A depresszió kezelése
„Igéd vidámságot szerzett nekem és szívbéli örömöt.” (Jeremiás 15:16)
A bibliai időkben is szenvedtek az emberek depresszióban. Illés azt mondta: „Elég most már, Uram! Vedd el az életemet!” (1Királyok 19:4). Jób így panaszkodott: „szívből megutáltam életem” (Jób 10:1). Dávid azt írta: „elcsügged a lelkem” (Zsoltárok 42:7). Nos, ha klinikai depresszióban szenvedsz, fordulj orvoshoz, kérj szakértő segítséget! Mi itt most arról a fajta búskomorságról beszélünk, amikor motiválatlan vagy, eltűnt belőled az Isten iránti vágy, amikor szavaid keserűek, amikor nem veszed észre az áldást az életedben, amikor lelkesedésed erőltetett, amikor aggódsz a jövőd miatt. Az ilyen állapotnak különböző okai lehetnek: 1) Bűn. A bűn olyan, mint egy kavics a cipődben, nem lesz nyugtod, amíg el nem távolítod. Semmilyen nyaralás, munkahely változtatás, új kapcsolat vagy orvos nem segít. De Jézus vére megtisztít belőle (Id. 1János 1:7). 2) Kapzsiság. Aháb király mindenáron meg akarta szerezni Nálót szőlőjét, bele is betegedett ebbe a mohó vágyakozásba, és ez egész családjára kihatott (Id. 1Királyok 21:4). 3) Hasonlítgatás. Ha folyton másokhoz hasonlítod magad, az lenyom és elkeserít (Id. 2Korinthus 10:12). 4) Negatív beszéd. „Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi” (Példabeszédek 18:21). 5) Kimerültség. Jézus pihenni hívta a tanítványait. Miért? Mert felismerte, hogy amikor fáradság belép, akkor a hit távozik (Id. Márk 6:31). 6) Meg nem bocsátás. Ha nem vagy hajlandó megbocsátani valakinek, az örökké ott fog körözni a gondolataidban. Nos, akkor mi a gyógymód a depresszióra? Gyakran imádsággal és bibliaolvasással kezdődik. Jeremiás, aki maga is depresszióval küzdött, azt írja: „ha eljutott hozzám igéd, én élvezettel forgattam a számban, igéd vidámságot szerzett nekem és szívbéli örömöt.”
A depresszió legyőzése
„Illés ugyanolyan ember volt, mint mi…” (Jakab 5:17)
Illés, aki három évig rettenthetetlen volt, megijedt, amikor Jezábel megfenyegette őt. Ezért elmenekült a pusztába, ahol depresszióba esett, és kijelentette: „Elég most már, Uram! Vedd el életemet!” (1Királyok 19:4). Illés tökéletes jelölt volt a depresszióra, amikor testileg-lelkileg kimerült, és fenyegetve érezte magát. Egész rakat érzelmi problémája volt: félelem, megbántottság, bűntudat, harag, magányosság és aggodalom. A Biblia pedig azt mondja róla: „Illés ugyanolyan ember volt, mint mi.” Ugyanazokkal a problémákkal küszködött, mint mi. Olyan búskomorságba esett, hogy meg akart halni! Miért keveredünk ilyen érzelmi zűrzavarokba? Néha azért, ami történik velünk, rossz körülmények miatt. De sokkal gyakrabban hibás gondolkodásmódból eredően. Érzelmeinket gondolataink generálják, és ha ártalmas módon gondolkodunk, akkor nyomottan fogjuk érezni magunkat. Érzelmeink abból fakadnak, hogyan értelmezzük az életet, és ha a szemléletmódunk mindig negatív, akkor mélyrepülésbe kezdünk. Ahhoz, hogy megszabadulj az ártalmas érzelmektől, meg kell tanulnod megváltoztatni a gondolkodásmódodat. Ezért mondja a Biblia, hogy „változzatok meg értelmetek megújulásával” (Róma 12:2). A depresszió legyőzéséhez meg kell tanulnod a rossz gondolkodásmódot és helytelen hozzáállást jóra cserélni. Ha ezt megteszed, akkor Jézus szavaival fogalmazva: „megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket” (János 8:32). A depresszió legyőzéséhez vezető út, ha megfelelő nézőpontból – Isten nézőpontjából – szemléled a dolgokat.
„Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt, és ezt mondta: Elég most már, Uram! Vedd el életemet…” (1Királyok 19:4)
A Bibliában ezt olvassuk: „Illés megijedt, elindult és elment, hogy mentse az életét, és elérkezett a júdai Beérsebába. Legényét ott hagyta, ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt…” (1Királyok 19:3–4). Miben tévedett Illés? Ugyanabban, amiben néha mi is, amikor depresszióba esünk: az érzéseinkre figyelünk a tények helyett. Olyankor történik ez, amikor a padlón vagyunk. Illés csődtömegnek érezte magát, mert egy eset megrémítette őt. Azt gondolta magáról: „Micsoda gyáva alak vagyok! Miért menekülök?” Ettől aztán kudarcérzete támadt, és csődtömegnek tartotta magát. Az érzések gyakran hazudnak; és ha arra figyelünk, amit érzünk ahelyett, hogy a valóságra összpontosítanánk, bajba kerülünk. Például, ha egyik téren hibázunk, hajlamosak vagyunk minden téren vesztesnek érezni magunkat. Ez egy tévhit. Mindenki hibázhat, és megtörténhet, hogy egyik téren kudarcot vallasz, de attól még nem vagy teljes kudarc. Mentálhigiénés szakértők arra biztatnak, hogy adjuk ki magunkból, vezessük le érzéseinket. Ez azonban nem teljes válasz, mert az érzések közismerten megbízhatatlanok. Isten nem azt mondja, hogy ismerjük meg érzéseinket, hanem azt, hogy ismerjük meg az ő Igéjének igazságát, mert végeredményben ez az, ami szabaddá tesz minket (ld. János 8:32). Ahhoz, hogy le tudd küzdeni a depressziót, Isten Igéjét kell tanulmányoznod, és gyakorolnod kell, hogy érzéseidet összhangba hozd azzal, amit az Ige mond.
„Elég most már, Uram! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél!” (1Királyok 19:4)
A depresszió egy másik okozója, ha másokhoz hasonlítgatjuk magunkat. Így gondolkodunk: „Ha olyan lehetnék, mint X.Y., akkor boldog lennék.” De ha másokhoz hasonlítgatod magad, azzal magadnak keresed a bajt (ld. 2Korinthus 10:12). Egyetlen ember igyekezz lenni: önmagad! Ha megpróbálsz másvalakit utánozni, és úgy próbálsz viselkedni, mint ő, végül elkerülhetetlenül depresszióba esel. Őszintének kell lenned önmagaddal, és vállalnod kell magadat. Isten ezt akarja. Csak ennyit vár tőled. Ha másokhoz kezdjük hasonlítani magunkat, egy újabb csapdába esünk: gyengeségeinket az ő erősségeikhez hasonlítjuk. Elfeledkezünk arról, hogy azok az emberek talán épp azon a téren gyengék, amiben mi erősek vagyunk. Sőt, mi több, megpróbáljuk magunkat önkritikával és kárhoztatással ösztönözni. Ilyenkor mondogatjuk a „kellene” mondatokat: „Olyannak kellene lennem, mint az az ember. Rendesebbnek kellene lennem. Képesnek kellene lennem rá. Abba kellene már hagynom.” Mintha az önostorozás bármit is változtatna rajtunk! A nyaggatás nem működik, ha egy másik emberrel tesszük, és akkor sem, ha önmagunkkal. Akkor hát mi a megoldás? Kezdd el újraprogramozni az elmédet Isten Igéjével. „Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való, azáltal, hogy megismertük őt, aki saját dicsőségével és erejével hívott el minket. Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek és megmeneküljetek attól a pusztulástól, amelyet a kívánság okoz a világban.” (2Péter 1:3–4)
„Nagyon buzgólkodtam az Úrért, a Seregek Istenéért.” (1Királyok 19:10)
Miután Illés elmenekült a pusztába, és elbújt egy barlangban, Isten megkérdezte tőle: „Mit csinálsz itt, Illés?” (1Királyok 19:9). „Ő így felelt: Nagyon buzgólkodtam az Úrért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni.” (1Királyok 19:10). Egy másik dolog, ami depressziót okoz, ha hamis vádaskodást magunkra veszünk. Ha olyan dolgot vállalunk magunkra, amivel Isten nem bízott meg, akkor túl nehéz terhet cipelünk. Ha szokásod segíteni másokon, akkor hamar felismered, hogy az emberek nem mindig úgy reagálnak, ahogy szeretnéd. Ez egyformán igaz gyermekeidre, barátaidra, házastársadra és munkatársaidra is. Az emberek sokféle módon reagálnak, és te nem vállalhatsz felelősséget az ő reakcióikért. Isten mindannyiunknak szabad akaratot adott, és ha más emberek döntései miatt magadra vállalod a felelősséget, akkor túl nagy terhet veszel magadra, ami óhatatlanul lenyom. A legjobb esetben is csak hatással lehetsz emberekre, de nem irányíthatod őket. A végső döntés az övék, ezért ne engedd, hogy lenyomjon valami, ami felett nincs irányításod. Ha tudod, hogy megtetted, amit Isten parancsolt neked, akkor bízhatsz abban, hogy ő megteszi azt, amire te már nem vagy képes. Bármikor, amikor megpróbálsz elítélni, meggyőzni, megtéríteni, irányítani vagy megváltoztatni egy másik embert, akkor saját magadat teszed ki gyötrelemnek. A Biblia azt mondja, hogy „Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően” (Filippi 2:13). Ezért ha megtetted a magad részét, akkor lépj hátra, és engedd Istent dolgozni!
„Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni.” (1Királyok 19:10)
Íme, a következő tévedés, ami kiváltotta Illés depresszióját: a negatívum felnagyítása. Ez a jó öreg „mindenki ellenem van” gondolkodásmód. Valójában szinte senki sem volt Illés ellen. Egyetlen személy volt vele ellenséges, de az ő fenyegetése sem volt valódi. Jezábel királynő nem merte megölni Illést. Gondolj bele: ha valóban meg akarta volna öletni, akkor nem hírnököt küldött volna, hogy figyelmeztesse, hanem egy bérgyilkost! Jezábel félt Illés befolyásától. Ha a próféta mártírként végzi, az csak növelte volna hatását, és alighanem forradalmat szült volna. Mivel épp most látta, hogy mit tett Isten Baal prófétáival, Jezábel alighanem félt attól, hogy mit tenne vele Isten, ha ártana Illésnek. Ezért szavai csupán üres fenyegetések voltak. De Illés ahelyett, hogy megállt volna, és a valósághoz hűen kiértékelte volna a helyzetet, inkább elmenekült. Mi is hajlamosak vagyunk eltúlozni a negatívumot, amikor depressziósak vagyunk. A valóságban nem Illés volt az egyetlen, aki még hűséges maradt Istenhez. Volt még hétezer ember, aki nem hódolt be a pogány vallásnak (ld. 1Királyok 19:18), de Illés eltúlozta a problémát, emiatt még mélyebbre süllyedt. Ha ma depressziósnak érzed magad, bízz Istenben! Állj fel, és mondd: „Ez is el fog múlni. Ami nem pusztít el, az csak erősebbé tesz.” Íme, egy ígéret, melyre teljes biztonsággal támaszkodhatsz: „Milyen nagy a te jóságod, melyet a téged félőknek tartogatsz! Ebben részesíted a hozzád menekülőket minden ember szeme láttára” (Zsoltárok 31:20).
„Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg.” (Ézsaiás 43:2)
A válás olyan, akár egy amputáció; túléled, de úgy érzed, hogy kevesebb lettél. És még rosszabb akkor, ha nem akartál válni, vagy ha úgy érzed, a gyülekezet is magadra hagyott, és nem tesz semmit, hogy segítsen. Nos, hogyan mehetsz át ezen a tűzön anélkül, hogy megégnél? Úgy, hogy a következő négy dolgot teszed:
1) Bocsáss meg magadnak! „Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem” (Ézsaiás 43:25). Isten megbocsát és elfelejti vétkeidet, és megadja neked a kegyelmet, hogy te is meg tudj bocsátani magadnak. 2) Bocsáss meg azoknak, akik fájdalmat okoztak neked! A megbocsátás az az egyedüli hatalom, amivel mindig rendelkezel bárki felett, aki megbánt. Ezért csak gyakorold tovább a megbocsátást, amíg a múltad el nem veszíti feletted az irányítást. Legyen a megbocsátás állandó magatartásformáddá! Csak a megbocsátás és felejtés segít letenni a dolgokat és továbblépni. 3) Ne siesd el a dolgot! Ne hajts végre hirtelen nagy változtatásokat! Te most egy érzelmi hullámvasúton vagy, és ingadozol a között, hogy vissza akarod-e kapni őt, vagy inkább azt akarod, hogy szenvedjen. Érzékeny vagy mások megjegyzéseire, ugyanakkor könnyen vonzódni kezdesz bárkihez, aki figyelmet fordít rád. Lassíts le! Az egészséges emberek egészséges döntéseket hoznak, ezért fordíts időt Isten Igéjének olvasására, imádságra, tanács kérésére, és hagyj időt magadnak arra, hogy meggyógyulj! 4) Kezdd el viszonozni, amit kaptál! „Hiszen kegyelmes és irgalmas a ti Istenetek, az Úr, nem fordul el tőletek, ha megtértek hozzá” (2Krónika 30:9). Ha felismerjük, hogy Isten nem fordított hátat nekünk, ez képessé tesz arra, hogy „mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket” (2Korinthus 1:4). Ha ez megtörténik, akkor meggyógyulsz, fényes jövő és korlátlan lehetőségek várnak rád.
