„A nagylelkűségetek.... nem csak Isten népének szükségeit fogja betölteni, hanem ahhoz is vezet, hogy egyre többen fognak hálát adni imában Istennek."  (2Kor 9:11-12, GW fordítás)

A hited olyan, mint egy izom: akkor erősödik, ha használod. Isten kétségkívül az anyagiakon keresztül teszi próbára a hitünket leggyakrabban. Biztos többször próbára tett már téged is ezen a területen. Bízol az Úrban, vagy aggodalmaskodsz ilyenkor?

A Biblia azt mondja, hogy amikor adsz, bizonyságot teszel a hitedről: „A nagylelkűségetek.... nem csak Isten népének szükségeit fogja betölteni, hanem ahhoz is vezet, hogy egyre többen fognak hálát adni imában Istennek.” (Kor 9:11, GW ford.)

Soha nem fogom elfelejteni azt az esetet, amikor megtanultam, hogy mennyire fontos a hitből való adás. Még diák voltam akkoriban. Két csekket kellett volna befizetnem, 500 dollárt tandíjra, 10 dollárt pedig egy barátomnak. A számlámon viszont összesen ötven dollár volt. Épp ekkor hallottam egy pásztortól, hogy a legjobb akkor elkezdeni tizedet fizetni, amikor tartozásunk van, vagy éppen ki kell fizetnünk valamit.

Ezért úgy döntöttem, adakozni fogok. Kivettem hát az ötven dollárt, és az Amerikai Biblia Társaságnak adtam. Ezután írtam nekik egy levelet is, amiben ez állt: „Küldök Önöknek ötven dollárt. Ha ezt olvassák, szeretném kérni, hogy imádkozzanak egy szegény, éhes, eladósodott diákért. Kérem, imádkozzanak értem!”

Ezzel elvetettem egy magot…

Három hét múlva egy beszédet kellett tartanom egy ifjúsági csoportnak a kaliforniai Norwalkban. Mivel önkéntes voltam, nem számíthattam fizetségre. De vasárnap este a pásztor felállt, és ezt mondta: „Gyűjteni fogunk most ennek a diáknak, aki egész héten itt volt velünk.” Miután megvolt a gyűjtés, odaadták a pénzt. Összesen 565 dollár volt. Ez azt jelentette, hogy ki tudtam fizetni az 500 dollár tandíjat, visszafizethettem a barátomnak a 10 dolláros tartozást, és be tudtam fizetni 55 dollár tizedet is.

Ezen kívül még száz hasonló történetet tudnék mondani. Számomra nem csupán elméleti tanítás, hogy Isten megáld minket, amikor adunk.

Az adás is az aratás törvényére épül. Azt mondja a Biblia: „aki keveset vet, az kevés termést is fog aratni, aki pedig bőven vet, annak az aratása is bőséges lesz.” (Kor 9:6, NIV ford.)

Mindig többet fogsz aratni, mint amennyit elvetettél, és ez az elv az élet minden területén így működik. Ha kritizálsz, csak több kritikát kapsz vissza. Ha dühöt sugárzol a környezeted felé, még többet kapsz belőle vissza.

Csak egyetlen kukoricamagot ültetsz, de sokkal többet kapsz vissza: egy egész növényt több cső kukoricával! Exponenciálisan megnő a hozadéka. Úgy aratsz, ahogy vetsz. Ez a világ rendje. Adj másoknak azon a területen, ahol szükségben vagy az életben, legyen bármi is az.

Amikor így teszel, növekedni fog a hited. Ha látod majd, hogy Isten sokkal többet ad, mint amit te adtál, kész leszel legközelebb még többet adni.

Beszéljetek róla

• Hogyan tapasztaltad meg eddig azt, hogy növekedett a hited, amikor adtál?
• Mi teszi számodra nehézzé azt, hogy adj vagy adakozz? Vannak olyan mentális, lelki vagy érzelmi korlátok, amelyekről úgy gondolod, hogy akadályoznak abban, hogy még többet adj? Mit gondolsz, miért vannak ezek a korlátok az életedben?
• Hogyan tapasztaltad már meg eddig azt, hogy a magvetés törvénye működik az életedben?

„Ezek közül egyesek kihagyták az élet legfontosabb részét – nem ismerik Istent.” (1Timóteus 6:21, TLB fordítás)

Vannak emberek, akik félnek a karácsonytól. Küszködnek a betlehemes játékokkal és azokkal, akik „Boldog Karácsonyt” kívánnak. Küszködnek a karácsonnyal, mert félnek tőle.

Ez történt a legelső karácsonykor is. Nézzük csak Heródest. Ő paranoiás volt, félt a karácsonytól, mert félt mindenkitől, aki veszélyt jelenthetett a királyságára. Amikor megjelentek a bölcsek és a kisded Jézus holléte felől érdeklődtek, Heródes dührohamot kapott. Meg kellett találnia Jézust, mert nem akart senkit sem, aki átvehette volna tőle a helyét. Annak érdekében, hogy minden ellenfelét kiiktassa, Heródes hozott egy olyan törvényt, melynek értelmében minden két éven belül született betlehemi fiút meg kellett ölni. Nagyon félt a közelgő karácsonytól.

Lehet, hogy nincs benned ekkora félelem, azonban én sok olyan embert ismerek, akik félnek attól, hogy megismerjék Istent. Alapvetően háromféle félelem van bennük. Sokan attól tartanak, hogy ha beengedik Jézust a szívükbe, akkor ő elveszi minden vidámságukat, elveszi az összes szabadságukat, és fanatikussá változtatja őket.

De amikor beengeded Jézust az életedbe, ő nem szeretne még vallásosabbá tenni téged. Ő még inkább emberivé tenne téged. Szent Iréneusz azt mondta, hogy „Isten dicsősége az, ha egy emberi lény teljes életet él”. Nem is igazán élsz addig, ameddig nem kapcsolódsz a Teremtőhöz, aki alkotott téged.

A lényeg a következő: Isten hozott létre téged Isten számára. Amíg ezt nem érted meg, az életednek nincs igazán értelme. Megpróbálhatod megtalálni az életedet a pénz hajhászásában, az élvezetekben vagy a hatalom iránti vágyban, de akkor is lesz egy Isten-alakú űr a szívedben. Csak Isten tudja betölteni ezt a szívedben. Amíg ezt nem érted meg, az életednek nincs értelme.

Heródes legnagyobb félelme az volt, hogy nem akarta senkinek átadni az uralmat. Engedte, hogy ez a félelem megakadályozza a Jézussal való találkozását. A hatalom gyakorlásából való kimaradás miatti félelem minket is befolyásol. Nem akarjuk, hogy bárki más uralkodjon rajtunk, csakis saját magunk.

Ints búcsút ezeknek a félelmeknek ezen a karácsonyon. Emlékezz arra, mit mondott az angyal a pásztoroknak: „Ne féljetek!” – mondta. „Örömhírt hozok nektek, ami nagy örömet hoz majd minden embernek!” (Lukács 2:10, NLT fordítás, második kiadás).

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Milyen félelmet láttál embereknél, amik távol tartották őket Istentől?
• A hatalom iránti vágy hogyan befolyásolja az Istennel való kapcsolatodat?
• Milyen félelmeid akadályoztak meg abban, hogy jobban megismerd Istent?