Kapuvár 10648 lakosú város a 85-ös főközlekedési út és a valamikor megépülő M85-ös autópálya mentén terül el. A helységet érinti a 8-as/Győr-Sopron/ vasútvonal is. Két és félezer esztendővel ezelőtt az illyriek erődrendszert építettek ki a mai város területén. Ennek tagjai voltak Földvár, Feketevár és Kapuvára. Feltehetően ezt az erődvonalat az avarok, a rómaiak nyomdokain járva fejlesztették megfelelő erősséggé. A honfoglaló magyarság 896-ban hozzávetőlegesen Kapuvár vonaláig szállta meg az országot s a már korábban megerősített hely lett nyugat felé az átjáró, a kapu. Földvárt és Feketevárt felszámolta az idő. Kapuvára túlélte a történelem viharait és egészen 1387-ig királyi vár volt. Ekkor adta Zsigmond király a Kanizsay családnak. A Kanizsayak az 1400-as évek elején a vár körül letelepítették a várkatonaságot, akik eddig Babóton, Tamásiban és Ivánban laktak s ezzel megvetették a város alapjait. Gyors volt a fejlődés: már 1558-ban Kapuvár mezővárosi rangot kapott. Időközben az új birtokosok erősítették a várat. Feltehetően a XV. század elején Rábakecöltől Kapuvárig csatornát ásattak s ebben az Öreg-Rába vizét a 87 m széles várárkon keresztül a Répcébe vezették, megteremtve a Kis-Rábát. A vár török időkben csakúgy, mint Gyor és Sopron, Bécs védelmét is szolgálta, ezért a Habsburgok mindig gondosan ügyeltek korszerűsítésére. A kuruc korban már a labanc érzelmű Esterházy Pál nádor volt a birtokosa s a várat minden tekintetben rendelkezésre bocsátotta az osztrák hadaknak. Ezért aztán a kurucok mindjárt a szabadságharc kezdetén elfoglalták. Pálffy János 1704-ben visszafoglalta. A rá következő, 1705. évben maga Bottyán János fogta ostrom alá. A Kis-Rábának a vizét a várárokból más mederbe tereltette, a szárazon maradt várárkot a Hanságból vágatott több száz kocsi rőzsével betemette, és egyetlen rohammal elfoglalta a várat. 1709-ben, amikor Rákóczi csillaga már hanyatlóban volt, s a kuruc Esterházy Antal látta, hogy nem tudják tartani a várat a labanc túlerővel szemben, felrobbantották… Egy másik Esterházy - Pál - a vár köveit felhasználva barokk várkastélyt emeltetett. Az utolsó építési munkálatok a XIX. század második felében voltak. A II. Világháború okozta pusztítást helyreállították.
A város központjában találjuk a szépen parkosított Fő teret és a műemlék volt Esterházy-kastélyt. A díszítésében egyszerű, monumentális épület ma Kapuvár központjának domináns része, kiemelkedő műemléke. Elődje a XII. századi “Kapu” vára, melynek első átépítését Nádasdy Tamás kezdte meg 1542-ben. A védelmi funkció fokozása érdekében Nádasdy Ferenc országbíró az 1660-as évek végén tornyokat, bástyákat építtetett rá. A vár képét a XVII. század végéből ismerjük: a fennmaradt metszet a négyszögletes erődítmény sarkain négy, csúcsban kiszögellő bástyát, a bejáratnál a várárok felett hidat ábrázol. A Rákóczi szabadságharcban megrongálódott erődítmény helyére 1730 körül kastély épült, termeiben uradalmi hivatalok kaptak helyet, védelmi funkciója ezzel megszűnt. Jelenleg is ebben a formájában látható; helyreállítása 1919-ban fejeződött be. Főbejárata a nyugati oldalon található. Előtte a régi várárkot átívelő hidat töltéssel pótolták. A tér felőli végében áll Nepomuki Szent János szobra (1750 körüli szobor másolata). A nyugati homlokzat oldalrizalitos, a középső falszakaszt lizénák tagolják. Az emeleti ablakok alatt négylevelű lóheredíszek sorakoznak. A középtengelyben kőkeretes, félköríves kapu nyílik. Az épület földszintjén és emeletén a Polgármesteri Hivatal és más városi intézmények kaptak helyet. A földszint egy részét foglalja el a Rábaközi Múzeum foglalja el, ahol az első teremben a Kapuváron és a környék közösségeiben feltárt régészeti leletek tekinthetők meg. Az őskori, kelta, római, avar, kora- és későközépkori használati eszközök a gyűjtőterület tárgyi, szellemi kultúráját dokumentálják. A XIX-XX. század kézműiparának emlékeit céhládák, mestermunkák, mérőeszközök, szerszámok idézik fel. A második kiállító-teremben a Rábaközi Múzeum iparművészeti és képzőművészeti gyűjteményének kiemelkedő darabjai láthatók. A festett barokk faszobrok, a magánáhitat díszes, igényesen készített tárgyai arról tanúskodnak, hogy alkotóik a provinciális szintet túlhaladva tudták kifejezni saját és környezetük hitét. A teremben elhelyezett XIX. századi bútorok a környékbeli köznemesség környezetét idézik. A harmadik teremben a XIX-XX. századforduló Kapuváron jellemző lakáskultúráját, viseletét, a háztartás eszközeit tekintheti meg a látogató. Itt kapnak helyet a pásztorfafaragások, ajándéknak készült díszes emléktárgyak. A negyedik kiállító-teremben láthatók Pátzay Pál bronz és terrakotta alkotásai, a családhoz kapcsolódó dokumentumok, a művész nyomtatásban magjelent írásai, valamint környezetének néhány tárgya.
A tér közepén áll az I. Világháborúban elesett katonák emlékműve, mely Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása.
A volt járásbíróság épülete közép- és oldalrizalitos klasszicista ház. A kapu feletti balluszteres erkélyt jón oszlop tartja.
A műemlék jellegű római katolikus Szent Anna-templom többszöri pusztulás és újjáépítés után mai eklektikus formája 1884-ből maradt fenn. A középrizalitos déli homlokzatból 32 méter magasságú tornya magasodik ki, mely nyolcszögletű kupolával zárul. A középrizalit két sarkán kisméretű tornyok nyúlnak a magasba. A templombelsőben a főhajó háromszakaszos, középen nagyméretű kupolával. A mennyezetet művészi festmények ékesítik. A jobb oldali mellékhajóban sziklabarlangszerű lourdes-i oltár látható. A templom előtt a Szeplőtelen fogantatás szobra (1888), jobboldalt: kőkereszt, a feszület alatt Mária térdelő alakjával (1887).
A Fő tértől délkeleti irányban vezet a Kossuth Lajos utca a vasútállomás felé az 1922-ig önálló településen, Gartán át, a Kossuth Lajos utca 33. szám alatt tekinthető meg a Ferences templom, amely 1942-ben, neoromán stílusban épült. Falait Závori Zoltán seccoi díszítik.
A másik római katolikus, Szent Sebestyén-templom. A XVIII. századi templom lebontásával épült neogót stílusban 1906-1907 között. Az épületbelsőt Závori Zoltán falfestményei, Lukács Lajos szobrászművész Krisztus szobra díszíti.

http://nyd.bloglog.hu/page/8/