„Istenünk igéje örökre megmarad.” (Ézsaiás 40:8)
A következő néhány napban újítsuk meg elménket Isten néhány csodálatos ígéretével, melyeket Igéjében adott. Nem elég, ha csak átfutjuk őket, emésszük meg lassan, mélyen, megimádkozva, ismételten elolvasva. Engedjük, hogy e szavak igazsága megváltoztassa gondolkodásmódunkat, és megerősítse hitünket.
1) „Célt téveszt minden fegyver, amit ellened kovácsoltak, meghazudtolsz minden nyelvet, mely törvénykezni mer veled. Ez az öröksége az Úr szolgáinak, így szolgáltatok nekik igazságot – így szól az Úr.” (Ézsaiás 54:17).
2) „Veled van az Úr… nem kell többé veszedelemtől tartanod… Veled van Istened, az Úr, ő erős, és megsegít… Elbánok majd elnyomóiddal… – mondja az Úr.” (Zofóniás 3:15–20).
3) „Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek… Ővele emberi erő van, mivelünk pedig Istenünk, az Úr, aki megsegít bennünket, és együtt harcol velünk a harcainkban.” (2Krónikák 32:7–8).
4) „Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget. Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom sokáig.” (Zsoltárok 62:2–3).
5) „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” (Filippi 4:6–7).
6) „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” (Róma 8:38–39).
„Istenünk igéje örökre megmarad.” (Ézsaiás 40:8)
Készen állsz még több, Istentől való csodálatos ígéretre? 1) „Mind örülnek majd, akik hozzád menekülnek. Örökké ujjonganak, mert oltalmazod őket. Örvendeznek általad, akik szeretik nevedet.” (Zsoltárok 5:12). 2) „Az örök Isten a te menedéked, örökkévaló karjai tartanak. Kiűzte ellenségedet, és ezt mondta: pusztítsd!” (5Mózes 33:27). 3) „Jó az Úr! Oltalom a nyomorúság idején, gondja van arra, aki hozzá menekül.” (Náhum 1:7). 4) „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” (Ézsaiás 41:10). 5) „Milyen nagy a te jóságod, melyet a téged félőknek tartogatsz! Ebben részesíted a hozzád menekülőket minden ember szeme láttára. Jól elrejted őket magadnál az emberek áskálódása elől. Megőrzöd őket sátradban a perlekedő nyelvektől.” (Zsoltárok 31:20-21). 6) „Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben” (Zsoltárok 23:6). 7) „De az Úr mellém állt, és megerősített… Meg is szabadít engem az Úr minden gonosztól, és bevisz az ő mennyei országába.” (2Timóteus 4:17-18). 8) „Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el, Uram, azokat, akik hozzád folyamodnak” (Zsoltárok 9:11). 9) „De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek: Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3:21-23). 10) „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!” (Zsoltárok 4:9).
Ez az a nap
„Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!” (Zsoltárok 118:24)
Vannak napok, amikor az út túl hosszúnak, a kaptató pedig túl meredeknek tűnik. Max Lucado úgy írja le őket, mint olyan napok, amikor „A krízis a Hindenburg sorsára juttatja a reményt. Sohasem hagyhatod el a kórházi ágyat vagy a tolószéket. Ugyanabban a börtöncellában ébredsz fel. A temetőben még friss a hant. Elbocsátottak, és a leszámolási papírok ott vannak összehajtva a zsebedben. Az ágy másik oldala még mindig üres. Az ’Ez az a nap’ vonatkozik a válás kimondásának napjára, a záróvizsga napjára, a műtét napjára, az adó befizetésének határidejére, vagy arra a napra, amikor elsőszülötted elkerül főiskolára, és elhagyja az otthont. Az Úr rendelte ezt a napot. Ő ismeri a megrendítő pillanatok minden részletét. Ő nem ment szabadságra. Még mindig az ő kezében van a karmesteri pálca, ő ül a pilótaülésben, ő foglalja el az univerzum egyetlen trónját. ’Vigadozzunk és örüljünk ezen!’ Hoppá, van itt egy másik szó, amit szeretnék megváltoztatni: ezen. Talán kicserélhetnék arra, hogy ’utána’. Vagy ’miatta’, vagy ’neki’. „Örülni fogok, amikor ennek a napnak vége lesz!” Pál örvendezett a börtönben. Dávid zsoltárokat írt a pusztában; Pál és Szilász énekelt a börtönben; a héber ifjak a tüzes kemencében is rendíthetetlenek maradtak; János száműzetésében a mennyet látta; Jézus imádkozott a fájdalmak kertjében. A tegnap már nincs meg. Elillant, amíg aludtál. A holnapot még nem birtoklod. Nem költheted el a pénzét, nem ünnepelheted a sikereit, nem oldhatod meg a rejtélyeit. A napok az élet falatnyi adagjai: 84 000 szívdobbanás, 1440 perc, a Föld egy fordulata, egy napkelte és egy napnyugta, 24 még át nem élt, fel nem fedezett óra. És ha egyik jó napot a másikhoz tudod illeszteni, akkor egy jó életet fogsz összefűzni. ’Ez az a nap’ – élj benne!”
