Páli 404 lakosú község a 86-os főközlekedési út és a 16-os/Hegyeshalom-Szombathely/ vasútvonal mentén, Csornától 19 kilométerre, délnyugatra fekszik. A falu neve a „Peuli-Pálé” személynévből alakult ki. A falu határában római és avar leletek, feltárt sírok vannak. Írásos emlék először 1220-ban említi a települést: II. András Páli és Erdői pusztát Osl és Belud grófnak adta. Egy 1325-ös oklevél szerint a pápóci premontrei prépostság tulajdona volt. Később a Nádasdyak és a győri püspökség is jogot formált rá egyes ügyekben.
A műemlék jellegű római katolikus templom 1642-ben épült barokk stílusban. A tornyot 1770-ben emelték. A templom mai formáját a XIX. századi bővítés és átalakítás során nyerte. Boltozatát művészi festmények borítják. A Szentháromságot ábrázoló, valamint a másik két falfestményt - melyeknek tárgya: “Szent István megalapítja a győri püspökséget” és “Szent László vízfakasztása” Maulbertsch képe után másolta Schmidt József győri festő 1804-ben. Ugyancsak ő készítette a Mária mennybevitelét megörökítő oltárképet. Szép alkotás a barokk főoltár. A szószék 1800 körül készült. A nyugati hajóban látható a lourdes-i oltár a Szentsírral, mely 1897-ben készült.
A volt Festetics-kastély 1882-ben, historizáló neogótikus stílusban épült.
A műemlék jellegű kálvária patkó alakú, nyitott építmény barokk stílusban épült a 1696-ban.
http://nyd.bloglog.hu/page/8/
