem elítéltetés, gyötrelem, és a büntetés nagyobbodása.

(Aranyszájú szent János)

Van sok olyan ember, aki kész csatára kelni a böjttel, mint gonosz fenevaddal, körülveszik magukat mértéktelen evészettel, és magukat nagyon megterhelve és elhomályosítva mindig értelmetlenül fogadják a böjt csendes és szelíd arcát. Ha megkérdeztek téged, miért mégy ma fürdőbe? – azt feleled: hogy tiszta testtel fogadjam a böjtöt. És ha megkérdezem: miért iszod le magadat? - újra. azt mondod: azért, mert készülöm a böjtöt fogadni. És nem furcsa dolog hogy ezt a szépséges böjtöt tiszta testtel, de tisztátalan és mámoros lélekkel fogadják?

(Aranyszájú szent János.)

A szigorú böjtök feleslegesekké válnak, ha utánuk az ételek bőséges élvezete következik, amely hamarosan a falánkság bűnébe visz.

(Római Kasszián)

Nekünk így kell tennünk: nemcsak egyszerűen eltölteni a böjt heteit, hanem kutatni a lelkiismeretet, vizsgálni a gondolatokat és megjegyezni, hogy mit voltunk szerencsések ezen a héten csinálni, mit a másikon és mi újat kezdtünk meg, hogy elérjük a következőn és milyen szenvedélyekből javultunk meg. Ha mi nem fogunk ilyen módon megjavulni, és nem mutatunk fel ilyen gondoskodást lelkünkért, nem lesz semmi hasznunk a böjtből és a megtartóztatásból, amelynek magunkat alávetettük.

(Aranyszájú szent János)

Két arca van a has hízlalásnak: a torkosság és a falánkság. Az első arc az, amikor az ember az étel kellemességét keresi, nem akar mindig sokat enni, hanem ízletest kíván és meggyőzetik annak kellemes izétől. A falánk: sok evés az, amikor az ember nem is törődik az ételek ízével, hanem igyekszik megtölteni gyomrát.

(Doroteosz apát)

Ne legyünk mértéktelenek, ez mindig nagyban elősegíti testünk egészségét és erejét. Nem látjátok-e, hogy a fényűző asztaloktól és mértéktelen étkezésektől megszámlálhatatlan betegségek származnak? Honnan van a lábfájás? Honnan fejfájás? Honnan a romlott nedvek meg-sokasodása? Honnan a többi betegségek megszámlálhatatlan sokasága? Nem a mértéktelenségtől-e? Amint a megtelt hajó hamar elsüllyed és elmerül, úgy az evésnek és ivásnak magát átadó ember a mélységbe jut, lesüllyeszti értelmét és fekszik, végül is mint egy élő holttest gyakran még képes arra, hogy valami rosszat csináljon, de a jóra nem képeses, mint a halott.

(Aranyszájú szent János)

Kell, hogy a testi táplálkozás formája arányban legyen a test erejének és erősségének állapotával: amikor egészséges amennyire szükséges szűkíthető, amikor erőtlen, valamennyi meg-engedhető neki. A hősnek nem kell testileg elgyengülni, hanem erejében lenni ahányszor csak a hőstett számára az kell, hogy a testi fáradsággal kellőképpen megtisztuljon a lélek is.

(Diadoch)

Figyelmet kell fordítani arra, hogy a megtartóztatás mértéktelenségével. El ne gyöngítsük a testi erőt, és ne, tegyük a testet restté és tétlenné a fontosabb elfoglaltságokra. Azt gondolom, hogy, a legjobb rendtartás jele: követni a megállapított szabályokat.

(Nagy szent Bazil)

A böjt formáját illetően nem lehet könnyen azonos szabályt tartani… Különbözőnek kell lenni az étkezés idejének, módjának, milyenségének éppen a test nem azonos állapota, vagy növekedés, vagy működési kör szerint, de mindenkinél egy szabálynak kell lenni: megszelídíteni a testet a szív megtartóztatására és a lélek megerősítésére.

(Római Kasszián)

Mértékletesen kell böjtölni és megadni a testnek a legszükségesebb segítséget, de úgy, hogy ne a gyönyör vezessen az ételek kiválasztásában, hanem a józan ész szigorúságával határozza meg a szükségeset. Mert az ilyen lelkiállapotban az ételt megevő a bölcsesség miatt semmiképpen nem látszik evőnek, hanem szándéka szerint megtartja nemcsak az állandó böjtöt, hanem a nem evést is, testéről való gondoskodása pedig dicséretet érdemel, mint a legjobb házépítő.

(Nagy szent Bazil)

Van testi böjt, van lelki böjt is. Az a testi böjt, amikor a gyomor tartózkodik az ételtől, italtól. A lelki böjt az, amikor a lélek megtartóztatja magát a rossz gondolatoktól, cselekedetektől, szavaktól. Az a jó böjtölő, aki minden rossztól eltávolodik. Ha azt akarok ó keresztény, hogy ezen módra a böjt hasznos legyen, akkor böjtölj testileg, böjtölj lelkileg is és mindig böjtölj.

