Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

3 lehetséges felebarátod felé irányuló viselkedésforma-Felelős vagy azért, amit beengedsz az elmédbe

2018. november 17. 10:37 - Andre Lowoa

3 lehetséges felebarátod felé irányuló viselkedésforma

 

#1: Távolságtartás

 

Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. (Lukács 10:30-31)

Jézus azt tanítja, hogy legnagyobb feladatunk az hogy, szeressük felebarátainkat, mint önmagunkat. Ezzel kapcsolatban egy példázatot is megoszt velünk, melyből kitűnik az a három lehetséges viselkedésforma, amit felebarátaink irányában alkalmazhatunk.

Amikor egy embert a Jerikóba tartó úton kiraboltak és megvertek, az első arra járó utazó elkerülte. Mindent megtett annak érdekében, hogy elkerülje a találkozást.

Egyes emberek közülünk egyfajta elkerülő, távolságtartó életmódot alakítanak ki maguk körül. Nem akarunk közel kerülni embertársainkhoz, nehogy véletlenül a segítségünket kérjék. Lehet, hogy valóban szükségük van rád, ezért inkább elkerülöd őket.

Amikor ilyen fajta életmódot élünk, az összes körülöttünk lévő kapcsolatunk igazából csak látszat. Mindenkit távol tartunk magunktól, nehogy be kelljen valamibe kapcsolódni, mert ha bekapcsolódunk, megvan a veszélye a sérülésnek.

Jézus azt mondja, hogy egy lelkész - egy keresztény ember - járt arrafelé, és látta, hogy valakit kiraboltak és halálra vertek. Mégis, a lelkész azt választotta, hogy elkerüli a rászorultat és inkább a saját dolgaira koncentrál, így az út másik oldalán továbbsétált.

Ez a fajta viselkedés vakká tesz és elveszi a józan eszünket. Te személyesen mit tehetnél azért, hogy megakadályozd vagy áttörd ezt a fajta távolságtartó viselkedést?




#2: Kíváncsi kívülállóság

 

„Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte.” (Lukács 10:32)


Jézus azt tanítja, hogy ugyanúgy szeressük felebarátainkat, mint saját magunkat. Azt is mondja, hogy általában háromféle viselkedésmód közül választunk: az első a távolságtartás volt; a második az, amikor kíváncsivá válunk, de mégis kívülállók maradunk.

Ismered azt a jelenséget, amikor az emberek egy autóbaleset láttán lelassítanak? Ez ugyanaz, mint amit a lévita tesz a fenti történetben. A Biblia így írja le: „…odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte.” Látja ott feküdni a férfit félholtra verve, meztelenül, vérző sebekkel, aztán ránéz, és továbbmegy.

Ezt az embert érdekelte, mit történt, mégis úgy döntött, hogy kívülálló marad. Lelassított, megnézte, mi a helyzet, és talán még meg is kérdezte: „Mi történt itt? Megsérült valaki? Megöltek valakit?” De aztán ment tovább, nem tett semmit.

Észrevetted már, mennyivel könnyebb kibeszélni az emberek problémáit, mint segíteni a megoldásukban? Szeretjük megtárgyalni mások problémáit, vagy olvasni azokról, de nem nagyon szeretünk erőfeszítéseket tenni ezért, hogy segítsünk megoldani azokat.

Tudatában lenni dolgoknak és mégis közömbösnek maradni könnyű. Mit gondolsz, mi az oka, hogy gyülekezeti tagokként sokszor passzívak és érzéketlenek maradunk?



#3: Szeretet

 

„Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta.” (Lukács 10:33)


Ahogy az elmúlt pár napban tanultuk, Jézus azt akarja, hogy ugyanúgy szeressük a felebarátainkat, mint saját magunkat.

Azt mondja, három lehetséges viselkedésmód van, amit tanusíthatunk a felebarátaink felé. Először is lehetünk távolságtartók, másodszor pedig kíváncsiak, de mégis kívülállók.

A harmadik lehetséges reakció, hogy ugyanúgy szeretjük a másikat, ahogy magunkat; úgy bánunk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak.

