Mosonmagyaróvár 30436 lakosú város Magyarország északnyugati részén, az osztrák és a szlovák határ közvetlen közelében fekszik A helységet érinti az 1-es , 15-ös 86-os főközlekedési utak, valamint az M1-es autópálya mellett az 1-es/Rajka-Hegyeshalom – Budapest/ vasútvonal. Az ősi eredetű, történelmi vonatkozásokban és műemlékekben gazdag város a Szigetköz és a Hanság nagy részének gazdasági, kulturális központja. Idegenforgalmi jelentőségét az adja, hogy Mosonmagyaróvár az első magyar város, amelyet a Bécs illetve Pozsony felől érkező nemzetközi idegenforgalom érint. Mosonmagyaróvár szembeötlő, jellegzetes vonása a víziváros jelleg: belvárosán a több ágra szakadt Lajta folyó kanyarog át, hogy hamarosan egyesüljön a sűrűn lakott városrészek közelében folyó Mosoni-Dunával. Húsz kisebb-nagyobb híd ível át a folyóágakon. Az első telepesek valószínűleg a kelták voltak. A római uralom idején ad Flexum néven ismert település volt. Moson jelentősége a XI. században nőtt meg, mint királyi vár és megyeközpont fontos védelmi szerepet látott el. 1271-ben Ottokár cseh király a várat felégette, ezáltal jelentősége csökkent és a központi szerepet Óvár vette át.
A műemlék óvári vár középkori, XI-XIII. századi eredetű, és valószínűleg római épületek maradványaira építették. Szabálytalan négyszög alaprajzú. Valaha négy saroktornya volt, de ezek közül csak kettő látszik, mert az 1810-es átépítés során a két északi torony a második emelet ráépítése során a Magyaróvári rész beleolvadt az épületbe. Az épületegyüttest még a XVII. században barokkizálták. A régi felvonóhíd helyén - a Malom csatorna fölött - ma tömör mellvéddel ellátott többpilléres téglahídon juthatunk el a várkapuhoz. A kapu mintegy 10 m hosszú, dongaboltozatos alagútszerű építmény. Boltozatának záróköve XV. századi építésről árulkodik. Az oldalfalakban 7 gótikus ülőfülke található. A kapuőrség egykori őrszobái még ma is láthatóak. A várkapu tetejéről körülnézve kivehetjük a régi várárok ma is meglévő nyomait. A várudvar közepén található a már említett négyszög alaprajzú vár. A belső udvar sarkában látható a neves osztrák költő, Nikolaus Lenau 1822-23-ban itt folytatott tanulmányainak emlékét őrző faragott kőpad. A várban ma az Agrártudományi Egyetem működik, valamint az egyetem történetét és a Szigetköz növény- és állatvilágát bemutató kiállítás kapott helyet. A belső udvar falain körben az intézet neves személyeinek domborművei láthatóak.
A műemlék Sóház helyén a XVI-XVII. században a vár egyik bástyája állt, melyre 1690-1780 között a kapucinusok rendházukat és templomukat építették. 1787-től, a kapucinusok feloszlatásával az épületet sóraktárnak, majd laktanyának használták. Barokk épület, klasszicista homlokzattal XIX. század elején kissé átépítették.
A műemlék jellegű Lourdes-i kápolna1883-ban épült neogót stílusban. Szentélyének falai sziklabarlangszerű kiképzésűek.
A műemlék jellegű Lenau-ház romantikus lakóház. Ebben az épületben lakott a neves osztrák költő, Nikolaus Lenau. A házon dombormű őrzi emlékét.
A műemlék Mayr-ház egyemeletes XVII. századi barokk lakóház. Sarokerkélye kőgyámos, kapualja boltozott. Udvarának emeleti részén a reneszánszra utaló kosáríves loggia látható.
A műemlék Drasskovich-Hegedűs-ház XVIII. századi barokk udvari része eredeti, de homlokzatát később átépítették. A ház leghangulatosabb része a földszinti és emeleti árkádos, csehsüvegboltozatos folyosó.
A városképi jelentőségű Fekete Sas Szálló és Vendéglő nagy múltra tekinthet vissza, már az 1600-as években ismert vendégfogadó volt. A hagyomány szerint Bethlen Gábor fejedelem is megszállt benne 1619-ben. A XIX. század végén átépítették eklektikus stílusban.
A műemlék jellegű régi Megyeháza, a mai Városháza az 1891-ben lebontott régi megyeháza és harmincadház helyén épült. A neoreneszánsz stílusú épület ebben a funkcióban 1924 óta, Moson megye megszűnésével, működik. Udvari egyemeletes szárnya XVIII. századi eredetű barokk építmény. Épületének falain, oszlopain, emléktáblák láthatóak. Az egyik Napóleon 1809. augusztus 31. és szeptember 1. között a városon történő átvonulását örökíti meg. Egy másik pedig az osztrák-francia békekötési tárgyalást, mely 1809. augusztus 17. és szeptember 27. között zajlott a megyeházán. Szintén tábla hirdeti a Magyar Nemzeti Tanács 1956. október 26-i megalakulásának emlékét.
A műemlék Cselley-ház XIV-XV. századi gótikus alapokon nyugszik, reneszánsz kőkeretes ablakai és erkélymaradványai ma is láthatóak. A ház fénykora Mátyás király idejére esett. A XVIII. századi barokk átalakítás után a XIX. században a tetőzetet és a homlokzatot eklektikus stílusban átépítették. Hátsó homlokzati fülkéjében Szentháromság-szoborcsoport helyezkedik el. Boltozatos kapualjából kétszárnyas, szép vasrácsos ajtón jutunk az emeletre. A szobák boltozata stukkódíszes. Jelenleg múzeum.
