Farád 1958 lakosú község a 85-ös főközlekedési út mentén, Csornától 3 kilométerre, nyugatra, valamint a 8-as/Győr-Sopron/ vasútvonal mentén helyezkedik el. A régészeti feltárások során három avarkori lelőhelyet ismerünk, közülük kettő temető. A két falut valószínűleg egyszerre lakták a VIII. században. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott és vele rokon családok, elsősorban az Ostffyak. A XV. században enyingi Török Bálint, Dessewffy és a Czikó család birtokosok Farádon. Az első egyházi vonatkozású adat 1281-ből való, egy Bartha nevű pap ekkor a farádi Szent János egyház szolgálatában állt. Egy 1359-es oklevél tanúsítja, hogy a papnak már ekkor volt kúriája (nemesi udvara). Az Ostffyak, akik harminc faluban voltak birtokosok és a premontrei prépostság között gyakoriak voltak a birtokviták. A Kanizsayak pedig farádi birtokokon erőszakoskodtak gyakran. 1570-ben húsznál több jobbágytelekből haltak ki a lakók pestisjárvány miatt. 1594-ben a törökdúlás alatt elpusztult a falu, a lakók egy része az India majorba menekült. A XVII. század közepén az Ostffyak mellett a Keszy, Nagy, Hőgyészy, Megyery és a Szilvási családok lettek birtokosok, majd Nádasdy Ferenc szerzett adományt, elkobzott birtokait később az Eszterházyak vásárolták meg. Eközben a kisnemesi birtokrészek annyira szétdarabolódtak, hogy sokan jobbágyaikat is kénytelenek voltak elbocsátani. A településen külön nemesi falu és külön jobbágyfalu is létezett. A XVII. században nagyrészt az Ostffyak révén evangélikus lett a falu, még 1714-ben is mindössze 30 lélek katolikus. 1673-tól szolgált evangélikus lelkészként Ács Mihály kuruc lelkületű pap, több egyházi énekeskönyv szerzője. Az Eszterházyak és a Prépostság megjelenése folytán erősödik meg újra a katolikus vallás. A XVIII. századtól zsidók is élnek a faluban, számuk a 300 főt is elérte, iskolájuk, imaházuk, temetőjük is volt. A Rákóczi szabadságharc idején a nemesek nagy száma miatt került Farádra a Status Regiminis, az alezredes századát ugyancsak itt szállásolták el. A XVIII. század elején kezdődött a hanyi területek elfoglalása, favágás, valamint nádaratás céljából. Lecsapolással, irtással később legelővé alakítással a magasabb területeken. 1733-ban a farádi hany a Nyiresig terjedt, nemrég itt még halrekesztő gátakat emeltek. 1696-ban keltezett feljegyzés szerint “Két mezeje van, szántóföldjei első osztályúak. 18 telekből áll, általában bevetett”. Az 1715-ös conscriptio 24 jobbágyról tesz említést, 1752-ben számuk már 34. Egyre több a zsellérek, főként “a közösség és mások szolgái”-nak száma. (89 család) A legelőterületnek köszönhető a virágzó állattartás, a legelő egy részét a vidékieknek bérbe adták. Az 1700-as években került sor a jobbágytelkek nemesítésére, a jobbágyok lefoglalt telkeit a nemesek erőszakkal elveszik, emiatt a jobbágy földnélkülivé vált. Az úrbérrendezés után szintén növekedett a törpebirtokok száma. Az 1800-as évek közepén 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokok száma 7, 40-100 kataszter holdig 6, 10-14-ig 44, 6-10-ig 38, és 1-5-ig katasztrális hold között 207 birtok volt. Az 1848-49-es szabadságharcban katonaként 31-en vettek részt. Sokan harcoltak Klapka seregében, Ostffy István őrmester pedig egy rábaközi századot vezetett. 1876-ban megindult a vasúti közlekedés. 1880-ban a falu közel egynegyede leégett. 1883-ban alakult meg a tűzoltó-egyesület. A XIX-XX. századfordulón megkezdődtek a vízrendezési munkák. Farád ezelőtt gyakran sártengerré vált mély fekvése miatt. A századfordulótól a gazdasági élet megélénkül. Kialakul a bérletrendszer (például: Cenki Cukorgyár). A falu társadalmát, arculatát új szervezetek például: Iparos Társkör formálta tekintélyes vezetők irányításával. A földreform során 270 igénylő kapott 1-1,5 hold földet. 1920-ban 94 juttatott házhely került kimérésre, közülük 20 év alatt csak 39-et tudtak beépíteni. Az első Világháború 98 áldozatot követelt. Tiszteletükre emlékművet állítottak a főút mentén. A II. Világháborúban 44-en estek el. Az 1945-ös földosztás során 260-an jutottak földhöz, közel 1000 katasztrális hold került kiosztásra. 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet majd az állami gazdaság. 1959-től szinte a teljes falu a termelőszövetkezetbe kényszerült. A farádi termelőszövetkezetet a jó szövetkezetek között tartották számon, de a háztáji gazdálkodás is igen jelentős volt. Az anyagi gyarapodás a lakáshelyzet és az életvitel terén egyaránt megmutatkozik. Jelentős volt a falu sportélete, a labdarúgást az 1970-es évek végéig jó szinten művelték. A sportlövészetet ugyancsak sokan kedvelték. 1967-ben megépült az iskola új szárnya, a tornaterem 1979-ben létesült. 1992. március 1-je óta önálló, előtte Csorna városához tartozott.
A település mai arcának jellegzetes építménye az evangélikus templom:, műemlék. 1785-ben épült, tornyát 1806-ban emelték. A tornyot csak 1847-ben építették hozzá. A kétoldalt kváderezett klasszicista homlokzatot főpárkány és timpanon zárja le. Az oltárkép: “Krisztus a kereszten”, Schiller József alkotása (1879). A márványozott keresztelőkút 1784-ben készült. .Berendezése egyszerű, tágas fakarzat, szószék, oltár, olaj oltárkép. A márvány keresztelőkút fa fedelén szép faragás, Krisztus keresztelését ábrázolja. (1784) orgonája 1864-ben készült.
A római katolikus templom 1785-ben épült egyhajós szerkezettel, majd 1886-ban kereszthajóval megnagyobbították: védőszentjének, Keresztelő Szent Jánosnak a képe a freskón látható. Az oromzatos, egyszerű homlokzatból kiemelkedő nyolcoldalas tornyot toszkán féloszlopok és félköríves ablakok tagolják. A bejárati ajtó felett leveles konzol tartja az oromzatot. Berendezése majdnem teljesen XIX. század végi, hat pár pad rokokó faragással. A padok különösen szépek és értékesek, oldallapjain virágos faragás. A mennyezet freskóit 1971-ben Samodai József készítette.
Az evangélikus temetőben családi kripták találhatók.
A katolikus temetőben Sarlay család kápolnájában van ravatalozó is, mely épült 1855-ben.
A volt Sarlay-kastély klasszicista homlokzatán Felsőbüky Nagy Sándor címere.
Volt Ostffy kastély (ma iskola), homlokzatán a timpanon közepén a család címere.

http://nyd.bloglog.hu/page/8/

Keresztelő Szent János fejvétele templom