1987. június 19.

Tanulj tõlem!Tisztelj engem!

Vassula, cselekedeteket, cselekedeteket, cselekedeteket akarok látni. Örömöm telik szeretõ szavadban, amely balzsam Sebeimre. De még nagyobb gyönyörûségemre lenne, ha cselekedeteket látnék tõled! Jöjj, emlékeztetlek arra, miképpen munkálkodtam a Földön, míg testben éltem ott, és miként tanítottam tanítványaimat, hogy hasonló módon dolgozzanak.

Pio atya munkálkodott úgy,mint Te.

Nekemdolgozott. Én adtam neki minden kegyelmet, hogy tiszteljen engem, és Nevemetéletre keltse. Ha az én Nevemben munkálkodtok, az engem megdicsõít, benneteket pedig megtisztít. Ne feledd, én mindenkire ráragyogok!

Beleértve olyan embereket is, mint én?

Igen, beleértve az olyan lelkeket is, mint te.
Thaiföld, 1987. június 20.

Szûz Mária:

Mennyire örültem, hogy fogadhattam fényedet. Díszíts bennünket szeretettel! Fogadd békénket!

Nagyon kedvesen mondta a Szûzanya ezeket a szavakat. Gyertyát gyújtottam tiszteletére, mielõtt a keresztút állomásait végigjártuk.