Tényő 1428 lakosú község Pannonhalmától 7 kilométerre, nyugatra fekszik. 1216-ból származik első okleveles említése szerint a szentmártoni apátság birtoka. Régi nevei: Thuno, Thinen, Theneu. A török pusztítások után az összeírások pusztaként említik a helyet, az 1642-esw és 1688-as összeírásokban egyáltalán nem szerepel. 1715-ben kezdik betelepíteni.
A műemlék jellegű barokk római katolikus plébániatemplom 1753-ben épült, majd romantikus stílusban átépítették 1886-ban. Homlokzati törtsisakos toronnyal készült. Síkmennyezetes hajóját a keskenyebb szentélytől diadalív választja el. Fő- és mellékoltárai neogót stílusúak, az oltárkép A. Fölsch műve 1886-ból. Keresztelőkútja díszesen faragott. A templom mellett balról barokk homokkőszobor (1780), jobbról kőkereszt.
A műemlék jellegű népi lakóház 1789-ben épült, és 1975 óta tájház. A sárkéményes, soros elrendezésű épület datált mestergerendája szerint 1789-beli. Berendezésével a XIX. század második felének zselléri életet idézi. Búbos kemencéjét hagyományosan építették újjá, a kamrában pedig nagyméretű szövőszék látható. A telken megtalálható a zsellérporta majd minden gazdasági építménye is, a szín alatt gazdasági eszközök állnak. A gondos és látványos kiállítás a Xantus János Múzeum Tényőről származó anyagából készült 1975-ben. Benne egy falu őrzi nagyszülei életét, emlékei.
http://nyd.bloglog.hu/page/6/
