Nagycenk 1832 lakosú nagyközség a 84-es és 85-ös főközlekedési utak találkozásánál, valamint a 8a-s/Fertőboz-Barátság-Kastély/ és a 15-ös /Sopron-Szombathely/ vasútvonalak mentén, Soprontól 12 kilométerre, délkeletre fekszik. 1291 óta jegyzik a települést. Mai formájában Nagycenk és Kiscenk egyesüléséből jött létre 1892-ben. Történelmében meghatározó szerepet játszott a Széchenyi család.
A római katolikus templom 1860-1864 között épült romantikus stílusban. A háromhajós és kétkereszthajós templom építője Ybl Miklós volt. A homlokzati falon, féloszlopok között nyílik a neoromán, részűs kapu. A kapu félköríve felett két sas tartja a Széchenyi-címert. Déli bejárata felett a volt középkori templom román stílusú, állatalakos oromzati domborműve látható.
A templom előtti parkban áll 1897-ben készült Széchenyi István egészalakos szobra, melynek az alkotója Stróbl Alajos volt.
A templom közelében lévő temetőben található a Széchényi Mauzóleum, mely 1778-ban épült, barokk stílusban. A klasszicista előcsarnoka pedig 1806-1810 között készült el. A két részből álló épület ovális alaprajzú. 1860-ban Széchenyi Istvánt is e sírkápolnában temették el.
A Széchenyi-kastély a XVIII. század közepén épült barokk stílusban. A kastély őse már a XV. században létezett, s ezt bővítették a következő századokban. Végső formáját az 1800-as évek elején, átépítés után nyerte el. A főépülethez kapcsolódó jobb oldali szárnyat Széchenyi István építtette. Itt volt a dolgozószobája és könyvtára. A kastéllyal szemben védett hársfasor húzódik 2,5 kilométer hosszan. 1752-ben Széchenyi Antal felesége, Barkóczy Zsuzsanna telepíttette. A fasor északi végében található Széchenyi István Béla fiának és feleségének, Erdődy Hannának svéd vörös gránitból készült síremléke.


http://nyd.bloglog.hu/page/6/