Rábaszentandrás 533 lakosú község a 14-es/Pápa-Csorna/ vasútvonal mellett, Pápától északnyugatra, 20 kilométerre fekszik. Neve a templom védőszentjére utal. 1469-ben említik először iratok. Középkori birtokosai a Móriczhidaiak, majd a pápai várhoz csatolják. 1543-ban a törökök feldúlják a falut, és csak évek múlva kezdenek visszatelepedni a lakosok. A XVII. században a földesúr szinte néptelen faluba telepeseket hoz. Az 1740-es években a település a Festetics családé lesz.
A műemlék jellegű római katolikus templom középkori alapokon épült barokk stílusban, 1760 körül. Az egyhajós templom tömegéből kilépő torony alatt nyílik a rokokó veretű bejárati ajtó. Érdekes a tornyon a szép vonalú órapárkány feletti, harang alakú, kissé zömök, vakolt toronysisak. Az egyszerű asztaloltár fölött a keresztre feszített Szent András fából faragott szép domborműve látható, mely 1760-ban készült.
Az evangélikus templom. Egyhajós, késő barokk, neogótikus homlokzattal és toronnyal 1785-ből. A hajóhoz és a kétoldali karzathoz egy-egy neogótikus kapu vezet. Oltárképe - “Krisztus az olajfák hegyén” - 1871-ben készült. Érdekes a XVIII. századi keresztelőkút is.
A település szülötte, Kis János. 1770. szeptember 22-én itt született Kis János költő és író, az MTA tagja és a Dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke. Az átalakított épület jelenleg lakóház, falán emléktábla látható.
http://nyd.bloglog.hu/page/8/
