Rajka 2633 lakosú község a 15-ös főközlekedési út, az M15-ös félautópálya és az 1-es/Rajka-Hegyeshalom-Budapest/ vasútvonal mentén fekszik, az osztrák-szlovák-magyar hármashatár közelében. Először 1235 és 1241 között említik. Neve a hagyomány szerint a Rákfalváról veszi eredetét. A német telepesek Racken, Raggen és Raggendorf nevet faragtak belőle. A település évszázadokon keresztül a történeti Moson vármegyéhez tartozott. 1721-ben vált kiváltságos mezővárossá. Jelenleg Magyarország egyik legforgalmasabb határátkelőhelye.
A műemlék római katolikus templom a XIV. században épült gótikus stílusban, tornyát a régi római őrtorony felhasználásával építették. A XVIII. században barokkizálták. Szentélyében a gótikus szentélyfülke (pasztofórium) XIV., a barokk falkép XVIII. századi. A templomkertben található a műemlék jellegű Kálvária-szoborcsoport barokk stílusú, a XVIII. század közepéről.
A műemlék jellegű evangélikus templom 1784-ben épült, késő barokk, tornya 1884-ből való. Keresztelőkútja copfstílusú, 1780 körül készült.
A Stahrenberg-ház XVII. században épült, ma evangélikus paplak.
A Zichy-kastély későbarokk stílusban 1806-ban épült.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Szent Márton-templom
A gótikus eredetű, XVIII. századi barokk templom értéke egy XIV. századi szentségház és egy XVIII. századi barokk falkép. A torony csúcsíves, mérműves ablakai és déli falának falképe is a középkort őrzi.
A római korban itt húzódott a birodalmat védő limes, és ezen a helyen állt az egyik őrtorony. E toronyba a XIV. században kis kápolnát építettek. A török utolsó Bécs elleni hadjárata idején, 1683-ban a falu távolabb épült temploma elpusztult, ezután építették a meglévő kis kápolnához a négyszakaszos templomhajót. A tömzsi tornyot az utolsó felújítás eredményeként festett téglaminták teszik jellegzetessé.
A nyugati homlokzat egyik szoborfülkéjében a templom névadó szentjének, Szent Mártonnak a barokk korban készült szobrát a renoválás idején helyezték el. A finom vonalú angyalszobor az I. világháborúban elesettek neveit őrzi. A háromalakos Kálvária szoborcsoport előtt kőbábos kerítés húzódik, XVIII. századi érett barokk alkotás.
A templomajtón belépve az érett barokk fogad. A főoltár festménye Szent Mártont, a két szobor Szent Flóriánt, és feltehetően Szent Katalint ábrázolja. Ez utóbbinak egyik kezében pálmaág van, a másikban - egy korábbi korból való - sárkányt tart vasláncon, amit utólag adtak a kezébe. Az egyik mellékoltáron Mária a gyermekkel, a másikon József kis szobra van egy üveggel zárt kis fülkében. Az oltárok gazdag díszítése, angyal alakjai és a szentek aranyozott szobrai az érett barokk jegyeit mutatják.Egy tábla arról tudósít, hogy a faluban élt a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc dédapja és itt született nagyapja, Liszt Ádám.
