akkor bőségesen megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból." (Péld.3:9-10)
A tized befizetésének lényege, hogy megtanuljuk Istent helyezni az első helyre az életünkben. Istennek nincs szüksége a pénzünkre. Ő azt kéri, amit a pénzt jelképez: a hálánkat, a prioritásainkat és a hitünket.
Nézd meg ezeket a verseket a Példabeszédek 3. részéből. Látsz olyan részt, ahol azt írná az ige, hogy "Tiszteld az Urat egész jövedelmed maradékából"? Láthatod, hogy az ige NEM ezt írja.
Az ige ezt mondja: "Tiszteld az Urat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából...". Az Úrnak adunk először, mindenki előtt, rögtön a bevételünk legjavából.
És itt az ígéret:"Akkor bőségesen megtelnek csűreid és must árad sajtóidból". Sokan tudják már közületek,hogy Kay és én mindig is így éltünk, az első 10%-ot mindig az Úrnak adjuk. Ha adóságba keverednénk, akkor az emberek felé fogunk tartozni, nem pedig az Úr felé.
Az ige arra szólít fel téged és engem, hogy hálával adjuk meg az Úrnak a tizedet, de mindez egyben annak a bemutatása is, hogy mit tartunk fontosnak. Mindemellett azt is mutatja, hogy elhisszük az Ő igéreteit.
A Mal. 3,10-ben az Úr ezt mondja :" Hozzátok be a raktárba az egész tizedet...". Ez az imádat helyét jelöli. Ezután az Úr azt mondja : "...és így tegyetek próbára engem!" Lényegében ez azt jelenti, " Tégy próbára engem és én megáldalak téged az engedelmességedért." Isten azt mondja, hogy biztosítani számodra mindent, amire szükséged van. Nem azt mondja, hogy a vágyainkat fogja teljesíteni, hanem a szükségleteinket.
Az első lépés a konfliktusok megoldása felé
„Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, ha a saját szemedben még a gerendát sem veszed észre? Hogyan mondhatod testvérednek: »Engedd meg, hogy kivegyem a szálkát a szemedből!«, amikor a te szemedben egy gerenda van! Képmutató! Először vedd ki a gerendát a saját szemedből! Azután majd elég tisztán látsz ahhoz, hogy kivehesd a szálkát a testvéred szeméből!” (Máté 7,3-5 Egyszerű fordítás).
Az egyik legfontosabb készség, amit az életben meg kell tanulnod, a konfliktuskezelés. Ha nem teszed meg, életed igen nagy részét boldogtalanságban fogod tölteni, hiszen gyarló voltunk miatt életünk majdnem minden napján konfrontációkkal kell szembenéznünk.
Ha meg akarsz oldani egy konfliktust, neked kell megtenned az első lépést. Ez azt jelenti, hogy Isten segítségét kell kérned, hogy adjon bátorságot, hogy az illetőt megkeresd, és megbeszéljétek a problémát.
A beszélgetést nem kezdheted azzal, hogy a másik fél mit hibázott el, mivel sértett meg téged, nem kezdhetsz el vádaskodni. Első lépésként valld be, miben hibáztál!
Talán az egész helyzet 99,99%-ban a másik hibája, de minden esetben fogsz találni olyasvalamit, amit meg kell vallanod. Talán éppen a reakciód, még ha védekezésből is fakadt, nem volt helytálló. Lehet, hogy a hozzáállásod volt a baj, vagy nem megfelelően zártad le a konfliktust.
Vannak olyan gyengeségeid, amikkel mások tisztában vannak, de magad talán soha nem veszed őket észre. Olyanok ezek, mint a vakfoltok. Talán nem is sejted, hogy ezeket a tulajdonságokat hordozod. Pont emiatt fontos, hogy azzal kezdd, amit elrontottál, és alázatos szívvel közeledj embertársadhoz.
Jézus ezt mondta: „Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, ha a saját szemedben még a gerendát sem veszed észre? Hogyan mondhatod testvérednek: »Engedd meg, hogy kivegyem a szálkát a szemedből!«, amikor a te szemedben egy gerenda van! Képmutató! Először vedd ki a gerendát a saját szemedből! Azután majd elég tisztán látsz ahhoz, hogy kivehesd a szálkát a testvéred szeméből!” (Máté 7,3-5 Egyszerű fordítás).
Ezzel azt üzeni számodra, hogy a magad részével kell elsőként elszámolnod. Mi az a gerenda, ami miatt nem tudsz tárgyilagosan tekinteni a nézeteltérésre? Amíg ezt nem találod meg, nem hozakodhatsz elő azzal, miként bántott meg a másik fél.
Talán érzéketlenségeddel okoztad az összetűzést? Vagy éppen túlságosan érzékenyen reagáltál? Nem mutattál a másik felé együttérzést, amikor szüksége lett volna erre? Esetleg követelőztél? Mik a te vakfoltjaid? Ha egyszer megtalálod és megvallod ezeket, kész leszel arra, hogy továbbhaladj a konfliktusmegoldás további lépéseivel.
Beszéljetek róla:
- Mi gátol meg, hogy tisztán lássuk saját bűneinket?
- Mit gondolsz, milyen hatást gyakorol a másik félre, ha saját hibáid felől, nem pedig vádaskodással közeledsz?
- Hogyan kezdesz neki legközelebb egy összetűzés megbeszélésének? Milyen lépést teszel meg elsőként?
Földi életed végén Isten előtt fogsz állni, Ő pedig értékelni fogja, milyen jól szolgáltál másokat életeddel. A Biblia azt mondja: "Mindannyiunknak személyesen kell számot adnia Istennek." (Róma 14:12, NLT fordítás).
Gondolkozz egy kicsit ennek a következményén. Egy nap Isten össze fogja hasonlítani azt, hogy mennyit időt és energiát fordítottunk magunkra azzal, hogy mennyit időt és energiát fektettünk mások szolgálatába.
Ennél a pontnál összes kifogásunk az énközpontúságra üres fecsegés lesz: "túl elfoglalt voltam" vagy "voltak saját céljaim" vagy "el voltam foglalva a munkával, szórakozással, készültem a nyugdíjra". Összes kifogásunkra Isten ezt fogja mondani: "Sajnálom, rossz a válaszod. Megteremtettelek, megmentettelek, elhívtalak, hogy szolgáló életet élj. Melyik részét nem értetted meg?"
A Biblia figyelmezteti a nem hívőket: "Ki fogja önteni haragját azokra, akik maguknak élnek", ez a keresztényekre nézve azt jelenti, hogy elveszítik örökkévaló jutalmukat (Róma 2:8, NLT fordítás).
Csak akkor élünk teljes életet, amikor másoknak segítünk. Jézus ezt mondta: "Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy takarékoskodj az életeddel, el fogod veszíteni. Csak azok fogják igazán megtudni, milyen az igazi élet, akik eltékozolják életüket énértem és az Jó Hírért." (Márk 8:35, LB fordítás, lásd még: Máté 10:39, 16:25, Lk. 9:24, 17:33).
Ez az alapigazság annyira fontos, hogy ötször megismétlődik a evangéliumokban. Ha nem szolgálsz, akkor csak létezel, mert az életet szolgálatra szánta Isten. Isten azt akarja, hogy megtanulj szeretni és önzetlenül szolgálj másokat.
Beszéljetek róla:
* Milyen kifogások tartanak vissza a szolgálattól?
* Mit gondolsz, mit jelent "eltékozolni az életet"?
