Vámosszabadi 1071 lakosú község a 14-es főközlekedési út mentén, Győrtől északra, 12 kilométerre fekszik. A település kialakulása 990-re tehető. Első okleveles említése 1268-ból származik. Ekkor már temploma is volt. Évszázadokon keresztül a Héderváryak birtokolták. 1950-ben Alsóvámos és Győrszabadi egyesült Vámosszabadi néven.
A templomot ismeretlen olasz mester képei és freskói díszítik.

http://nyd.bloglog.hu/page/8/

Mindenszentek temploma

A Mária-oltárképnek jellemzően XX. századi története van. 1930-ban megrendelésre festette Pandúr József akkor divatos és elismert győri festőművész, aki a győri püspökségnek ebben az időben sok, templomi témájú megbízatását is teljesítette. A kép keletkezésének előtörténete az I. Világháború galíciai hadszínteréig nyúlik vissza. Ott teljesített szolgálatot egy győri származású honvédszázados, akinek a vámosi Béli Gyula volt a tisztiszolgája. A Monarchia híres-hírhedt Przemysl-erődjét védték sok ezer magyar katonával, -köztük több falunkbélivel- akik sorában ott volt a tragikus sorsú költő, Gyóni Géza is, aki az erőd eleste után a krasznojarszki fogolytáborban bajtársával együtt raboskodott és halt meg, és itt írta a Csak egy éjszakára című nevezetes versét. Az oroszok rengeteg véráldozattal, hosszú ideig tartó eredménytelen ostromok után tudták csak elfoglalni az erődöt, amit a végsőkig kiéhezett védők csak felsőbb parancsra, az éhhalál küszöbén adtak fel. Mielőtt azonban átadták volna, módszeresen megsemmisítették a hadfelszereléseket, az erődöt pedig használhatatlanná tették. A borzasztó erőfeszítések dacára csak értéktelen romhalmazt nyerő oroszok dühe a védők tisztikara ellen fordult. A történetünkben szereplő százados is az embertelen bánásmód áldozata lett. A fogolytábort túlélő Béli Gyulát a háború után felkereste a százados özvegye, aki beszámolt neki férje sorsáról. A bánatos özvegy férje és bajtársai szenvedésének emlékére rendelte meg a festményt, és annak elkészülte után a vámosi templomban helyezte el, emlékezve a tisztiszolga hűségére. A kép témája a Jelenések könyvében leírt, a Napba öltözött Asszony alakjának ábrázolása: „ Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a nap, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona ”.A visszafogott színekkel megfestett, a földre vetett sárkánykígyó fején taposó, a sötétség komor felhőiből kiemelkedő és a gonoszságot legyőző istenanya alakjának a képen megvalósult ábrázolása a megrendelő lelki állapotának is tükörképe lehetett. A kép a felszentelése után a mellékoltár képe lett, felváltva a korábbi, Szeplőtelen fogantatás témájú, méreteiben nála sokkal kisebb képet.