Miért teszel olyan dolgokat, amiket nem szeretnél?
„Megismeritek az igazságot, és az igazság majd megszabadít." (János 8:32, NIV fordítás)
Gondolkoztál már azon, hogy miért teszel olyan dolgokat, amiket igazából nem akarsz? Vagy azon, hogy miért olyan nehéz megtenni azokat a dolgokat, amelyekről tudod, hogy helyesek?
A bűnös természetünkből kifolyólag, sokszor rossz döntést hozzunk. Valószínűleg kapcsolódhatsz ahhoz, amit Pál apostol mond: „Hiszen amit teszek, azt nem is értem, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök... Akkor pedig már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakó bűn. Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a bűnös testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs." (Róma 7:15, 17-18, NLT második kiadás)
Hívővé válásod után is megmarad egy belső feszültség. Megvan a jó természeted, amit Istentől kaptál, de ugyanúgy megvan a régi bűnös éned is, amely próbál elterelni téged.
Van viszont kiút! Jézus megígérte János evangéliuma 8. fejezetének 32. versében! „Megismeritek az igazságot, és az igazság majd megszabadít." (NIV fordítás)
A személyes változás titka nem az akaraterő. Ez nem egy pirula. Nem egy fogadalom. Ez nem egy eskü, amit leteszel. A személyes változás titka nem olyasvalami, amit te teszel vagy elmondasz.
A személyes változás titka olyasvalami, amit már ismersz. Ismered az igazságot. Amikor megváltoztatod a módot, ahogyan gondolkodsz, az megváltoztatja az érzésedet is, és amikor megváltoztatod az érzésedet, az megváltoztatja azt, ahogyan cselekszel.
Minden önpusztító cselekedet mögött hazugság áll. Ez lehet hazugság önmagadról, a múltadról illetve jövődről, Istenről vagy másokról.
Miért teszel olyat, amiről tudod, hogy rossz neked? Mert úgy gondolod, hogy van valamiféle megtérülése. Ez a nagy hazugság! Csak akkor tudsz megváltozni és Isten célját megvalósítani az életedben, ha Isten igazságával kezdesz. Ha meg akarod változtatni azt, ahogyan élsz, az elmédben kell kezdened. Ismerned kell Isten igazságát, és hinned kell abban.
Amikor felismered az igazságot, az megszabadít. Amit tenned kell az az, hogy kifejted és feltárod a hazugságokat, amelyeket elfogadtál eddig. Néhányat még gyerekként szedtél össze a játszótérről vagy a tévéből. Néhányat a szüleidtől szedtél össze, vagy kreatívan te találtad ki. De mind hazugság, és amikor elutasítod azokat, és megérted, hogy Isten mit is akar mondani, olyan szabadságot élhetsz át, amelyet soha azelőtt nem tapasztaltál.
Segítő kérdések az elmélkedéshez, beszélgetéshez
- Mit gondolsz, mit jelent ismerni Isten igazságát?
- Gondolj azokra a hazug dolgokra, amelyek folyamatosan ismétlődnek a fejedben az évek során. Isten melyik igazságával kell őket kicserélned?
- Mit kell majd tenned, hogy jobban megismerd Isten igazságát? Milyen változást kell megtenned, hogy beépítsd azt az életedbe?
Ha azt szeretnéd, hogy a munkádat Isten megáldja, akkor túl kell szárnyalnod az elvárásokat. Nem számít, hogy mi a feladatod, lehetsz kamionsofőr, ügyvéd, szakács vagy tanító, tégy többet, mint a minimum, ne csak annyit, amit még éppen elnéznek neked.
1. Sokat számít a lelkesedés!
2. Istennek dolgozol valójában!
3. Koncentrálj a jellemed fejlődésére!
4. Emberekkel dolgozol együtt – törődj velük!
5. Remekelj! – szárnyald túl az elvárásokat!
Isten azt akarja, hogy menj túl azon, ami megszokott, múld felül azt, amit megkövetelnek tőled. A mai igénk azt mondja, hogy szárnyald túl a főnököd elvárásait, szárnyald túl a vevőid elvárásait. Az ilyen munkát megáldja Isten.
A középszerűség kultúrájában élünk. Hányszor panaszkodunk a silány munka, a rossz kiszolgálás, a gyenge minőség miatt? Az amerikaiak büszkék szoktak lenni az iparukra, de ez manapság épp, hogy csak elmegy. Olyan sok ember van, aki csak eltölti az idejét, épp csak teljesíti a minimum követelményeket, a lehető legkisebb erőfeszítést teszi, nem töri magát.
