"Ezért elhagyva a Krisztusról szóló elemi tanítást, törekedjünk a tökéletességre." (Zsidók 6,1)
Jóllehet Isten végzi a nagy munkát a Krisztus képére való átformálódásunkban, nekünk mégis felelőségteljesnek kell lennünk a tanítványságban való fegyelemben.
Tehát már többé nem céltalanul futunk; hanem az a jelentős célunk van, hogy éppen olyanná váljunk mint maga Jézus. Így tehát, ahogy Pál apostol elmagyarázza ezt, megsanyargatjuk a testünket ahogy tovább haladunk előre a célunk felé (1Korinthius 9,26-27)
De ahogy fegyelmet próbálunk beleerőszakolni a gondolatainkba és a viselkedésünkbe, túl gyakran átcsúszunk oda hogy képtelenség megtartani mindazt amit kellene. (Róma 7,16-25)
A helyzet a következő: Olyanná válni mint Jézus éppen elég nehéz enélkül a "Próbáld jobban!" mentalitás nélkül is, amit próbálunk magunkra erőszakolni. Beleszippant minket a "jobban kell csinálnom", "többet kell imádkoznom" és a "mostanra már lelkileg érettebbnek kellene lennem" ismétlődő körébe. Hátramaradunk a legyőzöttség érzésével és csak jobban beletaszít minket a mi körünkbe, ahol egyre jobban próbáljuk Isten szintjéhez mérni magunkat.
De látod hogy ez csak saját magunkon tartja a fókuszunkat, és azon amit nem vagyunk képesek megtenni?
Isten azt akarja, hogy fókuszáljunk arra amit ő tud megtenni általunk. Azt akarja hogy tudjuk, hogy ő elkezdte a jó munkát bennünk, és "elvégzi azt Krisztus Jézus napjára" (Filippi 1,6)
Pál mondja, hogy mennünk kell előre az ideális felé, de ezeket az mércéket soha nem arra szánták, hogy szükségszerűen "muszáj" kijelentések legyenek, azonnali tökéletességet megkívánó igényeket támasztva előttünk. Valószínűleg Pál bármelyikünknél jobban érti a kétségbeesett szükségünket Isten kegyelmére.
A mi célkitűzésünk hogy mindent megtegyünk azért, hogy olyan hívőkké váljunk akik éppen úgy cselekednek és gondolkoznak ahogy azt Jézus is tenné. Lehet hogy megbotlunk, vagy éppen egy hatalmasat esünk, de nekifeszülünk hogy megragadjuk az Urunkban Jézus Krisztusban való bőséges életet! (Filippi 3,12)
A hit álhatatosságot eredményez
„Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be. Kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe. Üldözöttek vagyunk, de Isten által soha nem elhagyottak. Eltipornak, de el nem pusztítanak. (2Kor 4:8-9, GNT fordítás)
A hit kinyitja Isten ígéreteit; megmutatja Isten hatalmát; álmokat valósággá változtat és a hit erőt ad nekünk ahhoz, hogy kitartsunk a nehéz időkben.
Isten nem mindig emel ki bennünket a problémákból. Feszíti hitünket az által, hogy keresztülvisz a problémán. Nem mindig veszi el a fájdalmat sem. Isten hittel teli képességgel ruház fel ahhoz, hogy bánni tudjunk a fájdalommal. És Isten nem mindig emel ki a viharból sem, mert azt akarja, hogy a vihar közepette benne bízzunk.
Emlékszem, amikor a fiatal, holland keresztény, Corrie ten Boom történeteit olvastam, aki sok zsidónak segített megmenekülni a Holokauszttól mielőtt egy náci koncentrációs táborba hurcolták. A második világháború végeztével azt mondta, hogy azok élték át a táborokat, akiknek a legmélyebb hitük volt. Hogy miért? Mert a hit megadja az erőt, hogy a nehéz időkben kitartsunk. A hit állhatatosságot eredményez.
Tanulmányok egymásutánja mondja, hogy a legfontosabb jellemvonás, amit megtaníthatsz a gyereknek (és a saját életedben is szükséged van erre) az a rugalmasság. Annak a képessége, hogy visszalépj. Annak a képessége, hogy folytasd az utat és továbbmenj. Mindenkit ér sikertelenség. Mindenkinek vannak kudarcai és hibái. Mindannyian zavarba hozzuk saját magunkat. Mindannyiunknak vannak fájdalmai. Mindannyiunknak vannak problémái. Mindannyian nyomás alatt vagyunk. Azok az emberek, akik viszik valamire az életben, rugalmasak.
