Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Kreatív gondolkodás-Találj módot a köszönetmondásra!-Tanulj a tékozló fiútól!

2018. szeptember 22. 00:11 - Andre Lowoa

 

Kreatív gondolkodás

 

„Megteremtette Isten az embert a maga képmására…” (1Mózes 1:27)

kreativ gondolkodás


A Biblia Isten gyermekeinek nevez minket. Állj meg, és gondolkodj el azon, mit jelent ez! Isten kreativitása benne van a DNS-edben, a te dolgod csak annyi, hogy felismerd, kiaknázd, és munkába állítsd.

George Lois reklámszakember mondta: „A kreativitás csaknem minden problémát képes megoldani. A kreatív cselekedet eredetiségével legyőzi a megszokást, mindenben győzedelmeskedik.” Ám ahhoz, hogy kreativitásod kibontakozhasson, először fel kell ismerned a gátjait, és el kell kezdened lebontani azokat. Íme, egy gyakori akadály: „mindig így csináltuk.” Azok az emberek mondják ezt, akik felhagytak a gondolkodással. Csak ledolgozzák a munkaidejüket, zsebre teszik a fizetésüket, és hazamennek anélkül, hogy egyáltalán fontolóra vennék a változás lehetőségét. Ha te is ilyen vagy, ideje felébredned és körülnézned. A gondolkodást eltompító rutin a kreativitás rákja. Ha minden áldott nap egyformán végzed a feladatodat, igazából oda sem figyelve, a rutin kaput nyit a hiba lehetőségének. Miért? Mert nagy a valószínűsége, hogy a szokás hatalma miatt felhagysz a kritikus gondolkodással és nem kérdőjelezed meg a módszereket. Kezdd el megkérdőjelezni az irányelveket, technikákat, formákat, szabályokat, minden papírmunkát – bármit, ami rutinszerűvé vált. Kérdez meg: „Miért csináljuk ezt? Biztos, hogy szükség van rá? Lehetne jobban is?” A siker farmján nincsenek szent tehenek. Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy úgy csináld a dolgokat, ahogy mindig is csinálták, mások kitalálnak valami jobbat, többet gyártanak, többet adnak el belőle, míg végül kiszorulsz a piacról, és fel kell hagynod az üzlettel.

Kezdj hát el kreatívan gondolkodni!

 

„Isten… létre hívja a nem létezőket.” (Róma 4:17)

Isten előtt

Isten lát dolgokat, amiket mások nem látnak, és úgy beszél róluk, mintha bizonyított tények lennének. „Isten… létre hívja a nem létezőket” (Róma 4:17). Mivel pedig az ő képmására lettél teremtve, neked is ezt kell tenned. Másként fogalmazva: kezdj el kreatívan gondolkodni.

Frank Capra filmrendező mondta: „A megérzés az, amikor a kreativitás mondani akar neked valamit.” Tehát ha benne vagy egy üzleti vállalkozásban vagy egy gyülekezetben, ahol valami folyamatosan akadályozza a produktivitást, gátolja az eredeti ötleteket, és fékezi a lendületet, akkor ezt ideje szóvá tenned. Ha senki nem hallgat rád, akkor kezdj el imádkozni, és kérdezd meg Istent, valóban a neked szánt helyen vagy-e? Környezetünk nem csak úgy magától kialakul, azok az emberek teremtik meg, akik benne élnek és dolgoznak. Az emberek, rendszerek és irányelvek vagy felizzítják bennünk a kreativitás tüzét, vagy kioltják azt.

Nagy Sándor egyszer meglátogatta Diogenészt, a híres filozófust, és megkérdezte tőle, hogy tehet-e érte valamit. Diogenész így válaszolt: „Ne álld el előlem a napot!” A legjobb, amit tehetsz egy kreatív emberért, ha nem állsz az útjába! Michelangelo, Rembrandt és Leonardo de Vinci mind a legjobb felszerelést használták, és mindent megtettek, egészen rendkívüli eszközökhöz folyamodtak hogy megtalálják a legkiválóbb alapanyagot festékeikhez, ecseteikhez és vásznaikhoz. Nem kétséges, hogy ma is ezt tennék. De ne számíts arra, hogy a változás könnyen jön. A bizonytalan vezetők hajlamosak büntetni az őszinteséget, és fenyegetve érzik magukat a kreativitástól, különösen akkor, ha az olyan javaslattal áll elő, amivel jobban lehetne tenni a dolgokat. De tartozol Istennek, magadnak és munkatársaidnak azzal, hogy a tőled telhető legjobbat add.

 

„Diotrefész, aki köztünk elsőségre vágyik, nem fogad el minket.” (3János 9)

 

Nem mindenki hajlandó kreatív módon gondolkodni, sőt vannak, akik kifejezetten rossz néven veszik azt, ha valaki ilyesmit merészel.

