Hövej 309 lakosú község, Kapuvártól 6 kilométerre, délre fekszik. Első írásos említése két család néven a csornai konvent iratában maradt fenn 1280-ból. 1429-ben egy pozsonyi oklevélben, mint Hövej-család szerepel. Hövej néven először 1436-ban a csornai konvent oklevelében említik. A hagyomány szerint a falu nevét egy halászattal foglalkozó Hövej nevű családtól kapta. A XIII. században a Nagymartoniak birtokolták, majd a XV. században a Vedi család tulajdona lett. 1436-ban a Nagymartoni családból származó Fraknóiak a csornai premontrei prépostságnak adományozzák. A középkorban a halászat, és az állattartás a fő gazdasági tevékenység. A földművelés csak lassan bontakozott ki és válik egyre fontosabbá.
Az idelátogatóknak érdemes megtekinteni az 1730-ban épített egyhajós barokk római katolikus templomot. Az egyhajós barokk épületet feltehetően a csornai premontrei prépostság építtette 1735 körül. Középrizalitos, törtvonalú homlokzatának oromzata fölött kősisakban végződő, dísztelen torony emelkedik. A kőkeretes bejárat előtt szélfogó áll. Berendezés: barokk főoltár, mely egyidős a templommal; szószék 1800 körüli empire stílusban. A templom homlokzatától jobbra díszes Szentháromság-szobor magasodik.
Amilyen kicsi a település annál nagyobb a híre. A község nevét a höveji hímzés tette ismertté a világ előtt. 1962-ben a Brüsszeli Világkiállításon ezt a csipkét aranyéremmel tüntették ki. Ez a hímzés a faluban a múlt században vált ismertté, úgy 1860 táján. A lyukacsos hímzést lenge anyagra készítik pl. organzára, grenadinra. Ezeket a textíliákat a szomszédos Ausztriából hozzák be. De mindemellett vastagabb anyagra is hímeznek pl. batisztra, sifonra. A höveji hímzés lyukacsos, a lenge anyagon lévő lyukakat különböző mintájú kötésekkel töltötték ki. Ezeket nevezzük pókozásnak. A varrótűbe egy szál nagyon vékony szálú cérnát fűznek, és ezzel pókozzák be a lyukakat. Ez természetesen nagyon időigényes munka, és a szemet is nagyon igénybe veszi. Ezeknek a pókoknak a hímző asszonyok neveket is adtak. kb. 30 féle pókozást ismernek. Egyet - kettőt megemlítenék közülük: pl. csillagos, kalinkós, gombos, órás, búzaszemes, tekert, macskatalpas, legyezős, szőlős, tiklábas, sarlós, szép, borjúfogas, nyolcas,… stb. A hímzésben megtalálhatjuk a búzavirágot, szegfűt, tölgyfalevelet termésével a makkal együtt, margarétát, tulipánt, nefelejcset. Ezt a hímzést régen a falu apraja, nagyja készítette. Nemcsak a munka szépségéért, hanem mert kiderült, hogy a nagy szorgalommal és ügyességgel készült termékek jól eladhatók. Az asszonyok a kézimunkával biztosítani tudták családjuk megélhetését, a lányok pedig kelengyéjüket. Néha még a férfiak is a termékek árusításával foglalkoztak. Felkeresték a városokban lakó módosabb családokat, és ők vásárolták meg a kézimunkát. A jómódú kapuvári asszonyoknak fejkendőket varrtak. A készített kézimunkák között voltak: ingelok, kötények, zsebkendők, fejkendők, ágyterítők, blúzok, gallérok, asztalterítők, szekrénycsíkok, díszpárnák, oltárterítők. A höveji asszonyok áldozatos munkájának eredménye a sok szép otárterítő, mely a höveji templomot díszíti. Ugyanakkor megcsodálhatjuk a sok munkát magába foglaló papi ruhákat, karingeket. Lakásaikat is díszítik kézimunkák. Találhatunk asztalterítőt kicsitől egészen a nagyig, futót, ovált, kör alakú alátéteket, szekrénycsíkokat, függönyt. 1952-ben megalakult a Budapesti Háziipari Export Szövetkezet, melynek a falu minden lánya, és asszonya tagja lett. Ekkor már előrajzolt minták alapján és készen kapott nyersanyaggal dolgoztak. Budapestről küldték csomagban a hímezni valót a höveji telepre. Szinte minden asszony ettől a cégtől ment nyugdíjba. 1993-ban megszűnt a Budapesti Háziipari Export Szövetkezet. Sajnos ma már egyre kevesebben készítik ezt a csodálatos kézimunkát, mert az idősek közül már sokan nem élnek, a fiatalok közül pedig kevesen tanulták meg ezt a művészi munkát. Ezen kevesek közé tartozik: Horváth Miklósné. Ő most is szívvel lélekkel készíti a szebbnél szebb kézimunkákat. A Népi Iparművészeti Tanács által zsűrizett termékeit megtekinthetik Hövejen a Vitnyédi út 1 szám alatt.
http://nyd.bloglog.hu/page/8/