Tudod, hogy hányszor szerettem volna már felhagyni a Saddleback Gyülekezet pásztori pozíciójával? Minden hétfő reggel! Azt mondtam: Uram, túl nagy falat. Túl sok az ember, túl nagy a felelősség. Nem vagyok elég okos. Mit tudnék én mondani ennyi embernek? Hozz valaki mást helyettem, aki jobban végezheti ezt a munkát.”
Ezek ellenére Isten azt mondja: „Folytasd.”
Hogy kapsz rugalmasságot ahhoz, hogy folytatni tudd? Hit által! Elhinni, hogy Isten bármely pillanatban tehet valamit, ami meg tudja változtatni az életednek az irányát, és erről nem akarsz lemaradni; így tehát mész tovább! Elhinni, hogy Isten megadja neked pontosan azt, amire és amikor szükséged van, amint megtanulsz ráhagyatkozni, hogy teljesítse célját benned.
Ez Pálnak, a hit nagyszerű emberének a bizonyságtétele: „Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be. Kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe. Üldözöttek vagyunk, de Isten által soha nem elhagyottak. Eltipornak, de el nem pusztítanak." (2Kor 4:8-9, GNT fordítás).
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Mi az Isten célja a csapással az életedben?
- Miként segített a hit kitartani az életed nehéz időszakaiban?
- „A hit nem mindig vet véget a problémának. A hit gyakran keresztülvisz a problémán.” Hogyan formálja ez az igazság a jelenlegi problémádhoz való viszonyulásodat?
"Folytatjuk Krisztus hirdetését mindenkinek, minden bölcsességet használva ehhez, hogy figyelmeztessünk és tanítsunk minden embert azért, hogy mindenkit Isten jelenlétébe vigyünk Krisztusban érett emberként. " (Kolossé 1:28, NCV fordítás)
A leggyakorlatibb és legjobb módja annak, hogy hívő embereket a szellemi érettség felé ösztönözzük az, ha segítünk nekik kialakítani olyan szokásokat, amelyek szellemi növekedéshez vezetnek.
Nem beszélhetünk jellemről anélkül, hogy ne beszélnénk szokásokról. A jellemed az, ahogy általában cselekszel. Például, ha csak néha vagy őszinte, vagy csak akkor, ha tudatosan eldöntöd, hogy őszinte leszel, akkor nem állíthatod, hogy feddhetetlen jellemed van.
A tiszta jellem azt jelenti, hogy mindig őszinte vagy. Ez a szokásod. Nem is kell gondolkodnod rajta. Ha valaki feltesz neked egy kérdést, vagy több visszajárót ad a kelleténél, akkor a szokásodnak megfelelően teszed azt, ami tisztességes.
Természetesen számos olyan szokásunk van, amit fejlesztenünk kell, ahogy egyre növekszünk az érettségben. De először az alapvető szokásokat kell megtanulni, ha növekedni szeretnénk. Tehát melyek a minimum követelmények? Melyek azok a leglényegesebb szokások, amelyekből születhet az összes többi?
Azok a szokások ezek, amelyek befolyásolják az időnket, pénzünket és a kapcsolatainkat. Ha Krisztus uralma felismerhető ezen a három területen, akkor ténylegesen övé az irányítás.
Véleményem szerint öt dologgal mérhető a szellemi növekedés: ismeret, távlat, meggyőződés, jártasság és jellem. Ha megértetted a "mit", "miért", "mikor" és "hogyan" összefüggéseket ezekkel kapcsolatban, akkor megteheted a következő gyakorlati lépéseket, és elkezdheted kiépíteni és megőrizni azokat a szokásokat, amelyek szellemi érettséghez vezetnek majd.
Beszéljünk róla:
* Szerinted melyik az a három jellemvonás, amellyel az emberek legjobban be tudnának téged mutatni?
* Ha egy gyors értékelést végeznél az életedről, mondhatod-e, hogy Krisztus irányítása alatt állnak az életednek olyan területei, mint az időd, a pénzed vagy a kapcsolataid?
Amit a hit tesz az álmaiddal
"Dicsőség Istennek, aki bennünk munkálkodó hatalmas ereje által sokkal többet megtehet, mint amit valaha kérni vagy akár álmodni merünk - messze a leghőbb imáink, vágyaink, gondolataink és reményeink felett." (Efézus 3:20 TLB fordítás)
A hit valóra váltja az Istentől kapott álmokat. Amíg valaki el nem kezd álmodni, nem történik semmi.
Biblia tele van olyan emberekkel, akik álmot kaptak Istentől. Ábrahám arról álmodott, hogy hatalmas nemzet atyja lesz. Mózes arról, hogy felszabadítja Isten népét. József arról, hogy megment egy nemzetet és a saját családját is. Az Igében sorra találkozunk ihletett álmodókkal, mint például Dániel, Pál vagy akár Dávid.
