A barátaidnak szükségük van arra, hogy osztozz a fájdalmukban
„Nevess vidám barátaiddal, amikor boldogok, osztozz könnyeikben, amikor le vannak sújtva” (Róma 12,15 MSG fordítás)
A fájdalommal és örömmel kapcsolatban érdekesség az, hogy amikor osztozol valaki örömében, akkor az megduplázódik, viszont a fájdalommal pont az ellenkezője történik. Amikor osztozol valaki fájdalmában, az megfeleződik. Amikor barátaid krízisen mennek keresztül, szükségük van rád, hogy segíts nekik hordozni a terhet és enyhíteni a fájdalmat.
Amikor azt mondom, hogy osztozz barátaiddal a fájdalmukban, nem a részvétről beszélek. A részvét azt mondja: „Sajnálom, hogy fáj neked”. Az embereknek nem a részvétedre van szüksége, hanem arra, hogy beleéld magad a helyzetükbe. Az empátia azt mondja: „Nekem is fáj, veled együtt”. A részvét távol marad, az empátia közel húzódik.
A szeretet alapvető formája a könyörület. A könyörület azt mondja: „Bármit megteszek, amit csak lehet, hogy megszüntessem a fájdalmad.” Amikor a Bibliát olvasod, azt látod, hogy Jézus újra és újra könyörületre indult. Bármit hajlandó volt megtenni, hogy mások fájdalmát megszüntesse, sőt még azt is, hogy a keresztre menjen. Hajlandó volt meghalni, hogy megszüntesse a fájdalmad. Ez a könyörület.
A Biblia azt írja Róma 12,15-ben: „Nevess vidám barátaiddal, amikor boldogok, osztozz könnyeikben, amikor le vannak sújtva”. Ez azt jelenti, hogy sírj velük. Sírj azokkal, akik sírnak.
Mit tesznek a barátok? Ott vannak. Osztoznak a fájdalomban, csöndben. Nem dobálóznak ájtatos közhelyekkel. Nem adnak tanácsokat. Nem próbálják meg kibeszélni barátjukat a fájdalmából. Nem mondják azt: „Minden rendben lesz.” Csak azt mondják: „Itt fogunk ülni veled. Itt leszünk veled. Nekünk is ugyanúgy fáj, mint neked.”
Beszéljetek róla:
- Hogyan tudsz könyörületet mutatni egy szenvedő barát felé?
- Mutass be egy helyzetet, ahol az a legjobb, ha nem mondasz semmit, inkább csak jelen vagy.
A megfelelő időben aratni fogsz
„A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a megfelelő időben majd aratunk, ha meg nem lankadunk." (Gal 6:9, NLT fordítás)
Az akkor és a most között, — vagy a most, és ami ezután következik között — mindig idő telik el, amitől az emberek többsége ideges lesz. Amikor félreteszünk egy adott összeget, hogy valamibe befektessük, vagy egy ötlet kivitelezését megelőlegezzük anyagilag, ennek eredményei nem azonnal fognak jelentkezni.
A gyümölcsök lassan érnek be. Lenne kedved egy éretlen, színét éppen sárgásra váltó, kemény paradicsomot elfogyasztani, amit éretlenül szednek le, és gázok segítségével pirosítanak éretté? Nem is lehet összehasonlítani az így leszedett, a raktárban lassan megérő paradicsomot, azzal, ami bár a korai fajtából való, de természetesen módon érett meg. Ha túl korán szedjük le a paradicsomot, akkor épp a rá jellemző zamatát veszítjük el.
A pénzvilágban mindig egy másik évadban aratsz, mint ahogy vetettél, és egyébként, nem minden gyümölcs érik meg egyszerre. Ha például őszibarackot termesztesz, azok sem egyszerre érnek meg. Lassan, fokozatosan lesznek érettek, napról napra mindig csak egy kis része érik be, amit le tudsz szedni. Amikor elkezdesz vetni és Isten anyagi életre vonatkozó elveit követed, nem fogsz egyik napról a másikra hirtelen nyereséghez jutni. Várnod kell, hogy egy következő évszakban arathass majd.
De miközben te várakozol, Isten munkálkodik. Amikor arra vársz, hogy az erőfeszítéseid, a pénzed vagy a befektetett energiád eredményt hozzanak egy adott területen, úgy gondolhatod, hogy semmi sem történik.
Pedig dehogy is nem történik! Miközben a mag rejtve pihen a talajban, lassan kicsírázik, és amikor ez a mag Isten áldásával kitör a felszínre, folytatja a növekedést és csak növekszik, növekszik tovább. Egy nap egy kis hajtás áll ki a talajból és akkor látni fogod, hogy működik a dolog.
De addig, bíznod kell Istenben, hogy Ő cselekszik – még akkor is, amikor nem látod a munkád gyümölcsét.
A növényeknek időre van szükségük a növekedéshez, mert olyan, hogy azonnal beérjen, nem létezik. Olyan gazda sem létezik, aki miután bevetette a földjét, egy óra múlva visszatér, hogy fölássa annak a termésért. Csak hagyni kell. Hagyni kell a magot a talajtakaró alatt, hogy Isten a növekedést elvégezze a maga idejében.
A Galatákhoz írt levél 6:9-ben ez áll: „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a megfelelő időben majd aratunk, ha meg nem lankadunk.” (NLT fordítás).
Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:
- Milyen gyümölcsökre vársz az életedben, hogy Isten kimunkálja azokat?
- Az aratásra való várakozásod alatt milyen lelki fejlődésen mentél keresztül? Miközben Istenre várakoztál, ő mit tanított neked?
- Miért gondolod azt, hogy Isten várakoztat minket az aratás és vetés közötti időszakban?
Biztosítsd a sorsodat
“Mert csak emberként halhatott meg, és csak a halállal tudta legyőzni az ördög erejét, akié volt a halál ereje. Csak így tudott mindenkit szabaddá tenni, aki a haláltól való félelem miatt szolgaként élte az életét.” (Zsidók 2,14-15 NLT fordítás)
Isten meg akarja törni a haláltól való félelmet az életedben. Ahelyett, hogy a földön lévő szenvedésre néznél, Isten azt akarja, hogy nézz rá és a menny reménységére. És szeretné, ha segítenél azoknak, akik ugyanerre vágynak.
