... egyet teszek..." (Filippi3:14)
Tégy fel magadnak két kérdést! Első kérdés: szeretném megkapni a legjobbat abból, amit Isten adni akar? Nem könnyű korán felkelni, mikor mások még alszanak, és felkészülni az előttünk álló kihívásra. Mint Jézus a Gecsemáné kertjében, te is látni fogod, hogy nehéz olyan embereket találni, akik kiállnak melletted, amikor felkészülésben vagy. De felkészülés nélkül nem lesz mit ünnepelni. Nem mindenki tudja kezelni a sikert. Vannak, akik inkább nyugalmat szeretnének; nem szeretik a bírálatot, és nem bírják elviselni a nyomást. Ha azonban a legjobbat akarod abból, amit Isten neked szán, megkaphatod. Ha van benned szenvedély, az ára nem fog megállítani! Minden a célod felé fog vonzani. Második kérdés: milyen erős a vágyam? Ha nincs benned szenvedély, sosem fogod legyőzni az akadályokat. Az igazi erő azokból a vágyakból jön, melyeket a betöltetlen vágyakozások tüze szít. A hosszútávfutók kiegyenlített ütemben futnak, a kitartásra összpontosítanak, nem csupán a sebességre. Végigfutnak minden egyes métert, erejük végső határáig, egyetlen dologra szánva magukat - a győzelemre. Folyik rajtuk az izzadtság. A kimerültség ízét érzik szájukban. A célhoz közeledve az utolsó hajrá energialökete áramlik végig tagjaikon. Már csak néhány méter. Nincs kifogás, most vagy soha! Legalább egyszer életedben, még mielőtt a koporsódba fektetnek, tartozol Istennek és magadnak azzal, hogy megtapasztald az utolsó méterek érzését, és beleadj mindent! A győzelem nem jön olcsón. Pál azt írja: „Készüljetek fel! Sokkal nagyobb dologgal néztek szembe, mint amivel egyedül meg tudnátok birkózni. Vegyetek igénybe minden segítséget, Istennek minden fegyverét, hogy amikor a csatának már vége, és csak a kiáltások hallatszanak, még mindig talpon legyetek..." (Efezus 6:13-15 TM).
„Hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén?”
(Apostolok cselekedetei 2:8)
Az egyház születésének napjáról ezt olvassuk: „Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi élt akkor Jeruzsálemben, akik a föld minden nemzete közül jöttek. Amikor ez a zúgás támadt, összefutott a sokaság, és zavar támadt, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. Megdöbbentek, és csodálkozva mondták: Íme, akik beszélnek, nem valamennyien Galileából valók-e? Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga nyelvén?… Megdöbbentek mindnyájan, és tanácstalanul kérdezgettek egymástól: Mi akar ez lenni?” (ApCsel 2:4-8,12). A „mi akar ez lenni” kérdés azt jelzi, hogy Isten mindenkit szeret, és mindenféle embereket használ: cigányokat és parasztokat, motorosokat és egyetemi professzorokat, egyedülálló szülőket és gazdag vállalatvezetőket. Azt is mondja, hogy ha megtelünk Isten Szentlelkével, akkor ő mindannyiunkat személyre szabottan felkészít, hogy milyen emberek felé szolgáljunk. Tehát 1) Kikkel tudsz könnyen beszélgetni? Tizenévessekkel? Kábítószerfüggőkkel? Idősekkel? Lehet, hogy kisgyerekekkel nem találod meg a hangot, de remek párbeszédet tudsz folytatni felsővezetőkkel. Nem gond; téged Isten ilyennek teremtett. 2) Kik azok, akikkel, különössel is együttérzel? Isten nem terhel meg mindannyiunkat egyformán. „Ő formálta mindnyájuk szívét, ismeri minden tettüket” (Zsoltárok 33:15). Mibe szakad bele a szíved, mi zaklat fel a legjobban? Ha hajléktalanokat látsz, vagy ha szexkereskedelem áldozataival találkozol? Ha megsajnálod a gyászolókat vagy az elváltakat? Pál azt mondta, hogy Isten „megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket” (2Korinthus 1:4). Ezért ismerd fel, hogy kikhez küld az Isten!
Isten megjutalmazza az igyekezetet
„Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít." (Példabeszédek10:4)
Ruth béresként dolgozott a földeken, amikor Boáz feleségül választotta. Elizeus éppen szántott, amikor Illés felfogadta maga mellé. Péter, Jakab és János halásztak, amikor Jézus elhívta őket tanítványainak. Isten olyan embereket hív el, akik már bizonyították, hogy nem ijednek meg a munkától. Jézus sohasem hívott el lusta embereket, sem olyanokat, akik csak üldögéltek a nagy áttörésre várva.
