Oldd meg a problémát ahelyett, hogy inkább valakit hibáztatnál érte
„Most azonban vessétek el magatoktól mindezt: a haragot, az indulatot, a gonoszságot, az istenkáromlást, és szátokból a gyalázatos beszédet.” (Kolossé 3:8, NIV fordítás)
Csak egy meghatározott mennyiségű érzelmi energiával rendelkezel. Egy beszélgetés során ahol egy problémát szeretnétek megoldani, választhatod azt, hogy ezt az energiádat arra fordítod, hogy valakit elkezdesz okolni a kialakult helyzetért, de dönthetsz úgy is, hogy azt a probléma megoldására fordítod. Annyi energiád nincsen, hogy mindkettőre elég legyen. Fel kell tehát tenni magadnak a kérdést, hogy mi a fontosabb számodra, a másikat hibáztatni, vagy megoldani a konfliktust.
Oldd meg a problémát ahelyett, hogy inkább valakit hibáztatnál érte
Minden házaspárnak szükséges lefektetnie néhány olyan alapszabályt, hogy a nézeteltérések esetén meddig lehet elmenni és milyen szavakat nem lehet már kimondani. Vannak bizonyos szavak, amiket a házasságban soha, de soha nem szabad használni – ezek a „tömegpusztító fegyverek”.
A hidegháború idején, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok egymással szemben álltak, az USA több ezer interkontinentális rakétával vette célba a szovjeteket. Az egész Szovjetuniót képesek lettek volna elpusztítani velük. Ugyanígy, a Szovjetunió is számtalan rakétát tartott az amerikaiakra célozva, ők is képesek lettek volna elpusztítani velük az USA-t. Azonban még a hidegháború legrosszabb időszakaiban is, amikor a helyzet pattanásig feszült, mindkét félben maradt annyi józanság, hogy azt mondja, bizonyos fegyvereket nem fognak használni, mert azokkal kölcsönösen elpusztítanák egymást. Ha ti használjátok a ti fegyvereiteket, akkor mi be fogjuk vetni a mieinket, és akkor végül elpusztítjuk egymást. Tehát ha még teljesen más állásponton vagyunk is egy adott kérdésben, legalább abban egyet fogunk érteni, hogy ezeket a fegyvereket nem használjuk.
Ugyanígy, sohasem szabad bevetned az olyan kapcsolati „tömegpusztító fegyvereket” a házasságodban, mint a válással való fenyegetőzés, vagy a kapcsolatból való kilépés réme, vagy éppen a másik szüleinek a felhánytorgatása. Meg kell egyeznetek abban, hogy nem számít, hogy mennyire haragszotok is éppen a másikra, ezeket a szavakat tilos használni, mert tönkreteszik a kapcsolatot azáltal, hogy lerombolja a bizalmat.
A Biblia nagyon pontosan meghatározza, hogy hol vannak ezek a határok. „Most azonban vessétek el magatoktól mindezt: a haragot, az indulatot, a gonoszságot, az istenkáromlást, és szátokból a gyalázatos beszédet.” (Kolossé 3:8, NIV fordítás) Ezek olyanok, mint a tömegpusztító fegyverek.
Az oka annak, hogy a problémát meg kell oldanunk, nem pedig hibáztatnunk kell érte valakit, nem más, mint hogy a hibáztatás egyfajta ítélkezés, s erre csak Istennek van joga. Nem te vagy a bíró, te nem tudod kitalálni mások motivációját. Sokszor még a saját motivációiddal sem vagy tisztában! Ezeket csak Isten tudja. Engedd, hogy Ő legyen a bíró, hogy te pedig a problémák megoldásával foglalkozhass.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Mik lehetnek a te kapcsolatodban a „tömegpusztító fegyverek”?
- Hogyan tudod megtenni azt, hogy a mások hibáztatása helyett inkább a probléma megoldására törekedj?
- Miért fontos lefektetni a „tisztességes vitatkozás” határait egy kapcsolatban?
„Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna. Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.” Zsolt 139:13-16
Isten soha nem pazarolja el a tapasztalatot. A Róma 8:28 emlékeztet minket: „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.”
Mi a Saddleback-ben azon igyekszünk, hogy az embereknek segítsünk megismerni azt az öt féle tapasztalatot, amely alapján meghatározhatják, hogy a szolgálat melyik területén lehetnek a legeredményesebbek:
* Oktatási tapasztalatok: melyek voltak a kedvenc tantárgyaid az iskolában?
* Hivatásbeli tapasztalatok: mi volt az a munka/munkaterület, ahol a legjobban érezted magad és jó eredményeket értél el?
* Lelki tapasztalatok: melyek voltak a jelentős, döntő pillanataid Istennel kapcsolatban?
