Hegyeshalom 3552 lakosú nagyközség az 1-es főközlekedési út valamint az 1-es/Rajka-Hegyeshalom-Budapest/ és a 16-os/Hegyeshalom-Szombathely/ vasútvonalak mentén fekszik, Mosonmagyaróvártól északnyugatra, 14 kilométerre az M1-es autópálya fogadópontja is egyúttal. Már a rómaiak idején katonai állomás lehetett. A honfoglalás óta magyarok is lakják. II. András 1217-ből származó oklevelében szerepel először Hegyeshalm néven. A falu német lakossága a XVI. században, a török pusztítás után települ ide, majd a XVIII. században újabb német telepesekkel szaporodik a község. 1921-ben hazánk legfontosabb határállomása lett.
A műemlék római katolikus templom középső része a XI-XII. században épült román stílusban. Ennek keleti végéhez építették feltételezések szerint a XIII. században a gótikus részt , a szentélyt. A nyugati rész 1792-ben épült hozzá barokk stílusban. Az oldalbejárat feletti fülkében az ún. “Fogfájós Jézus” szobor található. A tömzsi tornyon középkori freskómaradványok láthatóak. Berendezése: falképek (XV. század), főoltárok 1720 körül, szószék 1780 körül, mellékoltár és padok a XVIII. századból.
A műemlék jellegű evangélikus templom klasszicista stílusban, 1850 körül épült klasszicista stílusban.

http://nyd.bloglog.hu/page/7/