Szombathely 81924 lakosú megyei jogú város a 86-os, 87-es és 89 főközlekedési utak kereszteződésében fekszik. A helység a 15-ös/Sopron-Szombathely/, a 16-os/Hegyeshalom-Szombathely/, a 17-es/Nagykanizsa-Szombathely/, a 18-as/Kőszeg-Szombathely/, a 20-as/Szombathely-Veszprém-Székesfehérvár-Budapest/, és a 21-es/Szentgotthárd-Szombathely/ vasútvonalak gócpontja. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már az őskortól lakott hely volt. Az itt lakó kelta közé telepedtek le a római kereskedők, majd őket követték a katonai egységek is. A vidék jelentőségét és szerepét növelte a fontos kereskedelmi útvonal, a máig fennmaradt Borostyánkőút. Claudius császár i.sz. 50 körül megalapította a mai város elődjét Colonia Claudius Savaria néven, amely négy évszázadon át volt a római birodalom része. Ebben az időben több császár is megfordult itt, néhányan Savariában adták ki fontos rendeleteiket. 860 körül Ditmár salzburgi érsek fennhatósága alatt állt, majd a XI. század folyamán a győri püspökség tulajdonába került. 1407-ben a város püspöki kiváltságlevelet kapott, amelynek értelmében a dézsmát pénzben fizethette meg, valamint saját bíráskodással és borkimérési joggal rendelkezett. Szombathely történetében a következő nagy jelentőségű dátum az 1578-as év, amikor a pozsonyi országgyűlés a törökök támadásai elől a Vasvári Káptalant és a levéltárat a városba telepítette, mely ezáltal vált a megye székhelyévé. A Bocskai felkelés idején a a várost fenyegető veszélyek elől a levéltárat Németújvárra menekítették, ez azonban nem bizonyult megfelelő lépésnek, ugyanis egy tűzvész során valamennyi okirat elpusztult. A Rákóczi szabadságharc nehéz éveket jelentett az itt élő polgárok életében, hiszen a várost felváltva birtokolták a kurucok és labancok. A bajokat csak tetézte az 1711-es pestisjárvány és az 1716-os tűzvész , amelyben elpusztult a vár és az akkori városháza is. Nagy jelentőségű az 1777-es év, amikor Mária Terézia királynő megalapította a Szombathelyi Püspökséget, élére kinevezve Szily János püspököt. Ekkor Szombathely erőteljes fejlődésnek indult, olyan nagyszabású építkezések indultak, melyek a mai városra is hatással voltak. Felépült a híres barokk épületegyüttes a Püspöki Palota, a Székesegyház, a Papi Szeminárium és az Eölbei-ház. Szombathely békés fejlődését több ízben megzavarták a napóleoni háborúk történései, sőt 1809-ben a franciák meg is szállták a várost. A következő években a természet sem kimélte a várost, 1813-ban árvíz, majd 1817-ben tűzvész sújtotta. 1865-ben elkészült a Bécs- Sopron- Szombathely- Nagykanizsa, majd hat évvel később a Győr- Szombathely – Graz vasútvonal. A kiegyezés megteremtette a város ipari fejlődését, hiszen bankok, hitelintézetek nyíltak, melyek a kereskedelem fellendülését, az idegen tőke beáramlását eredményezték. Az 1800-as évek végén Éhen Gyula polgármestersége alatt Szombathely modern várossá fejlődött, elkészültek a csatornák, utak és házak épültek. A II. Világháború sem múlt el nyomtalanul, az 1945. március 4-ei bombázás során elpusztult a belváros jelentős része, megsérült a Székesegyház és megsemmisült a Városháza, ám a lakosság segítségével újjáépítették a várost. 1950-ben Szombathely területe jelentősen megnövekedett a környező települések hozzácsatolásával. Az elkövetkezendő évtizedekben számos új lakótelep épült, elkészült a Csónakázó-tó, a Fedett Uszoda, valamint az új Városháza.
A megyeszékhely a hagyományok őrzése mellett gyorsan és dinamikusan fejlődik, bővülő gazdasága megteremti a további előrelépés lehetőségét. Szombathelyen egész évben tartalmas és színvonalas programok várják az idelátogatókat, több nemzetközi és országos hírű rendezvénnyel büszkélkedhet a város.

http://nyd.bloglog.hu/page/6/