Vajon van-e akkora érdeklődés népünkben, hogy három, egymás közelében lévő búcsújáró hely meg tudjon maradni? Nagy kérdés, de ha az Istenanya Szívéből áradó kegyelmi hatás meg nem érinti a szíveket, aligha! Montforti Grignon Szent Lajos állítása, hogy az egyetemes hit-megújulás csak a bensőséges Mária-tisztelet elterjedésétől várható!
Miért sír a Szűzanya Pásztón?
Talán azért, mert egyre kevesebb tiszteletet tanúsítanak Fiának a Legméltóságosabb Oltáriszentségben, lassan kikerül az élet-, a szívek és a templomok középpont-jából. De sírhat azért is mert látja, hogy gyermekei nem hallgatnak édesanyai intelmeire, szét hullanak a családok, mert elhanyagolják a szentségi életet, a rózsafüzért, és tömegesen rohannak a kárhozat felé! Ezért sírt és sír az Égi Édesanya: Győrben, Máriapócson, La Salette-ben, Szirakúzában, Montichiáriban, Akitában, Civitavecchiában, Gyergyószentmiklóson, a kárpátaljai Szerednyén, és most Pásztón! Vagyis, a Szűzanya is azon igyekszik, hogy felrázzon bennünket, mely összecseng a zsoltáros szavaival: ,,Ti, akik megfeledkeztek Istenről, szálljatok magatokba, különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket'' (Zsolt 49,22).
Mit is fűzhetek ehhez? Ezt a Mária Rádiós műsoraimban, amiként ezen blog posztjaiban is bőségesen kifejtettem már!
Fel kell fognunk, hogy a Mária-korszak jelenései és valamennyi üzenetének egyetlen törekvése: a bűnben elmerülő embertömeg visszafordítása az evangéliumi útra.
Megfigyelhető, hogy az idő előrehaladtával csaknem a fizikai kitapinthatóság határáig közelít meg bennünket a természetfölötti valóság!
A természetfölötti világ közvetett megtapasztalása azonban soha nem nyújtja a közvetlen bepillantás élményét, amire pedig igen sokan vágyakoznak. Az ún. csodaváró magatartásnak bántó és kritikus kicsengése van. Ennek ellenére mégis emberi igényről van szó, s talán ezért is engedik meg az égiek, hogy olykor a természetfölötti jeleket közvetlenül is sokak megtapasztalhassák. (Folyt. Köv.) (Források az első részben!)
