1996. november 1.
Szent Nevednek
szeretetedért és csodáidért,
de lásd idõnként
elhagy a bátorság,
és nagy bánatomban,
amit vétkeim miatt érzek,
mintha szélviharként érnének
az események, végigvernek rajtam
mint heves hullámok.
És felkiáltok: Ó, mit tegyek?
De lelkem nem élvez békét,
amíg le nem csendesednek a hullámok.
Ne félj! Igyekezz örömet szerezni nekem! Ne tagadd meg tõlem, hogy ily módon is veled lehessek. Csupán te és én… Légy az én zarándokom, a Szívem zarándoka, és maradj örökre Szívemben! Biztosra veheted, hogy lelked élvezni fogja Szentséges Szívem gyönyörûségét.
Ajkamról foglak táplálni és Szívem mindig szeretni és vigasztalni fog. Minden lépést velem együtt, a te Megváltóddal fogsz megtenni.
Boldog vagy-e most, hogy ily módon vagy velem, Szívem leánya?
Uram, évek óta beszélgetek Veled, de mind a mai napig álmélkodom és értetlenül állok választásod elõtt! Itt voltam én, a tiszteletet nem érdemlõ holttest, és ki volt az, aki meglátogatott? A Legyõzhetetlen, a Magasságbeli! És most Te kérded, boldog vagyok-e Veled?
Igen, én kérdezem, leányom… 1
Oly kevéssé szolgáltam rá, hogyan találhatnék hát méltó kifejezést adományodhoz? Hiszen Te magad vagy az adomány! Te vagy örömöm, békém, tömjénem, mosolyom és nevetésem. Te vagy életem, gyönyörûségem, lélegzetem és szemem fénye. Te vagy apám, anyám, gyermekem és barátom, Te vagy az én Uram és Istenem. Te vagy lelkem ragyogása, senki sem hasonló Hozzád! Igen, amikor Veled vagyok, szinte belehalok a boldogságba!
Igen! Szeress és tarts többre mindennél és mindenkinél! Társaságomban mindenféle jó történik veled. Barátom és nõvérem 2, túl sok lenne, ha feltennék neked egy kérdést?
Nem, Uram.
Vassula, gyönyörûségedet leled-e törvényemben?
Ó igen! Te magad vagy a Törvény. Egész lényed és minden, ami te vagy, az Törvény. A Te törvényed, Megváltóm, számomra az Élet.
Hallottam, amint Lelkem szólt szájad által, ezért vagy te az én gyönyörûségem is. 
Tudják meg a népek, miként emelem magamhoz a lelkeket szeretetemmel…
Figyelj most, Vassula, és felelj õszintén erre az utolsó kérdésre! Végül diadalt fogok aratni, de addig szenvednem kell, és el kell viselnem a Sátán diadalait. Diadalának nevezem, valahányszor kárhozatba visz egy lelket.
Az a kérdésem: “Megörvendeztetnél-e engem, a te Istenedet, és lennél-e olyan, mint a liliom?”
Mit tehet Érted egy egyszerû liliom? 3
A liliom nem aggódik a holnapi nap miatt. Minden napnak megvan a maga baja. Tudsz-e változtatni valamin aggódásoddal?
Kövesd tervemet, amit kigondoltam számodra és teljesen bízz meg bennem! Ily módon, akarsz-e liliom lenni?
Ha ez tetszik Neked, Uram, akkor igen.
Feledkezz meg önmagadról, amikor két karomba veszlek! Halj meg önmagad számára és mondj le magadról, hogy velem együtt fölvehesd keresztemet! Én és te megosztozunk rajta a lelkek megmentéséért. Keresztem által arattam diadalt a múltban, és általa leszek diadalmas ebben az idõben is a Sátán terve felett.
Légy velem egy, és engedd, hogy hordozzalak!
Én, Jézus, megáldalak. IC
1 Lenyûgözött Krisztus egyszerûsége és ahogy ezt mondta, mint egy gyermek.
2 azt hiszem, Jézus azért hangsúlyozza a “nõvér” megszólítást, mivel elmulasztottam Õt Bátyámnak szólítani
3 Meglepett kérdése.