„…ezt mondta: Menj vissza hétszer!” (Királyok 18:43)
„Ezután Illés ezt mondta Ahábnak: Menj föl, és igyál, mert eső zuhogása hallatszik. Aháb fölment, hogy egyék és igyék. Illés pedig fölment a Karmel tetejére, a földre kuporodott, és arcát a térdei közé hajtotta. Így szólt a szolgájához: Menj föl, és tekints a tenger felé! Az fölment, és arra tekintett, majd ezt mondta: Nincs ott semmi. Illés ezt mondta: Menj vissza hétszer! Hetedszerre ezt mondta a szolga: Most egy tenyérnyi kis felhő emelkedik föl a tengerből. Ő azt felelte: Menj el, és mondd ezt Ahábnak: Fogj be, és menj le, míg fül nem tartóztat az eső! Eközben az történt, hogy viharfelhők sötétítették el az eget, és nagy eső lett…” (1Királyok 18:41-45). Figyeled meg, hogy Illés azt mondta: „Menj vissza hétszer!” Kitartónak kell lenned! Ha nem leszel, lemaradsz arról, amit Isten készített számodra. Sőt, ha nem ismered del és nem ünnepled a „tenyérnyi” kis csodákat, lemaradsz a nagyobbakról, melyek életbevágóan fontosak jövődre nézve.
Beth Anne DeCiantisnek a 42 kilométeres maratont kevesebb mint két és háromnegyed óra alatt kellett lefutnia ahhoz, hogy bejusson az olimpiai csapatba. A célegyenesbe éppen 2 óra 43 perckor ért, volt még hátra pont két perce. 180 méterrel a cél előtt megbotlott, és elesett. Kábultan feküdt a földön 20 másodpercig. A tömeg így kiáltozott: „Kelj fel!” Az óra ketyegett – már csak kevesebb mint egy perce volt. Beth Anne tántorogva újra elindult. Alig 5 méternyire a céltól, amikor csak 10 másodperce maradt, újra elesett. A tömeg továbbra is biztatta, és ő négykézláb átjutott a célon. Mi volt az ideje? Két óra, 44 perc 57 másodperc. A mai ige számodra ez: „Kelj fel, és indulj el megint!”.
„…véneitek álmokat álmodtak…” (Jóel 3:1)
A Biblia azt mondja: „véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak.” Amikor Isten egy álmot ad neked, megadja a beteljesítéséhez szükséges forrásokat és kapcsolatokat is. Nem mindenki fog hinni az álmodban. Pál azt írja: „Mi következik azonban ebből? Ha egyesek hitetlenné váltak, vajon az ő hitetlenségük megszünteti-e Isten hűségét? Szó sincs róla! Sőt azt kell mondanunk: igaz az Isten, az emberek pedig valamennyien hazugok…” (Róma 3:3-4 NKJV). Ha álmod Istentől való, ne vedd figyelembe az elutasításokat, hanem add bele magad teljesen! Azért először bizonyosodj meg afelől, hogy tényleg Istentől kaptad! Nem születhet másvalaki kívánságaiból. Néha előfordul, hogy az álmod igazából valaki más veled kapcsolatos vágya. Szülőkkel ez gyakran előfordul. Azt szeretnék, hogy az életük valamelyik része általad valósuljon meg, ezért dologra késztetnek, amit ők szerettek volna mindig is tenni. Így aztán egész életedben a szüleid tetszését keresed, az ő javáhagyásukat és elégedettségüket próbálod elnyerni még felnőtt korodban is. Aztán egy nap arra ébredsz, hogy valaki más álmát próbálod élni. Lehet, hogy Istennek ez volt a terve édesanyád vagy édesapád száméra, de most te benned ragadtál. Szállj ki! Kérj Istentől saját álmot! Az álmod nem születhet rossz indítékból, például büszkeségből, féltékenységből, haragból, elvetettségből vagy versengésből. Bizonyítani próbálsz valamit? El akarod nyerni mások dicséretét és tiszteletét? Kompenzálni próbálod az elutasítottságot? Ismerd el az indítékaidat, kérd Istent, hogy gyógyítsa meg a szíved, majd kérj tőle egy olyan álmot, amit Ő támogat!