Az irgalmas samaritánus a történetben így válaszol. „…amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta.” (Lukács 10:33)

De hogyan szerethetek másokat úgy, mint magamat? Itt van erre egy egészen egyszerű alapszabály: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.” (Máté 7:12)
(Az angol új fordítás így fogalmaz: Tedd fel magadnak a kérdést, mit szeretnél, hogy tegyenek veled, aztán ragadd meg az alkalmat, és tedd azt az emberekkel. – a ford.)


Imádság

Uram, egyedül te tudod úgy átformálni a szívemet, hogy ugyanúgy tudjam szeretni felebarátaimat, ahogy magamat. Azért jövök most eléd, mert tudom, hogy csak te tudsz megtölteni ilyen önzetlen szeretettel – a te szereteteddel.

Azért könyörgöm, hogy te formálj ki bennem egy olyan szívet, amelyik törődik a körülötte élőkkel, és adj erőt, hogy tegyek is valamit értük. Atyám, tedd meg bennem azt, amit én nem tudok megtenni. Jézus nevében kérlek erre. Ámen.





Felelős vagy azért, amit beengedsz az elmédbe


„A bölcs ember éhezik a tudásra, míg az ostoba szeméttel él.” (Példabeszédek 15:14 NLT fordítás, második kiadás)

screen-shot-2012-09-29-at-10_19_39-am.png

Az elménk minden másra befolyással bír. A gondolataink hatással vannak az érzéseinkre. Az érzéseink kihatnak a cselekedeteinkre.

Számít, hogy mit gondolsz, mert minden az elmédben kezdődik. Ahhoz, hogy felelősségteljes emberré válj, meg kell tanulnod irányítani a gondolataidat.

De hadd mentesítselek egy kicsit a hamis bűntudat alól: nem vagy felelős minden kósza gondolatért, ami megfordul a fejedben. Ezek a kósza gondolatok sokféle helyről jöhetnek – véletlenül meghallasz egy beszélgetést, meglátsz valamit, vagy a gonosz elültet valamit a fejedben, stb.

Azért vagy felelős, ahogyan ezeket a kósza gondolatokat kezeled. Luther Márton szerint: „azt nem akadályozhatod meg, hogy a madarak elrepüljenek a fejed fölött, de azt igen, hogy fészket rakjanak a hajadban.”

Isten előtt el kell majd számolnod azokkal a dolgokkal, amiket beengedsz az elmédbe.

Sokszor megdöbbent, hogy egyes emberek milyen dolgokat néznek, arról nem is beszélve, amiket a gyerekeiknek engednek nézni. Jézus sok igaz követője tölti az idejét ócska TV műsorokkal és rádióadásokkal. Rengeteg pénzt fizetnek azért, hogy szórakozásként deviáns viselkedést nézhessenek. Az emberek, akik ilyen műsorokat néznek, sokszor mondják nekem: "A dolgok, amiket nézek, nem befolyásolnak engem, nem zavarnak meg, nincsenek rám hatással.”

Ez egyszerűen nem igaz!

A tudósok számos kutatásban bizonyították már, hogy soha nem felejted el teljesen azokat a jeleneteket, amiket egyszer láttál. Még ha tudatosan nem is idézed fel őket, előjönnek maguktól – teljesen élethűen – amikor valami kiváltja benned a gondolatot.

Más szavakkal: „ahol szemét jön be, ott az is megy ki”. Amit a gondolataidba engedsz, az elkerülhetetlenül megtermi a gyümölcsét a viselkedésedben és a meggyőződéseidben. Valójában ha a szennyes szórakozás már nem zavar téged, akkor ez figyelmeztető jel arra nézve, hogy már átlépted a határt.

A komédia a Sátán egyik legnagyobb trükkje arra, hogy bűnös életmódra csábítson. Ezért kezdődik a deviáns viselkedés mindig komikus jelenettel a TV-ben és a filmekben. Ha a Sátán eléri, hogy nevess a bűnön, akkor elvesztetted a csatát.

A bűn nem vicces. A bűn szegezte oda Jézust a keresztre.

Mivel töltöd meg az elmédet? 

Beszéljetek róla:

  • A média melyik válfaja csábít téged a legjobban?
  • Ki kérheti rajtad számon, amit nézel vagy hallgatsz?
  • Milyen módszerekkel taníthatnád meg könnyebben a gyermekeidnek ezeket az alapelveket?




komment
süti beállítások módosítása