Osli 950 lakosú község Kapuvártól északkeletre, 8 kilométerre fekszik. 1230-ból származik első írásos említése „Villa Osl” alakban. Birtokosai között voltak a Kanizsayak, Nádasdy Tamás, a Pinnyei család. A török pusztítás után sokáig lakatlan volt a falu. 1694-ben Esterházy Pál újratelepítette a falut.
A műemlék jellegű római katolikus templom az eredeti barokk stílusú kápolna (1690) szentéllyé alakítva, 1747 és 1766 között bővítették a templomhajóval a mai formájúvá. A nyugati homlokzaton a templomtestből kilépő tornyot falsávok bontják három szintre. A két felső szintet toszkán félpillér díszíti. A nyugati homlokzat falfülkéiben Szent István és Szent László művészi szobrai láthatók. A déli homlokzatról egyszerű, kőkeretes ajtó vezet a templombelsőbe. A félköríves záródású szentély keskenyebb és alacsonyabb, mint a hajó. Legszembetűnőbb és a leginkább figyelemre méltó az előre ívelő konstrukciójú rokokó főoltár. Középütt korinthoszi pillérek és rokokó díszek között látható a híres festett fa kegyszobor: Mária a gyermek Jézussal. A műtárgyat Esterházy Pál nádor hozta 1690-ben Kismartonból. A szentély mennyezetén látható barokk freskó Mária mennybevitelét ábrázolja (1751). A berendezésből a szószék és a barokk szobrok is XVIII. századi alkotások. Ma is zarándokok tömegei köszöntik Máriát az osli búcsújáró helyen. A déli oldal előtt Mária és Jézus nagyméretű szobra áll.
A Kálvária, a templom északi oldala előtt kovácsoltvas kerítés köti össze a stációs képek oszlopait.
A tér közepén szép Pietá-szobor áll.
A falu déli végén áll a Szent Vendel-kápolna. Dongaboltozatos, romantikus díszítésű, kisméretű épület.
http://nyd.bloglog.hu/page/8/
Nagyboldogasszony-templom
A Hanság déli szélén fekvő kisközség Győr-Sopron megyéhez és a Győri püspökséghez tartozik.
Kanizsai János prímás, esztergomi érsek, Kapuvár ura 1390-ben a Szűz Mária tiszteletére kápolnát építtetett, amelybe egy Mária-képet helyezett. A hagyomány szerint már ez előtt a kép előtt is sok csodás gyógyulás történt, amelynek hírére a Rábaköz népe nagy számban kereste fel a kegyhelyet. A protestáns képrombolók azonban 1572-ben feldúlták a kápolnát. (Ekkor pusztult el Csorna premontrei prépostsága is.)
Esterházy Pál nádor 1644-ben romjaiból újjáépíttette és 1690-ben kismartoni várából odavitette a máig meglévő Mária-szobrot. Ő maga így ír erről: „az aétatos hívek gyakran oda járulván, sok súlyos betegségektül szabadíttattanak-meg Isteni malaszt által, a' mint hogy most-is a csudák meg nem szűnnek, sőt naponként szaporodnak.
A' mely Kép pedig az Oltáron vagyon, asztatt Kis-Marton várábul vitettem oda, Isten, 's a' Boldogságos Szűz tisztességére, a' Körösztyén híveknek pedig lölki vigasztalására, mely faragtatott a' mint reá van írva, az Ezer hatszáz negyedik Esztendőben." Ezt a kegyszobor hátán lévő latin nyelvű felírás is megörökíti.
A kegyhelynek XIV. Benedek pápa Mária szeplőtelen fogantatása és születése ünnepeire teljes búcsút engedélyezett 1752-ben. IX. Pius ezeket a kiváltságokat 1858-ban, a lourdes-i jelenés évében tovább bővítette.
A hársfából faragott és öltöztetett Mária-szobor aranyozott ezüst koronáit még Esterházy Pál készíttette. A rokokó oltár körül egykor különféle hálaajándékok, fogadalmi tárgyak és képek voltak. Néhány jellegzetes példányuk ma is megvan a templom oratóriumában. A temlom körüli Kálvária 14 stációja a múlt század közepén épült (1859). Máig fontos szerepe van a búcsújárás ájtatosságai során.
Búcsúi: Sarlós Boldogasszony (július 2), Nagyboldogasszony (augusztus 15), - ez a fő búcsúja, a templom titulusünnepe, ünnepi miserenddel-, Kisasszony napja (szeptember 8). A barokk templom tartogat néhány érdekes látnivalót. Homlokzati fülkéjében álló Szent István- és Szent László-szobrok pl. a győri székesegyházból származnak. A szentély mennyezetén lévő, Mária mennybevitelét ábrázoló kép a XVIII. század közepéről való.
A múlt század közepén (1860) épült az állattartók védőszentjének, Szent Vendelnek a kápolnája.
A búcsújáróhelyről bővebben: http://www.bucsujaras.hu/osli/index.html
