Hédervár 1113 lakosú község a Szigetköz központi részén, Győrtől 24 kilométerre, északnyugatra fekszik. A település első írásos említése 1210-ből való, ekkor, mint Novákkal szomszédos birtokot említik. A XII. század közepén várat is építettek e területen, mely a tatárjárás idején elpusztult. A középkorban több oklevélben is szerepelt, 1443-ban kinevezték mezővárosnak. Az újkor elején, több nemesi családnak - Czoborok, Révayak - volt kisebb birtokuk itt, melyeket a Viczay család fokozatosan megvásárolt és szinte egyedüli birtokosává vált a falunak. Az 1690-es években már kórház működött a faluban, amelynek 1772-ből ismerjük első pecsétjét. A mai Hédervár több, jól elkülöníthető részre tagolható.
A műemlék Khuen-Héderváry- kastély a település legismertebb épülete a háromszintes, három saroktoronnyal ékesített kastély. A rommá lett vár helyén a XVI. században reneszánsz várkastélyt építettek a birtok gazdái, melyet a XVIII. században barokk stílusban újítottak fel, majd a XIX. században a romantika jegyében ismét átépítettek. A néhány éve befejeződött renoválás átmentette az egyes stílusok jegyeit. A barokk homlokzat két szfinx őrizte kapuján keresztül jutunk a négyszögletes udvarba, melynek közepén hatalmas platánfa áll. A nyugati oldalon neogótikus, nyitott folyosó XIX. századi. A homlokzatba épített dombormű a reneszánsz kor emléke. Említésre méltó még a barokk díszlépcső, a “sala terrena” és a kastélykápolna. Az épületben jelenleg a Művészeti Alap alkotóháza működik.
A kastélyparkban ismeretlen művész kentaurszobra áll, melyet a héderváriak “ördögszobornak” neveznek. A Kastélypark természetvédelmi terület, mely 17 hold területű, eredetileg francia jellegű volt. A XIX. század közepén a tájképhez jobban igazodó angol parkká alakították. Elsősorban honos fákkal ültették be, de találunk távoli egzotikus növényeket is. A parkban: tiszafák, fenyők, fehérnyár, kínai páfrányfenyő, amerikai tulipánfa stb.
A műemlék jellegű Boldogasszony-temetőkápolna gótikus stílusú. XIII. századi eredetű, melyet a XV. században átépítettek. Az 1780-as években az északi oldalra úgynevezett lorettói kápolnát építettek. Mellette díszes, nagyméretű urna áll, melyben korábban Khuen-Héderváry Károly szívét helyezték el. Az oltáron látható Szűz Máriának, a magyarok Nagyasszonyának több mint 500 éves faszobra. A temetőkert védett. A templom mellett hatalmas kocsányos tölgyfa védett. A néphit - alaptalanul - Árpád fájának tartja, kora 700 évre becsülhető (kerülete 710, átmérője 230 centiméter, magassága 14 méter). A tölgyfa mellett található a Khuen-Héderváry család felújított kriptája.
A műemlék jellegű Szent Mihály plébániatemplom nyújtott alaprajzú, belső pilléres, boltozott templom egyike kevés korabarokk emlékeinknek. A templombelső kiemelkedő értéke az északi hajófal mellett álló vörösmárvány keresztelőkút. A Héderváry- címeres márvány medence készíttetője feltehetően Héderváry Lőrinc nádor volt, 1439 körül. Rokokó mellékoltár és szószék a XVIII. század közepéről. A kapubejárat fölötti falfülkékben Szent Flórián és Szent Vendel szobrai állnak svájci népviseletben, XVIII. században készültek.
A Peregrinus kápolna. Szent Peregrinusnak, a lábfájósok és vándorok védőszentjének emlékére épült. A nyolcszögletű kápolna faragott kőkeretes kapujával érdekes látvány.
A Kont emlékhely a kastélytól körülbelül 5 percnyi távolságra található. A Darnózselire vezető úttól, nyírfákkal szegélyezett patakparti ösvényen a piros L jelzésen haladva érhetjük el a híres Kont-fa helyén épült építményt. A monda szerint Héderváry Kont István társaival a fa alatt szőtte összeesküvésének terveit Zsigmond király ellen.
http://nyd.bloglog.hu/page/7/
Szent Mihály templom
A barokk stílusú templom 1755-ben épült. A kő keresztelőmedence 1308-ból maradt fenn.
"Az mi héja vagyon Szent Mihály egyházának, azt is csinálják meg jövedelmemből" - hagyta meg Héderváry Katalin 1681-ben kelt végrendeletében. Végakaratát teljesítették, és a Szigetköz egyik legszebb barokk templomát építették meg, a XIV. század derekán épült templom bővítésével. 1785-ben, a negyedik átépítés eredményeként, nyerte el mai formáját. A homlokzat előtt álló, részletekben gazdag tornyát Szent Vendel és Szent Flórián svájci népviseletben álló szobrai díszítik.
A belsőben a barokk veszi körül a kisebb, de értékes, középkori emléket, a vörös márványból készült keresztelőkutat. A nyolcoldalú, gótikus medence értékes alkotás. A körbefutó sávon három évszám és egy címerrészlet látható. A hármas halomból kinövő kereszt azt mondja el, hogy készíttetője az ország nádora volt, mert csak ők használhatták ezt a címerelemet. Az évszámok közül csak 1439-hez lehet Héderváry személyét - Lőrincet - kapcsolni. A gazdag oltárépítményen Szent István és Szent László aranyozott szobra között Szent Mihály küzd a gonosszal. A Nepomuki Szent János-oltáron a szobrok a hit, a remény és a szeretet szimbólumai. A jobb oldali mellékoltárra a győri székesegyház Könnyező Mária képét Héderváry János másoltatta.
Boldogasszony-kápolna
A kápolna a XIII. században vagy a XV. század első felében épült. Az egyhajós kápolna egyenes záródású szentélye és karcsú tornya volt. A XVII. század végén Héderváry Katalin a barokk jegyében átépítette, és a lorettói kápolnával bővítette. A XIX-XX. század fordulóján a lorettói kápolna kivételével a barok részeket lebontották és a gótika jegyeit hozták vissza. Ma is látható középkort idéző belső formáját a századfordolón alakították ki, Khuen-Héderváry Károlynak köszönhetően.
