Fel kell töltekezned Isten igéjével
"Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." (Máté 4:4)
Észrevetted, hogy ha egy bizonyos ideig nem eszel, akkor gyengének érzed magad? Ha tovább feszíted a húrt, az elméd kissé zavarossá válik, ha még tovább, egészen elbizonytalanodsz. Ha még ennél is tovább éhezel, letargikussá válsz.
Ugyanez igaz Isten igéjére – mely a lelked tápláléka. A Bibliában azt olvassuk, hogy "Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." (Máté 4:4) Isten szava épp annyira szükséges a lelkednek, mint amennyire fontos az étel a testednek. Ha nem mélyedsz el a Bibliában, könnyen lehangolttá válsz.
Talán azt mondod, hogy „Pedig minden hétvégén ott vagyok az imaházban!”. Ha az egyetlen lelki eledel, amelyet magadhoz veszel a hétvégi istentisztelet, akkor egyszer egy héten megtömöd a hasad, de a többi napon böjtölsz. Nem csoda, ha gyenge, bizonytalan és lehangolt vagy.
Bármivel is táplálod testedet, lelkedet, az meglátszik kívülről. Az informatikusok is tudják, ha szemetet viszel be, szemét jön kifelé is. Ha szemetet adsz az elmédnek táplálékul – és számtalan lehetőséged van erre – az elméd terméke is szemétté lesz. Bevihetsz értelmetlen, jelentéktelen dolgokat, mérget, vagy táplálkozhatod Isten szavát.
Mindent elhiszel, amit a tévében vagy a rádióban hallasz? Elhiszel mindent, amit a magazinokban olvasol? Elhiszel-e mindent, amit a Bibliában olvasol? Miért töltünk hát több időt azzal, hogy azt hallgatjuk és olvassuk, amiben nem hiszünk? Tudtad, hogy egy átlagos hétvégi New York Times kiadás több szóból áll, mint az Újszövetség? Mégis ismerek embereket, akik a New York Times magazint elejétől a végéig elolvassák vasárnap reggelente, de soha nem tették ugyanezt az Újszövetséggel.
Milyen eredményhez vezet, ha megtöltöd az elméd Isten szavával? Jézus ezt mondja: „Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.” (János 8:31-32) Ha megmaradsz Isten igéjében, megtapasztalhatod a szabadságot a lelkedben és a mennyben egyaránt. Arról nem is beszélve, hogy bebizonyíthatod a világnak, hogy Krisztus tanítványa vagy.
Beszéljetek róla
- Mit tölti ki leginkább az elmédet? TV? Könyvek? Internet?
- Mit akarsz megmutatni a szavaiddal és a tetteiddel? Hogyan igazodik az életviteled ehhez a célhoz?
- Milyen gyakorlati lépéseket tehetsz annak érdekében, hogy az elméd inkább Isten igéjével, mintsem egyéb töltelékkel legyen táplálva?
A Filippi 1:6. ezt mondja "Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára." Amit Isten elkezd, azt be is fejezi. Amerre Isten vezet, arról Ő gondoskodik. És ahová Isten vezet, ott Ő betölti szükségeinket. Először azonban próbára tesz, mivel próbatétel nélkül nincsen bizonyságtétel.
A kérdés tehát ez: teljes mértékben bízni akarsz Istenben?
Isten azt mondja, ne felejtsünk el emlékezni. Gyakran szerepel a Bibliában, hogy Isten emberei emléket állítanak, hogy sose felejtsék el, amit tanított nekik. Az ötlet, hogy egy sziklával állítsanak emléket, Józsué könyvéből származik. Rögtön azután, hogy a zsidók áthaladtak a Jordán folyón és bementek az ígéret földjére, Isten mondta nekik, hogy állítsanak emlékhelyet, hogy sose felejtsék el, mit tett értük. Minden ember felvett egy követ és arra használta, hogy emlékművet építsenek belőle. A jövőben, mikor gyermekeik megkérdezték, mit jelentenek a kövek, a zsidók el tudták magyarázni, hogy ezek a kövek emlékeztetik Isten jóságára Izráel gyermekeit.
Ha építenél egy emlékművet, mire akarnál emlékezni? Miért állítanád? Mit szeretnél bebiztosítani, hogy ne felejtsd el? Nem olyan dolgok számítanak, mint a munkád, a házad, a fizetésed vagy a képességeid. Te Isten öröksége vagy, és a te örökséged olyan pillanatokból áll, amikor tettél valamit Isten országáért, olyan kapcsolatokból, amelyek jelentősek az örökkévalóság szempontjából és olyan alkalmakból, amikor dícsőítetted Megmentődet.
