Kedves Olvasó!

Szeretném elmondani, mi áll a KV csöndjének hátterében. Bizonyos találgatásokkal ellentétben – melyeknek jobb lett volna elejét vennem már rég –, nincs szó semmilyen külső kényszerről: senki nem tett keresztbe, és nem történt ellehetetlenítés. Több dolog közül, melyek kisebb-nagyobb mértékben mind közrejátszottak a szünetelés kialakulásában, az engem érintő változásokról számolnék csak be. 

Az élet természetes alakulása hozta, hogy egy a KV-hoz foghatóan komoly szerkesztői és szervezői projektet a továbbiakban nem tudok vállalni. Az én leterheltségem legalább részben oka annak is, hogy mások, akik nagyon jó fordítói és szerkesztői munkát végeztek eddig a KV-n, úgy érezték, hogy nélkülem (anélkül, hogy többet adnék bele annál, amennyi az elmúlt néhány hónapban telt tőlem) nem biztos, hogy szeretnék folytatni, illetve a folytatást át kell gondolniuk.

A helyzet kialakulása számomra teljesen természetes, hiszen Istentől kapott és örömteli állapotbéli kötelességeim miatt telítődött az időm annyira, hogy a KV-ra már nem tudtam időt szánni. Ezzel együtt, szomorúan veszem tudomásul egy korszak végét, és világosan látom az elmúlt hónapok tapasztalata alapján is, hogy a KV mekkora űrt hagy maga után.

Mint mondtam, a KV jelenleg újragondolás alatt van. Lehetséges, hogy újabb írásokból többet is meg fogtok tudni a szünetelés mögötti megfontolásokról - azonban már nem az én tollamból. Személy szerint, búcsúzom. A KV-nak azonban, ha Isten is úgy akarja, lehet még folytatása valamilyen formában.

Alexandriai Szent Katalin, Szent Jusztinusz vértanú és Aquinói Szent Tamás! Imádkozzatok értünk!

Szerdahelyi Miklós