Ha szeretem Istent, miért vannak gondjaim?
Ti Istentől valók vagytok, gyermekeim, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van. 1 János 4:4
Az életünk Krisztusban lehet rendkívüli, hihetetlen, tartalmas vagy céltudatos, de semmiképp sem gondtalan. Isten a dolgok sűrűjében tart minket, azért, hogy a többiek megláthassák, hogy egy élet, amely kapcsolatban van Jézussal, teljesen másként gyürkőzik meg a problémákkal, mint amelyik nem ismeri Őt.
Minket a Szentlélek tesz képessé arra, hogy a nehézségekre valóban úgy válaszoljunk, mint akik a mennyei királyságához tartozunk – nem úgy, mint akiket Isten látszólag elhagyott, vagy akik lázadnak ellene, nem is vesznek tudomást róla, vagy nem éreznek megbánást semmi miatt.
Amikor úgy gondoljuk, hogy Isten nincs ott a körülményeinkben, olyankor a nehézségekre elzárkózás, mások hibáztatása, szégyen, harag, gyűlölet, büszkeség, félelem és önzés a válaszunk. Bárki így reagálna. Bárki, aki nem ismeri Jézust.
Jézus számára egyik sem megoldás, így ő választás elé állít minket: Bízol abban, hogy van közöm mindahhoz, ami körülvesz téged, vagy sem?
Amikor az emberi természetünk szerint reagálunk, ahelyett, hogy a bennünk munkálkodó isteni természetnek vetnénk alá magunkat, valójában mélyről jövő bizalmatlanságot fejezünk ki Jézussal szemben. A tetteink azt mutatják, hogy bár hiszünk benne, képtelenek vagyunk megérteni az élet veszélyeit és feszültségeit. (Ami valljuk be, elég merész hozzáállás, annak fényében, hogy Jézus a keresztre szegezve halt meg.) Máskülönben pedig, amikor a Jézussal való kapcsolatunk valóságából fakadnak a válaszaink, akkor bizonyítjuk be igazán, hogy nagyobb az, aki bennünk van, mint az aki a világban van. (1Jn 4:4)
Jézus célja nem az, hogy elítéljen minket a bizalmatlanságunk miatt, hanem sokkal inkább az, hogy a hibás nézeteinket napvilágra hozza, és így elhagyva azokat elmélyíthessük vele a kapcsolatunkat.
Hagyd, hogy a Bibliáé legyen az első és utolsó szó az életedben
"...Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok." (János 8:31)
Ahhoz, hogy az életed a Bibliára tudd építeni, annak határozott alappá kell válnia. Iránytű kell, hogy legyen, amire támaszkodhatsz, ha útbaigazitásra van szükséged, tanácsadó kell, hogy legyen, hogy bölcs döntéseket tudjál hozni, és viszonyítási alap kell legyen, ha a dolgokat értékeled körülötted.
Az első és utolsó szó mindig a Bibliáé kell legyen az életedben.
Legtöbbször azért ér minket baj, mert döntéseinket megbízhatatlan hatalmakra bízzuk: kultúra ("Mindenki így csinálja"), tradíció ("Mindig így csináltuk"), ésszerűség ("Logikusnak tűnt"), érzések ("Így éreztem jónak"). Pedig, csak egy tökéletes irányútra van szükségünk, ami soha nem vezet félre. Csakis Isten szava lehet ez: "Istennek minden szava színigaz..." (Példabeszédek 30:5a).
A legfontosabb döntés, amit ma meghozhatsz az az, hogy végre helyre teszed magadban, hogy kié végső hatalom az életedben. Döntsd el, hogy a kultura, tradíció, ésszerűség vagy érzelemre való tekintet nélkül, a Bibliát választod, mint végső hatalmat. Amikor döntéseket hozol, határozd el, hogy először megkérdezed, hogy "Mit mondd a Biblia?". Határozd el, hogy ha Isten arra kér, hogy tegyél meg valamit, bízni fogsz a szavában és meg fogod tenni attól függetlenül, hogy értelmesnek, vagy értelmetlennek tűnik, vagy, hogy épp szívesen teszed-e.
Beszéljetek róla
* A jelenlegi döntéshozási módod alapján, ki, illetve mi a végső hatalom az életedben?
* Hogyan változna meg az életed, hogy ha mindig Isten szaváé lenne az utolsó szó? (Vagy hogyan változott meg az életed azóta, hogy az utolsó szót Isten szavának adtad?)
