Pásztó és környéke az ország más vidékeihez képest meglehetősen gazdag a csodás eseményekben, különleges helyekben. Pásztótól alig tizenöt kilométerre van Mátraverebély-Szentkút, Nemzeti Kegyhely, mely állami és uniós pénzekből lett felújítva és kiépítve. Csak megjegyzem, hogy az első újítás az volt, hogy a Tabernákulumot a szentély központi részéből kivitték! (!) Erre természetesen van logikus magyarázat, de hogyan lehet majd elszámolni ezzel az Úr ítélőszéke előtt!?
Nos, ez a búcsújáróhely évszázadok óta fontos lelki központja volt a Kárpát-medencének. Legendája Szent László csatájához kapcsolódik, melyet a környéken vívott a moldvai kunokkal. A hagyomány szerint egy XI–XII. században élt pásztor néma gyermekének meggyógyulása volt az első csodás esemény a környéken. Hálatáblák sokasága jelzi, hogy sokan tapasztaltak meg itt természetfölötti eseményeket. Bár a magyar történelem zivataros évszázadai alatt időnként elnéptelenedett a kegyhely, a célpontja mindig azonos maradt, a zarándokok lelki megújulása.
Szentkút mellett azonban légvonalban alig tíz kilométerre van Fallóskút is, vagy köznevén Hasznos, mely 1947 óta vonzza a zarándokokat, amikor is a hasznosi Sánta Lászlóné Csépa Klárának megjelent a Szűzanya, és egy forrást mutatott meg neki. Klára asszony, akinek jelentőségteljes látomásai és párbeszédei voltak a Szűzanyával, komoly meghurcoltatásnak volt kitéve az 50-es évek szocializmusában, hiszen a mindenre féltékeny kommunista rezsim veszedelmesnek tekintette Klára asszonyt. Összesen 21 hónapot töltött kivizsgálás, illetve gyógykezelés céljából ideggyógyintézetekben, ahol mind lelki, mind testi gyötrelmeknek volt kitéve, de "téveszméinek" feladását nem tudták elérni a "humánus" orvosok.
Az Egyház csak 1987 őszén vehette kezelésbe a búcsújáróhely területét, és bár a Klára asszony általi üzenetek jóváhagyást nem kaptak, ám népi kezdeményezésre kiépült a Fallóskúti Kegyhely. 1991-ben engesztelő kápolna is épült a Szűzanya által megáldott csodaforrás mellé. (Folyt. Köv.) (Források az első részben!)