„Ha bölcsek lennének, felfognák, s megértenék, mi lesz a végük.” (5Mózes 32:29)
A Biblia azt mondja: „Ha bölcsek lennének, felfognák, s megértenék, mi lesz a végük.” Az élet egyik legnagyobb kihívása azt gondolni és azt tenni, ami végső soron számít, és sikert hoz. A „lesz, ahogy lesz” életben végül semmi sem lesz. A bölcsesség azt jelenti, hogy fegyelmezetten felállítunk egy fontossági sorrendet, és képesek vagyunk egy kitűzött célért dolgozni. A kérdés nem az: „Tele lesz-e a naptáram?”, hanem az: „Ki fogja teleírni?” és „Mivel lesz tele?” Ahhoz, hogy felismerd a fontossági sorrendet életedben, gyakran meg kell állnod, és meg kell kérdezned: 1) „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?” (ld. ApCsel 9:6). 2) Mi várnak el tőlem, amire más nem képes? 3) Mi fogja adni a legnagyobb eredményt? Isten nem jutalmazza a hiábavaló erőfeszítést, Ő a bölcsességet jutalmazza. Van egy történet egy sziklás partszakaszon álló világítótorony őréről, aki minden hónapban megkapta a világítótorony lámpáihoz szükséges olajat. Mivel közel volt a parthoz, sok látogatója volt. Egy asszonynak a faluból egy kis olajra volt szüksége, hogy családja ne fázzon; egy farmer a traktorához kért, egy szerelő pedig meg akart olajozni egy kereket. Mindegyik kérés jogosnak tűnt, így a világítótorony őre megpróbált mindegyiküknek a kedvében járni. Mielőtt a hónap véget ért volna, az olaj elfogyott, és a jelzőfény kialudt. Emiatt sok hajó szenvedett hajótörést, és sokan meghaltak. Amikor a hatóságok kivizsgálták az ügyet, a világítótorony őre nagy megbánást mutatott. De védekezésére és érveire a válaszuk ez volt: „Az olajat egyetlen célra kaptad – hogy a jelzőfényt tápláld!” Légy hát bölcs – és állíts fel fontossági sorrendet!
Egy felmérésben 90 évesnél idősebb embereket kérdeztek meg: „Ha újra élhetné az életét, mit tenne másképpen?” Három válasz újra és újra felbukkant: a) Több időt töltenék a családommal és a barátaimmal; b) Több kockázatot vállalnék; c) Olyasmit csinálnék, ami túlél engem, amikor már eltávoztam. A bölcsesség azt jelenti: tudni mi az, amit nem kell figyelembe venni. A jelentéktelen dolgok túl sok időnket rabolhatják el, és végül úgy végezzük, hogy nem megfelelő indítékok vezettek az életben. Amikor megkérdeztek egy olimpiai aranyérmest, hogy mi a sikerének titka, így válaszolt: „A tervszerű elhanyagolás – amíg a felkészülési időm tartott, szándékosan figyelmen kívül hagytam minden mást.” Ha minden helyzetre reagálsz, és igent mondasz minden felkérésre, akkor sosem érsz el sikert abban, amire elhivattál. Néhány évvel ezelőtt háromszáz bálna pusztult el titokzatos módon. Miért? Mert egy szardíniarajt követve csapdába estek egy öbölben. A kicsik a halálba csalogatták az óriásokat. Kis dolgokat hajszolva elpazarolták hatalmas erejüket, mégsem értek el jelentős eredményt. Pál így állította fel a fontossági sorrendet: „De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról” (ApCsel 20:24). Számodra mi a legfontosabb dolog? Az egyik legérdekesebb történet a Titanic katasztrófájáról egy gazdag nőé, akinek már megvolt a helye az egyik mentőcsónakban. Amikor megkérdezte, hogy visszamehet-e a kabinjába valamiért, három percet kapott. Keresztüllépve a kabin padlóján heverő pénzen és értékes ékszereken, felkapott az asztalról három narancsot, és visszatért a mentőcsónakba. A körülmények átalakították értékrendjét, a tragédia világossá tette számára a fontossági sorrendet. Tanulj tőle, légy bölcs, állíts fel fontossági sorrendet!
