A háborúban, a forradalom alatt milyen kevéssel is elégedettek és hálásak voltunk. A bibliai Jákobnak elég volt, amikor megtudta, hogy szeretett fia, József még él; Pál apostol a szűkös körülmény ellenére (jóllakással és éhezéssel) is elégedett volt; de Jézus hálás kezében ötezer ember számára is elég volt öt kis kenyér és két hal… Úgy tűnik, az elégedettség nem a rendelkezésre álló javak mennyiségétől függ.
Az elégedettség egészséges ellentéte az elintézetlen feladatok, a polcon, szekrényben, fiókban uralkodó rendetlenség, a rendezetlen kapcsolatok stb. okozta elégedetlenség. Az elégedettség ilyenkor tehát igényességet jelent.
Más esetben az elégedetlenség könnyen irigységet vált ki, és aki irigy, az nem szereti az embertársát.
Előd Erika / Budapest
Pál apostol: „De valóban nagy nyereség az istenfélelem (új ford.: kegyesség) megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világra, ki sem vihetünk semmit.” (1Tim 6,6)
A nyitott sírnál
- Írta: Wilhelm Busch (fordítás)
„Mit jelentsen ez?” – kérdeztem a temetőőrt. Ő közönyösen felelte: ” Már mindent előkészítettünk a legközelebbi bombázás számára.” Majd továbbment.
Szinte megigézetten álltam. Borzongató volt ez az üres sírgödör, ahogyan várta a legközelebbi támadás áldozatait. Abban a pillanatban úgy éreztem, mintha a halál kinyújtotta volna felém undorító, mohó kezét, hogy megragadjon engem is.
De azután megváltozott a pillanat, szemeim előtt egy másik nyitott sírt jelent meg. Ez a sír azonban már nem várakozott senkire. Neki már megvolt az áldozata: „Jöjjetek, nézzétek meg a helyet, ahol feküdt (Jézus)!” – szólt az angyal a bibliai feltámadás-történetben. Igazán nem lehet azon csodálkozni, hogy a tanítványok még azon a reggelen egymás után ehhez a sírhoz rohantak.
Igen, rohantak! Lélekben nekem is újra meg újra oda kellett futnom, mert számomra is igen sokat jelent az az üres sír.
„Halál, hol a te diadalmad? Halál, hol a te fullánkod? A halál fullánkja pedig a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. De hála Istennek, aki a diadalmat adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!” (1Kor 15,55-57)
Bizonytalan, mégis biztos
Lassan, lassan megszokjuk, hogy olyan világban élünk, ahol soha, semmi nem biztos...
– Ma senkinek nincs anyagi biztonsága, hiszen a karriert befutó, vezető pozíciót betöltő, kitűnő fiatal szakembertől a nyugdíjas portásig bárki, egyik óráról a másikra munkanélkülivé válhat...
– A betegségek sem kérnek engedélyt. Hazánkban különösen is arat a "néma gyilkos", a stresszes világunkban népbetegséggé vált magas vérnyomás és következményei, valamint a rosszindulatú daganatok...
– Párkapcsolati válságok tizedelik a házasságokat és kisgyermekes családokat. Nincs hét, hogy ne hallhatnánk közvetlen környezetünkben is válásról, családok széthullásáról, élő szülők mellett gyermekek árvaságra jutásáról ...
– Amikor azt gondoljuk, tönkretett országunkban talán már lehet némi reménységünk, akkor egy-egy természeti katasztrófa hirtelen elveheti javainkat...
Óriási ajándék és örömhír, hogy a Jézus Krisztushoz tartozók minden valós bizonytalanság ellenére biztonságban élhetnek. Urunk megígérte, hogy az övéi mindig és minden körülmények között "legelőre találnak" (Jn 10,9). A garanciát erre Jézus Krisztus és mennyei Atyánk adja, akinek a kezéből senki és semmi ki nem ragadhat minket (Jn 10,28-29).
Ez persze nem azt jelenti, hogy Isten népe a világ fölé emelt, kivételes helyzetben van, hiszen őket is elérik a világ bajai...
– Krisztus követője is munkanélkülivé válhat, amikor is megtapasztalhatja, kiváló munkája és keresete nélkül is el tudja őt tartani az Úr.
– A hívő emberek is betegek lesznek, és megtapasztalják, milyen a beteg bárány sorsa pásztora karjaiban. Miközben megtanulhatja vigasztalni a rászorulókat azzal a vigasztalással, amivel Ura őt vigasztalja (2Kor 1,4).
– A párkapcsolati konfliktusok megoldása sem a megkeményedés, és a gyermekek életének szétzilálása, hanem a megújulás. Hiszen az Úr megújít az egymás iránti szeretetben is.
– Bár egy-egy természeti katasztrófa valóban elpusztíthat mindent, de a Krisztusban meglévő biztonságot nem!
Miért is jó mindezt tudatosítanunk? Azért, hogy "ne csüggedjünk háborúnkban" (R.É. 370/3. vers)
Dr. Erdélyi Judit / Budapest
Jézus Krisztus: „Ezen a világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok, én legyőztem a világot.” (Jn 16,33)