János apostol ezt mondta: „Írtam valamit a gyülekezetnek, de Diotrefész, aki köztünk elsőségre vágyik, nem ismeri el tekintélyemet, nem fogadja el javaslataimat, nem hallgat rám.” (3János 9 AMP). Minden szervezetben van legalább egy ilyen ember; a lényeg, hogy ne te legyél az!

Phil Cooke író mondta: „A legnagyobb károkat okozó szent tehenek egy szervezetben, ha a munkavállalók státuszára vagy rangidősségére alapoznak a talentum helyett. Igen, a lojalitás fontos, de azok közül a hűséges alkalmazottak közül, akikkel találkoztam, néhányan csak önzésből hűségesek. Lojálisan viselkednek, hogy megtartsák állásukat, biztosítsák maguknak az egyéb juttatásokat, hogy tekintélyüket megőrizhessék. Az igazi lojalitás az innovációban, az eredeti gondolkodásban van, abban, ha segítjük a vállalatot előrejuttatni. Minden ember értékes és fontos, de a jó vezető mindig tudja, kik a legértékesebbek a szervezet szempontjából. Ezeket az embereket kell tovább képezni, fejlődésüket elősegíteni, biztatni arra, hogy folyamatosan csiszolják tehetségüket. Ha olyan légkört teremtesz, mely segíti az eredeti gondolkodást, sokkal több lojális munkatársad lesz. A legtöbb vállalat annyira nincs tudatában annak, hogyan alakíthatnának ki megfelelő környezetet az újításokhoz, hogy ha te hozzálátsz ehhez, az emberek mindenfelől hozzád jönnek majd, mert veled akarnak dolgozni.”

Pál apostol maga is gyakorolta és tanította ezt az alapelvet: „Kérünk titeket, testvéreink, hogy becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek, akik elöljáróitok az Úrban, és intenek is titeket, és munkájukért nagyon becsüljétek őket…” (1Thesszalonika 5:12–13).

Ahhoz, hogy kreatívan tudj gondolkodni, értékelned kell másokban is a kreatív gondolkodást.

 

„Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsoltárok 46:11)

Figyeld meg:
1) Általában akkor kezdünk kreatívan gondolkodni, ha valamilyen krízisben vagyunk. Gondolj a Vörös-tengeren való átkelésre, Jerikó ostromára vagy Góliátra. Izráel leglátványosabb győzelmei akkor történtek, amikor látszólag lehetetlen helyzetben voltak. Ezért mondja Isten: „Nyugodjatok meg, és tudjátok meg, hogy Isten vagyok!” (NKJV). Teremtőd neked is teremtő ötleteket fog adni, ha kész vagy csendben lenni jelenlétében, és hajlandó vagy figyelni rá. De ez azt jelenti, hogy felfüggeszted zsúfolt napirendedet, elvonulsz valahová, ahol egyedül lehetsz Istennel, és türelmesen vársz arra, hogy szóljon hozzád. Ez pedig nem könnyű manapság, a figyelemzavarok korában. Elmédnek tiszta lapként kell nyitva állnia, és engedned kell, hogy Isten írjon rá.

2) A kreatív gondolkodás zűrzavaros folyamat lehet. Ha sokat adsz a látszatra, bizonytalanságérzet gyötör, vagy megszállottan tökéletességre törekvő vagy, akkor bizony komolyan át kell programozni gondolkodásmódodat. Scott Adams, amerikai képregényrajzoló, a Dilbert című sorozat szerzője mondta: „A kreativitás az, ha megengeded magadnak a hibázást. A művészet az, ha tudod melyiket tartsd meg.” A lehető legjobb megoldás felé vezető úton nem szabad elzárkózni a nem túl jó ötletek elől sem. Hajlandó vagy erre?

3) A kreatív gondolkodás lényege a cselekvés. Jézus egyszer meggyógyított néhány leprást, de a gyógyulás nem azonnal történt meg. A Biblia így számol be erről: „… amíg odaértek, megtisztultak” (Lukács 17:14). Először talán azt gondolták: „Semmi sem történik. Még mindig leprás vagyok.” De aztán, ahogy elértek az út egy bizonyos pontjára, megtörtént a csoda.

Késznek kell lenned arra, hogy hittel elindulj, és kipróbálj dolgokat azért, hogy felfedezd, mi működik, és mi nem.




Találj módot a köszönetmondásra!

„Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok.” (Filippi 1:3)

Barbara Glanz író beszél egy sikeres üzletemberről, aki visszaemlékezett a nyolcadik osztályos irodalomtanárára. A férfi levelet írt a tanárnőnek, és ezt a választ kapta: „El sem tudod képzelni, milyen sokat jelentett nekem a leveled. 83 éves vagyok, és egyedül élek. A családom és a barátaim már mind eltávoztak. Ötven évig tanítottam az iskolában, és a te leveled volt az első köszönetnyilvánítás, amit valaha egy diákomtól kaptam. Néha azon tűnődöm, mire is mentem az életemmel. Újra és újra el fogom olvasni a leveledet, míg meg nem halok.” A sors iróniája, hogy ezt a tanárnőt emlegették a legtöbbször az osztálytalálkozókon, de soha senki nem mondta el neki. Pál nem ismert megalkuvást az igazság hirdetésében, de írásaiban megmutatkozik érzékeny oldala is. Tudva azt, hogy az embernek milyen nagy szüksége van arra, hogy értékeljék, leveleit ilyen szavakkal kezdi: „szüntelenül megemlékezem rólatok… imádságaimban” (Róma 1:9-10). „Én tehát, miután hallottam az Úr Jézusba vetett hitetekről és a bennetek minden szent iránt megnyilvánuló szeretetről, szüntelenül hálát adok értetek…” (Efézus 1:15-16). „Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok… mert közösséget vállaltatok az evangéliummal az első naptól fogva mind a mai napig. Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára” (Filippi 1:3-6). „…dicsekszünk az Isten gyülekezeteiben veletek, állhatatosságotokkal és hitetekkel, amellyel minden üldöztetést és nyomorúságot elviseltek” (2Thesszalonika 1:4). Elfoglalt, énközpontú világunkban szükségünk van arra, hogy emlékezzünk azokra, akik hatással voltak életünkre; és amikor eszünkbe jutnak, imádkozzunk értük, és találjunk módot arra, hogy köszönetünket kifejezzük!




Tanulj a tékozló fiútól!

„Ekkor magába szállt..." (Lukács 15:17)
Tékozló szíved van? A tékozló fiú példázata arra tanít, hogy ha hallgatunk Istenre, elkerülhetjük a tragédiát; ha Isten törvénye szerint élünk, az megment minket saját tévelygő hajlamainktól. Jézus azt mondta: „Egy embernek volt két fia. A fiatalabb ezt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám eső részét. Erre megosztotta köztük a vagyont. Néhány nap múlva a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott. Miután elköltötte mindenét, nagy éhínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett. Ekkor elment, és elszegődött^ annak a vidéknek egyik polgárához, aki kiküldte őt a földjeire disznókat legeltetni. Ő pedig szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki." (Lukács 15:11-16). Amikor Isten nemet mond, hallgass rá! Ha meghúzza a gyeplőt, köszönd meg neki! Jobb egyedül lenni, de Istennel járni, mint ha sokan vesznek körül, de mind csak ártanak neked. Tékozló, a dolgok nem fognak jóra fordulni, amíg el nem kezdesz Isten szerint cselekedni! Kész vagy arra, hogy visszafordulj, és hazatérj? A Lukács 15-ben az elveszett és megtalált dolgokról szóló három példázatban Jézus rámutat, hogy a pásztor elment megkeresni az elveszett juhot, az asszony mindenütt kereste az elveszett érmét, de senki sem ment az elveszett fiú után. Miért? Mert ő ismerte a hazafelé vezető utat. És el is indult rajta, miután „magába szállt" és elgondolkodott. A lázadó, aki elhagyta otthonát ezt mondta: „Add ki...", hazatérve megalázta magát, és ezt mondta: „Bocsáss meg!" Amikor ezt ki­mondta, az apa megölelte és így szólt: ez az én fiam... elveszett és megtaláltatott..."


Néha el kell jutnunk a legmélyebb pontra ahhoz, hogy megértsük, kicsoda Isten, és mire képes értünk. Amikor a kisebbik fiú a disznóvályúig süllyedt, „…magába szállt és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened.” (Lukács 15:17-18). Amikor így tett, apja visszaállította őt jogos helyére a családban. Bátyjának is szüksége volt azonban az apa bocsánatára. Mi volt az ő bűne? Féltékenység és ítélkezés: „Amikor pedig megjött ez a fiad, aki parázna nőkkel tékozolta el vagyonodat, levágattad neki a hízott borjút” (Lukács 15:30). Úgy akarta magát jobbnak feltüntetni, hogy öccsét leszólta. Jó pontokat szerezve próbálta kiérdemelni apjuk szeretetét. Ezzel csak egy gond volt, apja már enélkül is szerette őt, csak ő nem tudott róla, ezért akart folyton bizonyítani. Te is ezt teszed? Isten megváltott gyermeke vagy, ő már elfogadott, igaznak tekint, Krisztus igazságába öltöztetett. Mennyei Atyád ma azt mondja: „…te mindig velem vagy, és mindenem a tied” (Lukács 15:31). Ez a két fiú nagyon különböző módon volt vétkes, de a megoldás mindkettőjük számára ugyanaz volt: helyreállítani kapcsolatukat atyjukkal. Jakab azt írja: „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás…” (Jakab 1:17). Figyeld meg, Isten nem csupán azt tudja, mi „jó” számodra, azt is tudja, mi „tökéletes”. Meg is fogja adni, amikor eljutsz a lelkileg megfelelő szintre, és olyan kapcsolatban leszel vele, amilyet ő szeretne.
komment
süti beállítások módosítása