Isten szemében nincs alantas munka, csak alantas magatartás. Akár gondnok vagy, akár ügyvezető igazgató, ugyanazt várja el tőled, mert „...a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon" (1Korinthus 4:2). Isten csak akkor fog többet bízni rád, ha már bizonyítottál azzal, amid van. A Biblia azt mondja: „Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít" (Példabeszédek 10:4). „Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik" (Példabeszédek 13:4). „Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani..." (Példabeszédek 22:29). A munkát épp olyan biztosan követi az áldás, ahogy a vetést az aratás, „Áldást parancsol az Úr... kezed minden munkájára..." (5Mózes 28:8 NKJV). Isten megáldja az álmokat, de nem az álmodozókat. Fel kell kelned, és dolgoznod kell! „És fogta az Úristen az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze" (1Mózes 2:15). Amikor Isten megteremtette Ádámot, munkát adott neki, mert a termelékenység lényeges az önbecsülésünkhöz. Ismerd tehát fel, hová tartozol, dolgozz keményen, és amikor majd el kell végezni valamit, Isten tudni fogja, hol talál téged.
„… legyen a ti igenetek igen és a ti nemetek nem…” (Jakab 5:12)
Ha nem tanulsz meg nemet mondani, végül nem leszel jóban sem magaddal, sem azokkal az emberekkel, akiknek megpróbálsz a kedvében járni. Néha azért nehéz nemet mondani, mert félünk attól, hogy az emberek nem fognak szeretni. Máskor azt hisszük, hogy ahhoz, hogy „jó keresztyének” legyünk, mindig igent kell mondanunk. Jézus azt mondta: „… a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van” (Máté 5:37). Jakabnál pedig ezt olvassuk: „… legyen a ti igenetek igen és a ti nemetek nem, hogy ítélet alá ne essetek” (Jakab 5:12). Csak akkor leszel éretté, ha van bátorságod nemet mondani, ekkor tudsz törődni a saját magad szükségleteivel, és így fogod tudni tisztelni önmagad. Idővel pedig mások is tisztelni fognak. Tehát tedd a következőket: 1) Gondolkodj, mielőtt válaszolsz! Ha szükséges, kérdezd meg, hogy visszatérhetnétek-e erre később. Ne kötelezd el magad semmire anélkül, hogy előbb egyeztetnél Istennel, a naptároddal és a családoddal! „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek…” (Jakab 1:5). 2) Mondj nemet, ha már amúgy is túl sok mindennel kell foglalkoznod! Ha az úgynevezett „vészhelyzetek”, amikben segítségedet kérik, valaki más felelőtlenségéből és rossz t5ervezéséből adódnak, akkor egyikőtöknek sem használsz azzal, ha te akarod megoldani a problémát. Határozd meg előre, hogy mire mondasz igent, és ragaszkodj ehhez! Ne vállalj fel többet bűntudatból, vagy mert kényszerítve érzed magad, vagy mert nélkülözhetetlennek akarod érezni magad. Rá fogsz jönni, hogy csak addig vagy nélkülözhetetlen, amíg nemet nem mondasz – vagy amíg meg nem halsz! 3) Használd az ajándékaidat! Isten mindannyiunknak egyedi ajándékokat adott. Ha választanod kell aközött, hogy a kórusban énekelj vagy pénzügyi biztonságban vállalj feladatot, válaszd azt, amiben talentumaid a legjobban hasznosíthatod! Könnyű választani? Nem, de ha nem tanulod meg, végül túl sok időt és energiát fogsz olyasmire pazarolni, ami sürgősnek tűnik, elhanyagolva miatta azt, ami igazán fontos.
Tölts több időt a családoddal!
„Amikor még velem volt a Mindenható és körülöttem voltak gyermekeim.” (Jób 29:5)
Van egy nagyon igaz mondás: „Az együtt imádkozó család együtt is marad.” Van egy másik nagy igazság is: „Az a család, ahol együtt étkeznek és beszélgetnek egymással, kiegyensúlyozott gyermekeket nevel.” A Cincinnati Gyermekkórház és Egészségügyi Központ ötszáz tizenéves körében végzett tanulmány során a következőket fedezte fel: azok a gyermekek, akikkel a szüleik egy héten legalább ötször együtt vacsoráztak, kisebb valószínűséggel lettek drogfüggők, depressziósak vagy kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Ugyanakkor nagyobb valószínűséggel teljesítettek jól az iskolában, és támogató baráti körük volt. Ez még azokra a családokra is igaz volt, akik csak gyorséttermekben vacsoráztak együtt. Ezzel ellentétben az érzelmileg instabil tizenévesek egy héten csupán háromszor vagy kevesebbszer étkeztek együtt szüleikkel. Mit jelentenek ezek a felfedezések?
1) Legyen időd arra, hogy napi szinten részt végy gyermekeid életében, különösen a formálódásuk éveiben.
2)Ha dolgokat adsz gyermekeidnek, akkor rövid távú örömöt és izgalmat szerzel nekik, de ha időt adsz nekik, azzal az önértékelésüket erősíted. Ez talán megkívánja, hogy kevesebbet dolgozz, vagy bizonyos tevékenységeket kiiktass, de ez olyan befektetés, amit sohasem fogsz megbánni. Jób kora egyik leggazdagabb embere volt. De miután csapások érték, és mind a tíz gyermeke meghalt egyetlen napon, visszatekintve ezt mondta: „amikor még velem volt a Mindenható és körülöttem voltak gyermekeim.” Meg kell kérdezned magadtól: „Elegendő időt töltök a családommal?” Ha nem tetszik a válasz, kezdj el változtatni a dolgokon!