„Öltözzetek munkára…” (Lukács 12:35 NIV)
Isten olyan gyorsan tud lépni, hogy míg egyik nap úgy érzed, hogy elszabadult a pokol az életedben, másnap már olyan, mintha a mennyben lennél. Mindkét esetben: „… Isten az, aki munkálkodik bennetek…” (Filippi 2:13 KJV). A Biblia olyan szavakat használ, mint: azonnal, rögtön, hirtelen, hogy emlékeztessen minket arra, hogy amikor Isten mozdul, akkor készen kell állnunk arra, hogy mi is mozduljunk. Nem fogja harsonákkal és fanfárokkal hirdetni, tehát készen kell állnod, főleg akkor, ha valamire már régóta vársz. Lehet, hogy csak egy pillanat választ el attól a választól, amit kerestél. Ennyi időre van szüksége Istennek ahhoz, hogy megváltoztassa a dolgokat: egy pillanatra! Ne hagyd, hogy a csüggedés elgyengítse hitedet, vagy a késlekedés ellopja a lehetőségedet! Második eljövetelére utalva Jézus ezt mondta: „Aki a ház tetején van, ne szálljon le, hogy kihozzon valamit!” (Máté 24:17). El kell döntened, hogy elfogadod-e, amit Isten most ad, és továbblépsz, vagy visszatérsz a házadba. Befejezetlen ügyeid miatt esetleg lekésheted a legjobbat, amit Isten kínál. Ugyanez történhet, ha másokra vársz. Egy harmincnyolc éve béna ember lemaradt a gyógyulásról, mert arra várt, hogy mások cselekedjenek. Azt mondta Jézusnak: „…nincs emberem, hogy amint felkavarodik a víz, beemeljen a medencébe” (János 5:7). Évekig ott ült a megoldás közvetlen közelében, de mások miatt nem érhette el. Semmi sem fontosabb, mint az, amit Isten éppen most mond és tesz az életedben: nem fontosabb az, ami az otthonodban történik, sem mások tettei vagy véleménye nem fontosak. Csak az számít, hogy állj készen!
„…törekedjünk a szellemi tökéletességre…” (Zsidók 6:1)
Vannak köztünk néhányan, akik szellemi értelemben nem nőttek fel. „Ugyanis ennyi idő múltán már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy titeket tanítson valaki… míg érettek nem lesztek…” (Zsidók 5:12-6:1 TLB). Mint ahogy a fizikai növekedésnek vannak jelei, a szellemi érettségnek is vannak mutatói, mint az, amiről az 1Péter 3:8-12-ben olvashatunk: 1) „legyetek…egyetértők…” Nos az egység nem egyformaságot jelent, ahol mindenkinek egyformán kell gondolkodnia, sem egyhangú szavazást, ahol mindenki mindenben köteles egyetérteni. Az egység azt jelenti, hogy arra koncentrálunk, ami egyesít minket ahelyett, hogy azokra a jelentéktelen ügyekre figyelnénk, amik elválasztanak. 2) „…legyetek…együttérzők…” A görög szümpatheó azt jelenti: együtt érezni, együtt szenvedni (ebből ered a magyarban is használt szimpátia szó). „Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal!” (Róma 12:15). Amikor elkezdesz jobban törődni másokkal, mint magaddal, akkor kezdesz éretté válni. 3) „legyetek… testvérszeretők…” Mindannyiunknak szükségünk van barátokra, akik szeretnek és támogatnak minket. ATaylor Egyetem rektora azt mondta, hogy az egyik legnagyobb reménye az, hogy legalább nyolc barátja jelen legyen a temetésén, és egyszer sem fognak az órájukra nézni! „legyetek … könyörületesek…” Manapság, a csúcstechnológia korában, könnyű „átkapcsolni”, amikor szükségben lévő embereket látunk. Jézus nem fordult el, és nem hangolt másik csatornára. Azt olvassuk róla: „Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indula rajtok, mert el voltak gyötörve…” (Máté 9:36 Károli). A szenvedő emberek látványa megérintette a szívét, a miénket is meg kell érintenie. 5) „legyetek … alázatosak”! Egy bibliatanító mondta: „Keressetek lehetőséget az adakozásra… az építésre a rombolás helyett, a szolgálatra, és ne arra, hogy titeket szolgáljanak; arra, hogy tanuljatok másoktól, ahelyett, hogy a katedrát követelnétek.” Nos, neked alakul mindez?