* Szolgálati tapasztalatok: hogyan szolgáltad Istent korábban?
* Fájdalmas tapasztalatok: melyek azok a problémák, fájdalmak vagy nehézségek, amelyeken keresztül megtanultál valamit?
Az A.L.K.A.T.-odat egyedül Isten határozza meg az ő céljai alapján, ezért ne vedd zokon és ne utasítsd el azt. „Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? Mondhatja-e alkotójának az alkotás: "Miért formáltál engem ilyenre?" Nincs-e hatalma a fazekasnak az agyagon, hogy ugyanabból az agyagból az egyik edényt díszessé, a másikat pedig közönségessé formálja?” (Róma 9:20-21)
Ahelyett, hogy másokhoz hasonlóvá próbáljuk meg formálni önmagunkat, inkább örülnünk kellene annak az A.L.K.A.T.-nak, amelyet Isten ajándékozott nekünk.
Az A.L.K.A.T.-od megértése önbizalmat támaszt. Mai társadalmunkban ugyanis járványként terjed az önbizalomhiány. A legtöbb ember nem szereti önmagát. A kutatások kimutatták, hogy ennek egyik oka az, hogy az emberek több mint 50%-a nem a megfelelő helyen dolgozik. Azt hiszem, hogy az eredeti önbizalom – a pszichológiai önbizalom értelmezéssel ellentétben –, két bibliai igazságon alapul. Az egyik a Jézussal való kapcsolatod, a másik pedig annak az ismerete, hogy mire teremtett téged.
Beszéljünk róla:
Mit mond a Szentírás a te A.L.K.A.T.-odról?
* „Mindenkit, akit nevemről neveznek, akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam.” (Ézsaiás 43:7)
* „A nép, amelyet magamnak formáltam, hogy hirdesse dicséretemet.” (Ézsaiás 43:21)
* „Lakóhelyéből rátekint a föld minden lakójára. Ő formálta mindnyájuk szívét, ismeri minden tettüket.” (Zsoltárok 33:14-15)
„Ekkor bementek Eszterhez a szolgálói és háremőrei, és jelentették ezt neki. A királyné nagyon megrendült…”
(Eszter 4:4)
A második kulcs ahhoz, hogy felfedezd a életed célját, azonosítani azokat a helyzeteket, amik beindítják szíved. Mi az ami kihoz a sodrodból? Mi miatt gondolod, hogy „Valakinek tennie kéne valamit ezzel?”
Bármi is az, ez a kulcs a életed céljához. A feleségem, Kay, úgy hívja ezt, hogy mélyen megrendülve lenni. Annyira zavar, hogy mozgásba hoz.
Az Eszter könyve 4. részben Eszter szolgálója elmeséli neki, hogy nagybátyja Mordokaj nyilvánosan gyászol, mert Hámán terve és a király döntése az, hogy megölik a zsidókat. Amikor meghallja mit tesz Mordokaj, mélyen megrendül. Bizonyára azt gondolta, hogy nagyon sok ember meg fog halni, hacsak nem tesz valamit.
Téged zavar valami, vagy az életed annyira elszigetelt, hogy semmi sem késztet arra, hogy azt mondd „Valakinek tennie kéne ezzel valamit”?
A Saddleback Gyülekezet vezető gyülekezetté vált Amerikában az AIDS elleni küzdelemben, mert Kay olvasott egy cikket a Newsweek-ben arról, hogy 14 millió gyerek lett árva az AIDS miatt és ez mélyen megrendítette őt.
És nincs ezzel egyedül. A gyülekezetünkben több mint 300 szolgálat indult el olyan emberekkel, akik láttak egy problémát, szükséget, fájdalmat vagy igazságtalanságot és úgy döntöttek, hogy tesznek valamit érte.
Az Ézsaiás 58:6-11 tíz csodálatos igéretet tesz azoknak, akik fellépnek az igazságtalansággal szemben. Szánj rá egy pillanatot, hogy elolvasd. Isten azt ígéri, hogy az ő jóindulata rád ragyog, a sebeid begyógyítja, mindig veled lesz és megvéd, válaszol az imáidra, a sötétséget világossággá változtatja, vezet téged, megelégít jó dolgokkal, és megtart téged erősnek.
Ezek az ígéretek mind arra épülnek, hogy legyünk nagylelkűek az emberekkel, mert is Isten azt akarja, hogy megtanuljuk a nagylelkűséget.
Íme a házi feladatod mára: készíts egy listát azokról a dolgokról, amik megrendítenek, és imádkozz, kérd Istent, hogy mutassa meg neked, hogyan tudod használni az ajándékaid, hogy változást hozhass.
