Máriakálnok 1448 lakosú község a Szigetközben, a Mosoni-Duna partján, Mosonmagyaróvártól 9 kilométerre, délkeletre fekszik. Először IV. Béla okmányában fordul elő Moson vára erődjeként Kaal néven. Az ősi halászokat német telepesek váltották fel. Birtokosa, Mária Terézia után 1890 után kapta a Máriakálnok nevet. A törökdúlás idején táborhely volt, erre utal a kegykápolna és a forrás története. A községet többször is árvíz sújtotta. 1945-ben a németajkú lakosság 96%-át kitelepítették Németországba, helyükre szigetközi nagycsaládosok kerültek.
A romantikus kegykápolna eredetileg barokk stílusú. A hagyomány szerint a XVI. század óta látogatják. A csodatévő kút köré épült, benne látható az oltár fölé emelkedő csodatévő kálnoki Szűz Mária szobra.

http://nyd.bloglog.hu/page/7/

Szentháromság-templom

Sarlós Boldogasszony-kápolna

A kicsi, de annál ismertebb kápolnát a Mária-kultusz emeltette, több csoda is fűződött a kápolnához. A középtornyos egyhajós épület 1874-ben készült kora középkori román építészet stílusjegyeinek felhasználásával. A kápolna belsejében a szentély félkörív latin szövege a következő: Szűz Mária, imádkozzál Zalka Jánosért, e kápolna alapítójáért - 1874. A jeles templomépítő püspök támogatásával és vezetésével az 1873 nyarán leégett 240 éves kápolna helyén azonnal megindult az új építése. Summerpach Frigyes a századvégen divatos historizáló stílusú épületet alkotott.

Az egyik legenda szerint: 1529-ben a török elől visszavonuló keresztény seregek itt megpihentek, és a forrás csodatevő ereje folytán a katonák sebei behegedtek, a betegek meggyógyultak. Majd újabb csoda történt: egy kálnoki halász hársfából faragott Mária-szobrot talált a forrás vízében. A halász a forrást és a szobrot védendő kis építményt emelt. Ezt a fia kápolnává bővítette, mint remete lakott mellette. A kis kápolna helyére Viczay János, a falu földesura, 1643-ben hálából nagyobbat emeltetett. Történt ugyanis, hogy vadászat közben messze betévedt az ingoványba, és csodának köszönhetően menekült meg. Az ártérben fekvő kis építményt az áradás többször elöntötte, de mégsem a víz, hanem 1873-ban tűz pusztította el. A mennyezet leszakadt, az oltárkép elégett, de a Mária-szobor - újabb csodás elem - csak megpörkölődött. Közben a kis kápolna neves búcsújáróhellyé vált. Évente több tízezren zarándokoltak el gyógyulást keresve. Ezt tudva az már nem is csoda, hogy a következő évben új kápolna védte a tűztől megmenekült Mária-szobrot.

Jellegzetes román elem a bélletes kapu, amit pillérek tesznek hangsúlyossá. A pilléreken szobrok állnak, a kapu felett erkélyes lezárás. A homlokzaton jellegzetes neoromán vakolatdíszítés fut végig. Az egyszintes torony homlokzatát a romanikára jellemző íves ablakok törik át. A belső is a historizmust idézi. A szentély boltozatának kék egén csillagok ragyognak. Középen szép szabadon álló oltár látható.

A máriakálnoki templom szentélyének dísze a - hagyomány szerinti halász által talált - víztő-tűztő megmenekült Mária szobor. A szobrot a tűzvész után átfestették és a kisded koronát, Mária koronát, ezüst jogart és arannyal áttört brokátköpenyt kapott.

A búcsújáróhelyről bővebben: http://www.bucsujaras.hu/mariakalnok/