Arra hívlak, hogy imádkozd el az emlékezés imáját, most azonnal. Mondd ezeket a szavakat teljes szívedből Istennek: "Atyám, emlékszem Jézus szeretetére. Köszönöm a csodákat, amiket az életemben véghezvittél. Istenem, segíts emlékezni a kegyelmedre és segíts, hogy én is kegyelmet gyakoroljak mások felé. Emlékszem nagylelkűségedre irántam. Erőt kérek ahhoz, hogy én is nagylelkű tudja lenni mások felé. Hiszem, hogy te velem leszel, és hiszem, hogy te befejezed, amit elkezdtél. Jézus nevében. Ámen."
Beszéljetek róla!
* Milyen csodákat vitt véghez Isten a te életedben?
* Milyen lehetőség van arra, hogy te és családod együtt emlékezettek, mit tett Isten értetek?
Két lehetőség tapasztalataid megvizsgálására
„Önmagatokat tegyétek próbára, hogy láthassátok vajon a hitetek valódi-e. Vizsgáljátok meg magatokat. Biztosak legyetek abban, hogy Jézus bennetek van. Ha ez mégsincs így, akkor elbuktatok a valódi hit próbáján.” (2 Korinthus 13:5 NLT fordítás)
A felülvizsgálatlan tapasztalat haszontalan.
Léteznek olyan 50 éves emberek, akik nem éltek 50 évet. Ők egyetlen évet éltek meg ötven alkalommal. Ugyanazokat a hibákat vétik, mert sohasem állnak meg és nem vonják le a tapasztalatokat. Sohasem állnak meg, hogy megkérdezzék: „Mi történt az elmúlt évben és mit kell másképpen csinálnom, hogy jobb legyen az életem?”
A Biblia a 2 Korinthus 13:5-ben ezt mondja: „Önmagatokat tegyétek próbára, hogy láthassátok vajon a hitetek valódi-e. Vizsgáljátok meg magatokat! Biztosak legyetek abban, hogy Jézus bennetek van. Ha ez mégsincs így, akkor elbuktatok a valódi hit próbáján.” (NLT fordítás).
Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy némi időt fordítasz arra, hogy felülbíráld életed tapasztalatait és két dologra figyelj:
Figyelj az előnyökre. Mit élvezel valójában az életben? Ne csak ezt mondd: „Én valóban nagyon élvezem ezt a munkát.” Tedd fel a kérdést: „Mi ez a munka, amit én valóban nagyon élvezek?” Ne csak ezt mondd: „Én valóban szerettem ezt az osztályt.” Tedd fel a kérdést: „Pontosan mit szerettem én ebben az osztályban?” Milyen reményeket váltott valóra bennem? Ezek mögött a kérdések mögött apró nyomokat fogsz találni, amelyek megmutatják milyen irányba kell tartania az életednek.
Keress mintákat. Különösen a hibákban akarsz majd mintákat keresni. Mert amikor hibázol, akkor hajlamos vagy ugyanúgy csinálni dolgokat minden alkalommal. Körülnézel és azt mondod: „Hol hibáztam a múltban? Milyen mintákat ismétlek folytonosan?" Nem szükséges ostoroznod magadat csak mert másként szeretnél tenni. Azok, akik nem akarnak tudomást venni múltjuk hibáiról, rendszerint megismétlik őket. Ez volt a probléma a zsidókkal is. Az Ígéret földjére tett utuk mindössze néhány hetet vett volna igénybe, nem 40 évet. De ők elutasították azt, hogy a tapasztalataikból és Isten próbáiból tanuljanak. Minden kudarcba fulladt próba újabb kört jelentett a sivatag körül.
A Biblia a Jób 32:7-ben ezt mondja: „Minél több ideig élsz, annál bölcsebbé válsz.” (MSG fordítás). Ez a vers egy lehetőség, nem egy ígéret. Ismerek nagyon sok olyan embert, aki idős és csökönyös. A bölcsesség nem automatikusan jár a korral. Az érettség azt jelenti, hogy a mindennapi élet tapasztalataiból levonod a következtetéseket.
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
• Milyen elmúlt évi tapasztalataidból tudsz tanulni?
• Hogyan tettek a hibáid érettebbé lelkileg, érzelmileg és mentálisan?
• Mit gondolsz az érettség és bölcsesség bizonyítékáról az életedben?