Ezek a rossz hírek, de a jó hír, hogy ez nagyon megkönnyíti, hogy kitűnj a munkában. Bármikor dicsekedhetsz a munkáddal, ha elhatározod, hogy többet teszel, mint amit elvárnak, és a csúcsra emelkedhetsz.
Kétféle büszkeség van. Galata 6:4 azt mondja: „Mindenki a saját cselekedetit vizsgálja meg, akkor mindenki önmagával dicsekedhet, anélkül, hogy másvalakihez hasonlítaná magát” (NIV – szabad fordítás) Látjátok a különbséget? Az egyik fajta büszkeség önközpontú, másokhoz hasonlító, amikor megpróbálod magadat mások fölé emelni. Ez a büszkeség bűnös. Büszke lehetsz azonban, ha magadat önmagadhoz hasonlítod, és fejlődést mutatsz.
Sőt, a személyes büszkeségen túl, nekünk azért kell többet teljesítenünk a munkánkban, mert mi Jézus Krisztust képviseljük a körülöttünk levők számára, és Jézus azt mondja: „Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre.” (Máté 5:41) Tégy többet, mint amit elvárnak tőled, és figyeld, amint Isten megáldja.
Túl keveset imádkozunk, és túl korán akarjuk megkapni
„Isten mérhetetlenül többet tud tenni, mint amire kérjük, vagy amit el tudunk képzelni. “ (Efézus 3:20)
Ha azt szeretnénk, hogy Isten megválaszolja imáinkat, akkor nem csak arra kell hajlandónak lennünk, hogy hagyjuk, hogy akkor válaszolja meg amikor az a számunkra a legjobb, hanem az ima mikéntjét és hogyanját is át kell engedjük neki. Isten útjai mindig jobbak, nagyobbak és magasabbak a mieinknél.
Mi történt volna, ha Zakariás és Erzsébet történetében Isten megválaszolja imakérésüket és gyermekük születik azonnal? Egy édes kisbabát kaptak volna, akit szeretgettek és dédelgettek volna; ám Isten néhány évig nem teljesítette kérésüket; amikor viszont megválaszolta imájukat, Keresztelő Jánost adta nekik, Jézus Krisztus unokatestvérét, az egyedüli prófétát, aki látta beteljesedni a Jézusról szóló próféciáikat, és aki a Messiás hírnöke lett.
A problémánk kétrétű. Túl keveset kérünk és túl korán akarjuk. Az Efézus 3:20 ezt mondja: „Isten mérhetetlenül többet tud tenni, mint amire kérjük, vagy amit el tudunk képzelni." Gondolj a legnagyobb dologra, amire csak gondolni bírsz; és Isten ennél nagyobbat tehet.
Néha elhiszem ezt a verset és megpróbálom megvallani. Elképzelem a legnagyobb dolgot, amiért imádkozhatok, és azt gondolom, hogy na, ez most meg fogja hatni Istent. Imádkozom érte, és várom a csodát Istentől. Mindez helyett a következőt kapom: „Gyermekem, nem vagy képes ennél többre? Hol a kreativitásod? Hol van a képzelőerőd? Meg tudom tenni gond nélkül! Miért nem próbálsz meg kérni tőlem valami olyasmit, ami a képzeletedet is felülmúlja?”
Ha Isten bármikor is úgy válaszolta volna meg az imáimat, ahogyan kértem, hogy tegye, akkor megrövidültem volna. A válaszai sokkal nagyobbak voltak a kéréseimnél. Hálás vagyok, hogy Isten nem válaszolta meg az összes imámat, mert jó pár közülük csapásként nehezedett volna rám!
Amikor Kay és én házasságot kötöttünk, kaptunk egy esküvői képeslapot, melyen ez állt: „Isten mindig a tőle telhető legjobbat adja azoknak, akik a választást rábízzák.” Tanuljuk megy hagyni, hogy Isten a maga módján és idejében válaszoljon imakéréseinkre!
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Gondolj valami olyanra, amiért nemrég imádkoztál. Hogy imádkoznál másképp, ha számolsz azzal, hogy Isten útjai mindig jobbak, nagyobbak és magasabbak?
- Mesélj el egy olyan időszakot, amikor Isten úgy válaszolta meg az imád vagy imáidat, hogy az túlmutatott mindenen, amit kértél, illetve elképzeltél.
- Hogyan teheted nyilvánvalóvá azt, hogy az Istentől kapott legjobbat akarod, és nem a saját akaratodat?