Péter azt írja: „Ne fizessetek a gonoszért gonosszal…” (1Péter 3:9). Amikor valaki megtámad, ahelyett, hogy gúnyos válaszokkal vagy fullánkos szavakkal védenéd magad, inkább imádkozz az ő jólétéért, kérd számára Isten gondviselését! „Ne fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem ellenkezőleg: mondjatok áldást, hiszen arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek” (1Péter 3:9). „Mert aki szeretne örülni az életnek, és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot” (1Péter 3:10). Vannak emberek, akik soha nem tanulják meg ezt a leckét. Egy régi angol sírkövön ez a felirat áll: „E sírhant alt Arabella Young fekszik, aki május 24-én elhallgatott.” A francia forradalom idején a királyt és a királynét lefejezték, a koronaherceg így árva lett. Beszéltek arról is, hogy őt is le kellene fejezni, amíg valaki azt nem mondta: „Ha megölitek, azzal a lelkét a mennybe külditek. Inkább küldjétek el az öreg Meghez, ő majd tanít neki durva, mocskos szavakat, így a lelke örökre kárhozott lesz!” Amikor azonban elküldték a gyereket ehhez az utcanőhöz, aki megpróbálta rávenni, hogy trágár szavakat használjon, ő nem volt rá hajlandó, és ezt mondta: „Királynak születtem, nem fogok kimondani ilyesmit!”Tanulság: ha a Királyok Királyának gyermeke vagy, azt szavaidnak is tükrözniük kell.”…keresse és kövesse a békességet” (1Péter 3:11). Bátorság kell a békességszerző feladatának felvállalásához. Bármerre nézel, az emberek tele vannak haraggal a gazdaság, az egészségügy, a munkanélküliség és még sok minden más miatt, amit csak el tudsz képzelni. Békességszerzőnek lenni nem békefenntartást jelent. A „békefenntartók” megpróbálják fenntartani a nyugalmat, azon igyekezve, hogy valahogy megtartsák a kényes egyensúlyt a két fél között. A békességszerzők belevágnak a probléma közepébe, és segítenek a két félnek kibékülni egymással.
Védd az élet forrását!
„Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen!” Jelenések 22:17
A babiloniak ostromzár alá vették Jeruzsálemet, és elvágták az élelmiszer utánpótlást. A kérdés már csak az volt, meddig tudnak a védők kitartani? Ezen tűnődtek a babiloniak is. Csakhogy egyik hónap múlt a másik után, majd eltelt egy egész év is, és a város még mindig kitartott. Jeruzsálem túlélésének titka egy a városfalakon kívüli forrás volt, amihez Ezékiás király építtetett több mint ötszáz méter hosszú, kemény sziklába vájt alagutat. A víz a városfalak alatt a forrástól a csatornán át egy víztárolóba ömlött, amit Siloám tavának hívtak. Enélkül Isten népe vereséget szenvedett volna. Ez nem csupán egy a sok bibliai történet közül, fontos tanulság van benne számunkra. A győzelmes élethez:
1) ismerned kell életed igazi forrását;
2) védened kell azt;
3) naponta merítened kell belőle.
Ha biztonságérzeted, erőd, önértékelésed vagy életvezetési terved Istenen kívül bármilyen más forrásból ered, az ellenség le tud győzni. Minden, amire szükséged van, Istentől jön, ezért védd és gondozd vele való kapcsolatodat, mert mindig ez lesz a sátán támadásának gócpontja. Egy bibliaolvasás nélküli nap nem csupán egy kis megcsúszás, ez egyenes út a bukás felé. Az imádság elhanyagolása nem figyelmetlenség, hanem a legnagyobb ostobaság. „Nos, én egész jól vagyok, pedig nem imádkozom és nem olvasok Bibliát minden nap” – mondod. Talán még nem jött el megpróbáltatásod órája. Ha nem lesz biztos forrásod, amiből meríthetsz, amikor elérkezik a próba, sokkal többet fogsz küszködni, és kevesebb sikert érsz el. Tényleg így akarsz élni? Ha nem, akkor a mai üzenet számodra ez: gyere, és igyál az élet vizéből!