A műemlék Wallisch-ház a város egyik legrégebbi lakóháza. Valószínűleg középkori épület alapjaira épült a XVI. században. Mai klasszicista formáját a XVIII. században nyerte. Kapualjában barokk pinceajtókat, lépcsőházában klasszicista vaskorlátot láthatunk. Homlokzatán XVI-XVIII. századi falfestésmaradványok.
A műemlék jellegű régi Városháza 1827-ben emelt klasszicista épület. Városház utcai homlokzatán a timpanonban Magyaróvár régi címere látható. Az emeleti nagyteremben választották Széchenyi Istvánt a megyei rendek országgyűlési képviselővé 1847-ben. Eskütételének emlékét az épületen elhelyezett dombormű hirdeti. Földszintjét ma a Széchenyi Üzletház és Söröző foglalja el.
A műemlék volt piarista rendház és gimnázium több XVII. századi házból építették össze a XVIII. században. A barokk huszártornyos épületet 1838-ban átalakították, ekkor kapta klasszicista homlokzatát és lépcsőházát.
A műemlék Habsburg-ház egyemeletes épület egykor a Habsburgok főhercegi kastélya volt. Fő úti része XVIII. századi barokk stílusú, hangulatos, árkádos udvarral. A ház a XIX. században nyerte el mai alakját, jelenleg kollégium. Lakói voltak: 1847. októberében itt szállt meg Széchenyi István, 1848-ban a pákozdi csata után a menekülő Jellasich horvát bán töltött itt néhány napot. 1848. október 23-án Kossuth Lajos szállt meg benne, és az erkélyszoba ablakából beszélt több ezer Moson megyei fegyveres paraszthoz, akik a téren zászlaja alá gyülekeztek. Az esemény emlékét domborműves márványtábla örökíti meg a sarokerkélyen.
A műemlék Nepomuki Szent János-szobor 1744-ben készült, három mellékalakos barokk műemlék. Talapzatán palermói Szent Rozália domborműve látható.
A műemlék jellegű Lucsonyi Szent Anna-kápolna 1713-ban épült a pestisjárványtól való megszabadulás emlékére. A fatornyú kápolna bejárata feletti kis fülkében művészi Mária-szobor van elhelyezve. A Lucsony utcai földszintes barokk parasztházak, a régi Lucsony falucska épületei. Lucsony utca 12. (műemlék jellegű) lakóház, népies barokk, XVIII. század.
A műemlék római katolikus plébániatemplom középkori eredetű barokk építmény. Helyén már a középkorban templom állt, mely a török időkben többször is elpusztult. Mai szépségét az 1777-1787-es átépítéssel nyerte el. Tornyát 1802-ben átépítették. Berendezése ugyancsak barokk, XVIII. századi. A templom márvány főoltára 1772-ben készült, melyet a fából faragott négy szent aranyozott szobra egészíti ki. Barokk falképei Schellmayer Ferenc alkotásai.
A műemlék római katolikus plébániaház XVIII. századi barokk épület, 1804-ben átépítve.
A műemlék jellegű evangélikus templom 1884 körüli, neogót stílusú. A templomhajóban helyezték el Huszár Gál protestáns lelkész, író, zsoltárköltő és nyomdász emléktábláját.
A barokk temetőkápolna 1774-ben épült, majd homlokzatát és tornyát 1872-ben romantikussá építették át. A temetőben sok barokk és klasszicista síremlék látható. Köztük van Soós János kecskeméti nemzetőrhuszár klasszicista síremléke, aki a Jellasich horvátjai ellen 1848 októberében vívott óvári csatában halt hősi halált.
A műemlék egykori városi malom az 1600 körüli helyén 1754-ben új, korszerűbb malom épült barokk stílusban, mely 1949-ig üzemelt. Saroktornyának homlokzati fülkéjében Szent Flórián barokk szobra látható. Jelenleg Szent Flórián Szálloda és Étterem.
Mellette a Lajta-híd mellvédjén Nepomuki Szent János barokk szobra áll.
A Hansági Múzeum klasszicista épületét Höhnel Béla magyaróvári építőmester építtette 1913-ban. Előtte 1848-as emlékmű található.
A mosoni városrészben műemlék jellegű földszintes lakóház barokk eredetét a kosáríves kapu zárókövén található 1786-os évszám is elárulja. Kapualja csehsüveg-boltozatos. Az udvar jobb oldali szárnyában eredeti boltozott tornác van, négy kosáríves nyílással és falazott pillérekkel.
A műemlék jellegű Rozália-kápolna helyén a XVIII. század elején építettek először kápolnát, egy pestisjárvány megszűntének emlékére. A jelenlegi a XIX. század végén épült eklektikus stílusban.
A műemlék volt Korona Szálló kapujának gazdagon díszített kőkeretében domborműves címer látható, 1727-es évszámmal. Barokk épület, ma lakóház. A műemlék jellegű Barokk lakóház 1760 táján épült. Boltozott kapuján át megtekinthetjük udvari szárnyának barokk tornácát. Átalakított homlokzata klasszicizáló, 1810-20 körüli.
A műemlék volt Fehér Ló Szálló barokk eredetű, romantikus stílusú emeletes épület, homlokzata késő klasszicista. Jelenleg lakóház és mozi.
A műemlék jellegű mosoni római katolikus plébániatemplom barokk stílusban épült az 1750-es években, de a XX. század első évtizedében homlokzatát neobarokkizálták. Belső berendezése, a rokokó oltárok, a szószék és a gyóntatószék kellemes összhangban vannak (XVIII. század).


http://nyd.bloglog.hu/page/7/