Mihályi 1148 lakosú község Kapuvártól délkeletre, 11 kilométerre fekszik. „Michal” néven említik először iratok 1198-ban. A középkorban a Csákyak és a Ládonyiak birtokolják. A XVI. században többször elnéptelenedik a falu az árvizek és a török pusztítás miatt. A XVII-XVIII. században virágzásnak indul a település.
A műemlék volt Dőry-kastély gótikus, XV. századi alapokra épült. A középkorban vízivár volt. Ezt az eredeti formát őrzi ma is egyik csúcsíves ajtaja és két kerek saroktornya. A XVIII. században átépítették, barokkizálták. Mai, romantikus stílusú homlokzatát 1860 körül alakították ki. Az impozáns épület már messziről felhívja magára az arra látogató figyelmét. Hangulatos belső udvara és helyiségei szintén megtekintésre érdemesek. Jelenleg kastélyszálló és továbbképzési központ. A kastélykörnyék műemléki környezet. Parkja védett.
A műemlék jellegű Nepomuki Szent János-szobor barokk alkotás 1738-ból. A szent álló alakját gyermekkel ábrázolja.
A műemlék jellegű római katolikus templom 1712-ben épült barokk stílusban, majd 1857-ben két mellékhajóval bővítették. Toronysisakjának alapjánál, a négy sarkon négy kőangyal áll. Berendezése: 1750 körül készült rokokó díszekkel a szép főoltár. A mellékoltárok is hasonlóan díszesek (1760 körül). A márvány keresztelőkút és felette a rokokó fafaragás 1750 körüliek. A templombelső falában díszes, címeres síremlékek, sziklakápolna. A templom udvarán több szobrot is találhatunk: a műemlék jellegű Mária Immaculata-szobor késő barokk stílusban, 1780-ból; a műemlék jellegű Mária Mennyország királynéja-szobor 1700 körüli barokk alkotás; a Kőkereszt 1887-ből.
A műemlék jellegű Rába-téri Szentháromság-oszlop barokk, 1691-ből .
A műemlék jellegű temetői kereszt barokk, 1763-ból. Két, évszázados fa lehajló ágainak árnyékában XIX. századi magasított, címeres síremlékek találhatók.
http://nyd.bloglog.hu/page/8/
Szentháromság-templom
A templom a XIV. században már állt, de 1701-ben már csak puszta falakról tettek említést. A XVIII. században barokk stlíusban emelt hajóhoz a XIX. század derekán építették a kereszthajót.
Amilyen dísztelen a külső homlokzat, olyan sok látnivalót kínál a belső. A főoltár építményének kettős talapzata van, rokokó keretekkel, korinthoszi oszlopok között álló barokk szobrok sorával. A háromrészes párkány felett Szent György lovas alakja látható. Oromzatán az angyalkák nemesi címereket tartanak. Az oltárképen Mária megkoronázása látható. A főoltárhoz hasonlóan gazdag a mellékoltárt, kilenc, nagyon szép barokk szobor díszíti. A szobrok 1760 körül, a Szent Szív oltárkép száz évvel később készült. A szószék hangvetőjén magyar ruhás szent áll. Külön figyelmet érdemel Tóth István síremléke. Meanderes keretben címeres szarkofág mellett egy gyászoló nő áll. A párkányon buborékot fújó fiút a feszület választja el, az egyik kezében koponyát, a másikban kaszát tartó halál alakjától. Egyszerre finom és játékos, bizarr és borzongató.
