Cák 239 lakosú község, Kőszegtől 6 kilométerre, délre fekszik. A település első írásos emléke, melyben Chak néven említik 1279-ből származik. Tipikus egyutcás falu, számos szépen felújított házzal. Mára már felhagyott bányájában termelték a messze földön híres követ, a cáki konglegátumot.
A környék legismertebb műemlék-együttese a cáki pincesor, az egykori szőlőhegy alján, a falu szélén hívogatja a látogatókat. A boronafalas, zsúpfedeles épületekben megtekinthetők a borászat segédeszközei, egy bognárműhely felszerelése, s alkalmi kiállításoknak is otthont adnak.

http://nyd.bloglog.hu/page/7/

Szent Péter és Pál apostolok-templom

A templomot 1894-ben építették, a bécsi Ludwig Scöne építész tervei alapján és Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.




Kőszegdoroszló 260 lakosú község Kőszegtől délnyugatra 4-5 kilométerre fekszik. A fésűs beépítésű, kőfalas, kontyolt tetős házak előtt, kedves kis patak partján jellegzetes, kosárfonásra használt fűzek hívják fel magukra a figyelmet. A településhez tartozó szőlőhegy nevét ásatások során itt talált római Bacchus szobrocskáról kapta. A pogányoki pincesor vendégszerető gazdái gyakorta behívják az arra vetődőt.

http://nyd.bloglog.hu/page/7/

Szent Márton-templom

A templom koraközépkori építésű. Alapjaiban román kori eredetű. A templom „keletelt” szentélyű épület. Mai formáját a törökdúlás utáni többszöri átépítés után vette fel. A legmeghatározóbb, amikor a templomot 1769-ben barrok stílusban építették át. Tornyát később építették hozzá, de a szakszerűtlen alapozás miatt nyugati irányban megdőlt, ezért a 19. században vaskos támpillérekkel támasztották meg. A templom sekrestyéje - a kutatások szerint - a 18. sz. második felében épülhetett.
Berendezése 19. századi, ekkor készült az oltárkép is. A templombelső jellegzetessége a paraszt-barokk főoltár, valamint az azt díszítő 18. században készült két szobor, ami Szent Lászlót és Szent Istvánt ábrázolja. Orgonáját 1927-ben építették és 2009-ben újították fel. A templomot utoljára 1974-75-ben renoválták, amikor is feltárták a 15. században készített külső faldíszítést.

Kőszegszerdahely 503 lakosú község Kőszegtől délnyugatra, 7 kilométerre fekszik. A Kőszeghegyalján elhelyezkedő település első okleveles említése 1279-ből származik. A korábban Zerdahelyként említett település kora középkori erődítmények felhasználásával épült a falu temploma. A Kőszegi-hegységre talán innen nyílik a legszebb kilátás.
Középkori eredetű templomának titulusa: Mindenszentek, berendezése barokk. A templom vastag falai biztonságot nyújtottak a portyázó hadak elől ide húzódó lakosságnak.. Érdekessége, hogy tornya eredetileg önálló földesúri lakótorony volt.
Hangulatos látnivalója a régi Schulter-féle vízimalom.
A szőlőhegyen található egy népi présház 1796-ból.
Természeti védelmet élvez a községben álló atlanti cédrus.

http://nyd.bloglog.hu/page/7/

Mindenszentek-templom

A ma 400 lakosú Kőszegszerdahely első okleveles említése 1374-ből származik. A Kazó-féle XVII. századi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1548-ban már önálló plébániája volt. A reformáció idején evangélikus lelkész működött itt.

A község középkori, a XVIII. században átalakított, kőfallal körülépített temploma a település közepén emelkedő magaslatra épült. 1674-ben Mindenszentek tiszteletére szentelték fel, 1698-tól ismét plébániatemplom. Akkori formájáról régi egyházlátogatási jegyzőkönyvekből értesülhetünk.

1744-ben a templom hajóját, 1752-ben pedig a tornyot renoválták. 1757-ben már fa szószéke és három oltára állt. A templomot kő kerítésfal veszi körül, amelynek délkeleti oldalán található a templomudvarra vezető kapu. A kapu pilléreit Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobrai díszítik.

A templom legrégibb része a többszintes torony, amelynek ablakai arra utalnak, hogy hadászati célokat is szolgált. A torony legalsó szintje egyben bejárat. A második és harmadik szinten csak résnyílások bontják meg a felületet, a legfelső szinten az eredeti résnyílások helyébe barokk ablakok kerültek.

1975-ben történt felújítást megelőző kutatások sok adattal szolgáltak. A román periódusból néhány ablak, és a déli homlokzaton egy befalazott kapu került elő. A déli oldalon a sekrestye felől egy vörös kontúrokkal megfestett Kálvária jelenetet ábrázoló képet találtak.

A szentélyt terméskővel borított két lépcsős támpillérek erősítik. A homlokzaton lévő párkányok barokk koriak, egyszerű horgonyos kialakítással, kőből faragva.

A templom nyugati kapuja enyhén csúcsíves, gótikus bélletű. A torony alját, amelyen át a templomba lépünk, dongaboltozat fedi. A hajó nyugati oldalán orgonakarzat van, amely két pillérre támaszkodó csehsüveg boltívszakaszon nyugszik.

A szentélyt a legutóbbi felújítás során az új liturgikus rend szerint alakították át. Ennek során elbontották az egyszerű, falazott oltárt. Helyette új, sima vonalú márvány oltárasztalt állítottak fel a szentély közepén. Márványból készült a szentségház alépítménye is. Régi helyén maradt a középkori eredetű keresztelő medence, valamint a copf stílusú, négy apostol szoborral, címerrel és faragott párkánnyal díszített szószék, és a Szentlélek szimbólummal koronázott hangvető.

A szentély ablakai alatt állnak régi oltárának barokk faszobrai: Szent István, Szent Péter, Szent Pál, Szent László. Az északi hajófalon gazdag díszítésű baldachin alatt egy Immaculata szobor található.

A templom szentélye alatti kripta a Sibrik család temetkező helye. Utoljára 1980-ban temették ide a család egyik tagját.

A templom műemléki helyreállítása C. Harrach Erzsébet építész tervei alapján történt. Az új liturgikus tér kialakítása, és a gyertyatartók Dominek György tervei alapján készültek.