Örömteli szemlélet
„Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való öröm erőt ad nektek!” (Nehémiás 8:10)
Minden nap megválaszthatod a szemléletmódodat, ezért válassz bölcsen és jól! Figyeld meg:
1) Az örömteli szemlélet előnyt biztosít, megkönnyíti a győzelmet. Amikor Joe Louis nehézsúlyú világbajnokot kiütötte „kéttonás” Tony Galento a Yankee stadionban, ő azonnal talpra ugrott, és rátámadt ellenfelére. Edzője megkérdezte: „Miért nem maradtál a földön kilencig, ahogy tanítottalak?” „Micsoda? – dohogott Louis. – Hagytam volna, hogy addig pihenjen?” Támadott tehát, és megnyerte a meccset.
2) Az örömteli szemlélet meghatározza, hogyan viszonyulnak hozzád mások. Ha mosolyogsz, az emberek visszamosolyognak rád. De ha lógó orral vagy ráncolt homlokkal jársz-kelsz, akkor nagy valószínűséggel ők is azzal fognak válaszolni. Ha szeretnéd jól érezni magad az emberek között, gondolj jókat róluk. Ez nem atomfizika, mégis könnyen megfeledkezünk róla.
3) Az örömteli szemlélet boldogságot hoz. Samuel Johnson angol irodalmár jegyezte meg: „Aki olyan kevéssé ismeri az emberi természetet, hogy a boldogságot abban keresi, hogy mindent megváltoztat, kivéve a saját beállítottságát, hiábavaló erőfeszítésre pazarolja az életét, és csak megsokszorozza a bánatot, amit eltüntetni szeretne.”
4) Az örömteli szemlélet mindig a legjobb eredményt hozza. A sikeres emberek magukévá teszik ezt az igazságot, legyen szó akár a műtőbe lépő sebészről, igehirdetésre készülő lelkészről vagy egy vállalatvezetőről, aki egy új üzleti vállalkozásba fog. Az önbizalom mindig növeli a siker esélyét. Amikor belekezdesz egy feladatba, főleg, ha olyanba, amit nem igazán élvezel, összpontosíts Isten ígéreteire, és ne a saját érzéseidre! Biztosíthatlak róla: ez mindig a helyes úton fog tartani!
„…Nem jó az embernek egyedül lenni…” (1Mózes 2:18)
Isten életünkre vonatkozó terve mindig megkívánja, hogy a megfelelő emberekkel építsünk ki kapcsolatot. Ahhoz, hogy sikert érjünk el, fel kell tudnunk ismerni őket, és együtt kell működnünk velük. Emlékszel Jónátánra, aki annyira szerette Dávidot, hogy életét is odaadta volna érte? Vagy Ruthra, aki annyira szerette megözvegyült anyósát, Naomit, hogy ez a szeretet ismét értelmet adott Naomi életének? Vagy Pálra, aki ezt írta Timóteusról: „…nincs mellettem hozzá hasonló lelkületű, aki olyan őszintén törődne ügyeitekkel; mert mindenki a maga dolgával törődik, nem pedig a Krisztus Jézuséval” (Filippi 2:19-21). Isten nem mondta volna: „Nem jó az embernek egyedül lenni…”, ha aztán azt mondaná, csinálj mindent egyedül. Lehetnek azonban az életednek olyan területei, melyeknek előbb be kell gyógyulniuk, mielőtt beléphetnél ilyen kapcsolatokba, és örömed lelhetnéd bennük. Ég és föld a különbség a „működő” kapcsolatok és a „szív szerinti” kapcsolatok között. A szív szerinti kötelékek éppolyan teherbíróak, mint a vér szerintiek. Engedd tehát Istennek, hogy dolgozzon rajtad! Amikor már készen állsz, ő be fog mutatni a megfelelő embereknek. Addig pedig igyekezz jobban megismerni Őt! Legyen önértékelésed forrása az Ő véleménye. Ha legutóbbi kapcsolatod megfosztott önbecsülésedtől és kiszipolyozott lelkileg, használd ezt az időt arra, hogy újra talpra állj. Lehet, hogy többé nem lesz erre lehetőséged. Még egy gondolat: kezdj el úgy szeretni, ahogyan Isten szeret! Ő látja hibáinkat, elviseli elutasításunkat, és mégis szeret. Ez segít abban, hogy te se dobj el valakit azért, mert valamiben hibázott. Te sem selejtezed le az autódat, ha csupán egy alkatrésze hibásodott meg, igaz? Ha Isten úgy bocsátana meg neked, ahogyan te bocsátasz meg másoknak, akkor most milyen helyzetben lennél? Rajta, engedd, hogy Isten megtanítson, hogyan építhetsz tartós kapcsolatot!