(Zadoni Tichon)

A böjtölőnek tartózkodni kell az ételtől de mindenekelőtt a bűntől. Ezerszer boldogabbnak neveznem az evőt, mint az igaztalanságot cselekvő böjtölőt. Ezt nem azért mondom, hogy megsemmisítsem a böjtöt, hanem hogy felhívjak a jámborságra. Nem az eves rossz, hanem a bűn rossz.

(Aranyszájú szent János)

Aki ételt eszik, és nem tud böjtölni, az adja át magát a bőséges irgalmasságnak, végezzen jámbor imákat, mutasson megfeszített buzgalmat Isten igéjének hallgatásában. Itt egyáltalán nem gátol bennünket a testi gyöngeség, béküljön ki ellenségeivel, űzzön ki szívéből minden gonosz emléket. Ha ezt teljesíteni fogja, igazi böjtöt tart, olyat, amilyet éppen az Úr is kíván tőlünk. Az ételtől való megtartóztatást Ő azért parancsolja, hogy megfékezzük a test vágyait és engedelmessé tegyük azt a parancsok megtartására.

(Aranyszájú szent János)

A böjttel mindig egyesíteni kell az imádságot. Az imádságot éppen a böjt idején végezzük figyelemmel, mert akkor a léleknek könnyű, semmi nem nyomja, és nem adja át magát az élvezetek veszedelmes terhének.

(Aranyszájú szent János)

Amint az egészséges szemek számára természetes a látási vágy, úgy a józanul teljesített böjt számára természetes az imádságvágy.

(Szíriai Izsák)

Amint a madár nem tud repülni szárnyai segítsége nélkül, úgy a böjt sem folyhat az imádság és irgalmasság két szárnya nélkül. Nézd Kornéliuszt, mi módon rendelkezett ő a böjttel együtt ezekkel a szárnyakkal. Ezért is hallotta az égből a hangot: Kornéliusz, imádságod és irgalmasságod felhatottak. (Csel. 10. 3-)

(Aranyszájú szent János)

A böjt az irgalmasságból meríti erejét. Ha irgalmasság nélkül böjtölsz, akkor böjtöd nem böjt, és az ilyen ember rosszabb a falánknál és italosnál, méghozzá annyiban, amennyiben a kegyetlenség rosszabb a fényűzéstől.

(Aranyszájú szent János)

Az ételtől való megtartóztatás, amit látszatra teszünk, gyűlöli az Úr lelke, de a megtartóztatást, ami a testi bölcsesség leigázására szolgál, szereti az Úr, mert az a test elnyomása által megszentelést eredményez.

(Nagy szent Bazil)

Nyomd el a gyomrot megtartóztatással és ezáltal elhallgattatod magadban, mert a nyelv megkíméli az erőt az ételek sokaságától.

(Lépcsős szent János)

A halálra való eleven emlékezés elveszi az ételben való meg nem tartóztatást, amikor pedig az ételben való meg nem tartózkodás el van véve alázatossággal, akkor a többi szenvedélyek is lehullnak abban az időben.

(Lépcsős szent János)

Aki a böjt fegyverébe van öltözve, minden időben felhevül a buzgóságtól. Mert a buzgólkodó Illés is amikor felbuzdult Isten törvényeiért, teljesen a böjtben élt.

(Szíriai Izsák)

Jóllakásuknál megjelenik a testhízlalás szelleme és rossz lelket küld ránk, hírül adva neki, hogy milyen helyzetben vagyunk és mondva: Menj és zavard meg az ilyet, gyomrát megtöltve, és utána nem sokat fogsz fáradni. Ez eljövén mosolyog, és kezünket és lábunkat álommal megkötözve, mindent amit akar megtesz velünk.

(Lépcsős szent János)

Aki gyomrának szolgál, és eközben le akarja győzni a rossz lelket, az hasonló a tüzet olajjal oltó emberhez.

(Lépcsős szent János)

A böjt az alázatosság anyja, minden bölcsesség forrása, a böjt minden jónak anyja, a tisztaságnak és minden erénynek tanítója.

(Aranyszájú szent János)

A böjt, mint lelkünk orvosa az egyik kereszténynél megalázza a testet, a másiknál megfékezi a haragot, az egyiktől elűzi az álmot, a másikat serkenti a több erénygyakorlatra, az egyiknél tisztítja az értelmet és szabaddá teszi a gonosz gondolatoktól, a másiknál megköti a féktelen nyelvet, és Isten félelmével mint fékkel erősíti azt, nem engedve meg neki, hogy üres és illetlen szavakat mondjon, a másiknál pedig nem engedi meg a szemeknek, hogy ide-oda nézzenek és kíváncsiskodjanak, mit csinál ez vagy a másik, hanem elrendeli, hogy mindenki fordítson saját magára figyelmet.

(Teológus új szent Simeon)

A böjtölők asztaláról kölcsönözd magadnak az élet orvosságát és serkented fel az elhalásból lelkedet. Mert köztük pihen a Szeretett, őket megszentelve, és böjtjüknek és hőstettüknek fáradságát átalakítja kimondhatatlan édességévé, és égi szolgái beárnyékolják őket és szentek az eledeleik. Ismerek egyet a testvérek közül, aki világosan látta ezt saját tulajdon szemeivel.

(Szíriai Izsák)

https://www.szepi.hu/irodalom/vallas/tima/tima_628.html

komment
süti beállítások módosítása