Az Efézus 3:20 azt mondja: "Dicsőség Istennek, aki bennünk munkálkodó hatalmas ereje által sokkal többet megtehet, mint amit valaha kérni vagy akár álmodni merünk - messze a leghőbb imáink, vágyaink, gondolataink és reményeink felett." (Efézus 3:20 TLB fordítás)
Nos, ha van a Bibliában "biankó" vers, akkor ez az. Isten sokkal többet képes megtenni, mint amennyit kérni merünk tőle. Miért félsz hát kérni tőle? Annál is sokkal többet tehet, mint amit egyáltalán képesek vagyunk megálmodni.
Nem tudom, te hogy vagy vele, én nagy álmodozó vagyok. Sokszor álmodtam nagyot eddigi életem során. Isten azt mondja: "Warren, gondolj a legnagyszerűbb dologra, amiről csak álmodhatsz, a legnagyobb dologra, amit szerinted megtehetek veled. Tudod mit? Azt is felülmúlom."
Ha lennének könnyek a mennyben, azért lennének, mert odaérkezésünkkor rájönnénk, hogy ha egy egész picit jobban hittünk volna Istenben, mennyivel nagyobb dolgokat tehettünk volna meg. Számomra az maga lenne a pokol! Pokol lenne számomra szembesülni azzal, hogy mennyi mindent érhettem volna el, és mivé válhattam volna férjként, apaként és pásztorként, ha egy kicsit jobban hittem volna az Úrban.
De a mennyben nincsenek könnyek, és Isten mindent megad neked, amire szükséged van, hogy tervét beteljesítsd. Arra hívlak, hogy álmodj nagyot a kapcsolataiddal, a házasságoddal, a családoddal, a karriereddel kapcsolatban. A hited képes ezeket az álmokat valóra váltani, mert Isten sokkal többet tehet, mint amit mi kérni vagy álmodni merünk.
Beszéljetek róla:
- Honnan tudhatod, hogy álmaid Istentől vannak-e?
- A gyakorlatban mit jelent a hitünket alkalmazni az álmainkkal kapcsolatban?
- Miért nem válik minden álmunk valóra?
„Az az ember, aki nem szellemi, nem tudja felfogni az Isten Szellemétől származó dolgokat. Számára mindez csak bolondság. Egyszerűen képtelen megérteni a szellemi dolgokat. De ez nem is csoda, hiszen a szellemi dolgokat csak a Szent Szellem által lehet megérteni.” (1 Korinthus 2:14)
A Biblia szerint a szívünkben van egy Isten alakú légüres tér. Van egy olyan űr, amit csak Isten tud betölteni. Úgy teremtettünk, hogy kapcsolatban legyünk a Teremtőnkkel. Azért teremtettünk, hogy megismerjük őt, és hogy kapcsolódjunk az Ő energiájához.
A lelked úgy lett teremtve, hogy Istent magába foglalja. Isten benned akar élni, de ha az életed más dolgokkal van telezsúfolva, nincs hely benne Istennek. Ez azt jelenti, hogy nem kapcsolódsz az Ő erejéhez, és ezért vagy állandóan fáradt. Ezért vagy állandóan feszült, és emiatt vagy állandóan nyugtalan.
Ezért írja a Biblia, hogy a nem szellemi ember szívében nincs hely Isten Lelkének ajándékai számára. Nem Isten nem akarja odaadni azokat neked, hanem te nem tudod hova tenni őket, mert a szíved tele van sok más dologgal.
Egy példa, hogy jobban megértsd: hány embert ismersz, aki nem tud beparkolni a garázsába? A garázs az autó számára épült. Így lett megtervezve. Ez a garázs építésének a célja. De mi telepakoljuk olyan dolgokkal, amik nem is oda valók.
Ugyanez igaz az emberekre. A szíved azért van, hogy Isten lakjon benne, de ha tele van aggodalommal, stresszel és bűntudattal, akkor nincs hely Istennek!
Lehet, hogy a szíved jó dolgokkal van tele: a munkáddal, sporttal, a hobbijaiddal, de mindezek nem azért vannak, hogy elfoglalják az első helyet. Valójában szolgálhatod Istent, dolgozhatsz Érte, és mégis hiányozhat az életedből. Még a „jó dolgoknak” sincs olyan összetartó erejük, hogy egyben tartsák az életedet akkor is, amikor nagy körülötted a vihar. Ezért kezd el széthullani az életed.
Ahogy közeledik az új év, itt az ideje, hogy lecsendesítsd a szívedet. Milyen dolgok kaptak fontosabb szerepet Istennél? Hadd segítsek elkezdeni – mire gondolsz a legtöbbet? Az erre adott válasz megmutatja, hogy mi is áll az első helyen a szívedben.
