Szany 2341 lakosú nagyközség a 14-es/Pápa-Csorna/ vasútvonal mentén Csornától 18 kilométerre, délkeletre fekszik. 1398-ban „Zayan” néven szerepelt először okiratban, de régészeti leletek római kori és kora Árpád-kori időkre is utalnak. A XV: században a győri püspökséghez tartozott. Mezővárosi jogot kapott. A török harcok idején fontos védelmi vonalnak számított.
A műemlék volt püspöki kastély XVIII. századi barokk eredetű, később klasszicista stílusban átalakították. Az egyemeletes épület középrizalitos, fölötte háromszögű timpanon emelkedik, az ablakok kőkeretesek. Udvari homlokzata hasonlóan kialakított, a timpanon alatt szép erkéllyel tagolt. Ma községi könyvtár és helytörténeti múzeum.
A római katolikus templom barokk stílusú, romantikus külsővel. Főhajóját 1767-ben építtette Zichy Ferenc győri püspök. Száz évvel később utóda, Zalka János püspök a tornyot megmagasíttatta, a templomot két oldalhajóval bővíttette 1867-ben és sarkaira két kisebb tornyot emeltetett. A homlokzat közép- és oldalrizalitos, övpárkányát félköríves fríz zárja le. A két saroktorony és a 46 méter magas középtorony között félköríves frízzel díszített oromszárnyak húzódnak. A félköríves ajtó két oldalán egy-egy toszkán oszlop és pillérpár emelkedik. A bejárat felett helyezkedik el Zichy Ferenc címere. A gazdag faragású főoltár régebbi, mint a templom: 1700 körül készült. A “Szent Kereszt feltalálása” című értékes főoltárképet Ludwig Beyfuss festette 1855-ben. A szépen faragott padok 1758-ból valók. Aranyozott rokokó ereklyetartó, 1770-ből (Krisztus keresztjének szálkadarabját őrzi).
A templom udvarán: a műemlék jellegű Nepomuki Szent János-szobor XVIII. századi barokk alkotás, a balról és jobbról kőkeresztek (1868 és 1878), valamint az artézi kút. A Szentháromság-szobor 1908-ban készült.
A műemlék jellegű Szent Vendel-kápolnát 1747-ben építették barokk stílusban.
A búcsújáró Szent Anna-kápolna eredetileg 1753-ban épült, majd 1901-ben neoromán stílusban átépítették.

http://nyd.bloglog.hu/page/8/