Rábahídvég 1058 lakosú község a 8-as főközlekedési út mentén Vasvártól 6 kilométerre, északnyugatra fekszik. A Rába mentén elhelyezkedő település első okleveles említése 1265-ből származik. Nevét arról a hídról kapta, melyen keresztül Vasvár felől Németország irányába menő forgalom bonyolódott. Legrégibb lakói a híd őrei voltak. Az újkorban mezőváros volt, sok kisnemes lakta.
Római katolikus templomának titulusa: Szentháromság.
Több kúria ma is látható. Középkori kastélya elpusztult, a mai épület koraújkori eredetű. Előbb a Polányiaké volt, a XIX. század végén a báró Seebach családé.

http://nyd.bloglog.hu/page/6/

Szentháromság-templom

 
A műemlék jellegű templom, két mellékoltár képei: Balról a hétfájdalmú Szűzanya, jobbról Szent József a ki Jézussal: műemlékek, a hírneves osztrák festő: Stefan Dorfmeister alkotásai. 1773-ban készültek és 1869-ben vásárolta őket, Bécsben Csontos Ferenc plébános. Sajnos időközben ellopták őket és azóta sem kerültek elő. A mostani képek másolatok csupán!
A templom régi eredetű. Kálmán győri püspök 1342-ben (okt.1.) kelt okirata szerint már akkoriban állt a Szentháromság Rábahídvégi templom: „Ecclesia Sanctae Trinitatis de Hídvégh.” Ősi feljegyzések szerint kezdetben négyszögletű kápolna volt, torony nélkül. Később toldottak hozzá egy kisszerű tornyot nyugat felől. 1572-1693 között a templomot evangélikusok birtokolták. A község előkelő urai a köznemesekkel és jobbágyokkal együtt Czopek György plébános vezetésével elkezdték a templom teljes átépítését. 1769-ben be is fejezték: a templom mai formájában ekkor készült. A régebbi kápolnát részben lebontották, részben beleépítették a megújított templomba. A régi kelet-nyugati fekvésű kápolnát észak-dél irányban meghosszabbították és megmagasították, barokk stílusban átépítették és a környék legszebb templomát képezték ki hozzá.
1832-ben a község legnagyobb részével a templom is leégett, a templomtető a tűt martalékává lett, a kecses torony a harangokkal együtt leomlott a lángba borult plébániaháztól meggyulladva. A község hívei összefogtak és közadakozásból a templomtetőt, a tornyot és a plébániaházat is újjáépítették. Sőt a megmaradt pénzből a szegényház (ispita) mellé egy földszintes iskolát is emeltek.
A főoltár Szentháromság képét Soós János plébános vette a múlt század végén. A mellékoltárokat Ráth János sanktpölteni faragóművész készítette 1862-ben. A templom festményeit és képeit Gaál József budapesti művész festette 1924-ben. Megújította Klonfár János pap-festő-egyházművész. A templom falainak belső újrafestését és az összes újraaranyozási munkát Herendi Károly szombathelyi restaurátor végezte 1972-ben. Orgonája 1846-ból való, 14 változattal, pedállal, azóta többször renoválva. Régi toronyórája szerkezetének már csak romjai vannak meg.
Renoválások: 1924-ben Szekér Antal pápai kamarás, székesegyházi kanonok plébánossága idején kívül és belül; 1964-ben Honti Imre plébánossága idején, kívül (Dr. Winkler József szombathelyi s. püspök áldotta meg). 1982-ben Rajki Ernő tb. kanonok plébánossága alatt ugyancsak teljes külső tatarozást kapott, új vakolattal, Niesin típusú pasztell színezéssel, melyet Dr. Fábián Árpád megyéspüspök megbízásából Dr. Póka György s. püspök áldott meg. Nagyszabású restaurációs munka volt 1976-ban, hogy a templomtető elkorhadt gerendázatát sok szalufa pótlásával nagy részben kicserélték, kb. hatezer tetőcserép átrakásával együtt. A legutolsó teljes tető és külső felújítás 2010-ben valósult meg.