1994. június 18.
USA, Stockton, CA

A találkozó elõtt, a katedrálisban:

Uram?

A mennyei Atya:  ÉN VAGYOK. Támaszkodj rám! Ez az én gyülekezetem. én nyitottam meg az ajtókat elõtted, hogy dicsõítsd Nevemet. Ezért ne aggódj amiatt, hogy mit fogsz mondani. Lelkem lesz rajtad. Tekintéllyel fogok szólni szájadon keresztül.
Igen, te leszel az én visszhangom! Ki fogom önteni kincseimet e nyomorúságos nemzedékre, hogy Lelkemmel tegyem gazdaggá lelkét. Mennyei mannámmal töltöm meg szájukat. én magam adok nekik jólétet, és lelkük isteni termést fog hozni, mert Istentõl fognak alászállni a magok. Nem adnék-e nekik újból életet, hogy örvendezzenek bennem? Nem adnám-e meg nekik mint gyengéd Apa, megszabadító segítségemet? Én magam fogom õrizni õket szegénységükben, hogy dicsérjék és szenteljék meg Nevemet. Könyörületes Isten vagyok, és Szívemet meg lehet indítani. Jöjj és tanuld meg:

-Reggel vesd el a szeretet magjait!
-Délben vesd el a béke magjait!
-Este vesd el a kiengesztelõdés magjait!
Majd menj, gyûjtsd be termésedet,
és ajánld fel nekem, Atyádnak a mennyben,
és én így fogok hozzád szólni:

“Gyermekem, jóakaratod miatt
megkapod jutalmadat a mennyben.”

 

A magasból hívlak mindannyiatokat:

“Jöjjetek, jöjjetek,
kössetek békét velem, Istenetekkel,
és elnyeritek áldásaimat.
Térjetek vissza hozzám, és örökké fogtok élni!”