1987. december 11.

Jézus?

Én vagyok.

Jézus, miért hisznek könnyebben a laikusok, minta papok és a teológusok? Emlékszel, amikor Te tetted fel nekem ezt a kérdést, Uram?

Emlékszem.

Miután elolvasták az elsõ könyvet, a többit is el akarták olvasni. Az elsõ könyv elolvasása után a legtöbben elkezdenek imádkozni. Néhányan azok közül is, akik életükben sohasem imádkoztak, ez csodálatos!

Vassula, gyermekeim éhesek. Amikor meglátják Kenyeremet, megragadják, hogy éhségüket csillapítsák vele. Ha többet akarnak, eljönnek Hozzám ¹ , és mindenemet nekik adom.

De, Uram, elõfordult egyszer vagy kétszer, hogy azok, akik elolvasták, megtérésük után örömüket meg akarták osztani egy pappal, mert azt gondolták, hogy õ is örülni fog. De legnagyobb csalódásukra, a pap nem mutatott érdeklõdést, valójában elriasztotta õket.

Vassula, õk azok akik sebet ütnek rajtam és át- meg átszúrnak. Elviselhetetlenül szenvedek, mert látom, hogy enyéim utasítanak vissza engem. Nincs semmijük, amivel bárányaimat megkínálhatnák.

Azonban Uram, õk ² mégsem riadnak vissza a papok negatív magatartása és hiányos lelkesedése ellenére sem, mivel békét lelnek abban, hogy Téged újra megtalálnak. De keserûséget éreznek, hogy ennek így kell lennie, különösen akkor, amikor rádöbbennek, hogy semmit sem tudnak a jelenésekrõl, csodálkoznak azon, hogy miért nem beszélt errõl többet az Egyház. Valaki a papok közül azt mondta, hogy ezeket az eseményeket elhallgatják és csak “saját” köreikben beszélnek róla.

Igen, Vassula, papjaim elnyomják mai mûveimet. Leányom, már megmondtam és újra mondom, hogy kezükben tartják a megismerés kulcsát, õk maguk azonban nem mennek be, és másokat sem engednek be, akik pedig be szeretnének menni! Hitetlenkedésükkel, kétségeikkel és képmutatásukkal torlaszolják el az utat: Elvesztettem õket, mint gyermekeimet, bölcsességük elvakította õket, eltévesztették a hozzám vezetõ utat. Kedves, áldozd fel mindazt, amid most van, imádkozz velem! ³

Igen, Jézus:

Atyám! Engedd, hogy a béke legyen . . megbeszélésük célja;
bocsásd meg kétszínûségüket!
Atyám,ne maradj távol, ha üldöznek! Légy mellettem!
Világosítsd meg és tanítsd õket,hogy meglássák tévedéseiket.
Igazságos vagy, ragyogj felettük,hogy Téged dicsérve mondják:

“Nagy a mi Istenünk, a Magasságbeli,
aki békében akarja látni gyermekeit,
dicsérjétek az Urat,
aki eljön, hogy egyesítsen minket,
dicsérjétek az Urat,
aki eljön, hogy mai mûveit hírül adja!
Amen.”

Jöjj, kedves, találkozzunk késõbb, ne feledd jelenlétemet; szeretlek leányom.

Nem feledkezem meg róla, Uram.