Tét 4081 lakosú város a 83-as főközlekedési út és a 10-es/Győr-Celldömölk/ vasútvonal mentén fekszik. Tét két jól elkülönülő részből áll, Tétből és Tétszentkútból. Az utóbbi a korabeli feljegyzések szerint III. Károly haditisztje, Albert Keresztély megálmodta, hogy halálos bajából a téti erdőben eredő forrás vizétől gyógyulhat fel. Valóban így is lett és a haditiszt 1715-ben hálából kis kápolnát építtetett a gyógyerejűnek vallott kút mellé. A magányos kis kápolna, amelyben Segítő Szűz Mária képét helyezték el, hamarosan kis falut vonzott maga köré és az imameghallgatások folytán a környék híres búcsújáróhelye lett. A kápolnához kapcsolódóan időközben templom épült. Ez 1860-ban leégett ugyan, de a püspökség bőkezű adományából újra fölépítették. És hová lett a régi idők dicsősége? A templom falai jelenleg repedeznek, a torony süllyed, a gyógyerejűnek vallott kút vize pedig elapadt. S ahogy a kútban nincs víz, a templom falában viszont annál több van, pusztítja is az épületet rendesen. A Szűzanya tétszentkúti templomának búcsúját ősszel tartják, Mária-naphoz kapcsolódva, szeptember közepén. Minden évben sokan zarándokolnak a kis faluba, részt vesznek a gyertyás körmeneten, a szentségimádáson, az ünnepi szentmisén és részesülnek a teljes búcsúban. A litániát a Magyarok Nagyasszonyának szobránál tartják, amelynek fölirata a következő: „Máriának /Jézus szent Anyjának/ ezer éves hazánk /Nagyasszonyának/ hálával és imával ajánlják/ a téth sz.-kuti bucsusok/ 1896″. A faluban azt mondják, hogy a tétszentkúti gyógyerejű forrás vize a környező földek csatornázása miatt apadt el és azt is keserűen teszik hozzá, hogy a templom felújítására egyelőre vajmi kevés pénz akad. A tétszentkúti ősi búcsújáróhely ennek ellenére is érdemes a figyelemre, érdemes arra, hogy fölkeressük, rövid sétát tegyünk a templom körül, virágot vigyünk a Magyarok Nagyasszonya szoborhoz és titkon kívánjunk valamit, ami már régi vágyunk. 2001. július 1-je óta város.
A műemlék jellegű római katolikus plébániatemplom késő barokk stílusban 1818-ban épült. Tornya a homlokzatból ugrik előre, hajója ötboltszakaszos, szentélye félköríves záródású. Berendezése: klasszicista oltár, padok a XIX. század első feléből.
A műemlék jellegű evangélikus templom klasszicizáló késő barokk stílusban 1778-ban épült, torony nélküli épület. Berendezése: klasszicizáló, későbarokk szószékoltár (1780 körül). Érdekessége: az oltár a megszokottól eltérően nem a bejárattal szemben, hanem a jobb oldalon található. Vörösmárvány keresztelőkút (1868).
A Páduai Szent Antal-kápolna a temetőben található. Előtte kőkereszt (1887). A kápolnától jobbra: az 1849-es csornai csatában hősi halált halt Dzwonkovszky László lengyel és Münster Ede magyar századosok obeliszk síremléke.
A műemlék tétszentkúti római katolikus templom barokk stílusban 1726-ban épült. Átalakítva a XVIII. század végén. Homlokzati toronnyal és félköríves szentéllyel épült, hajója síkmennyezetes. Az oltárok, szószék, Pietá-szoborcsoport rokokó alkotások, gazdag szobordíszekkel (XVIII. század első fele). A képeket Maulbertsch és Dorffmeister festette. Mellette: Magyarok Nagyasszonya-szobor.
Tét híres szülötte Kisfaludy Károly író, drámaíró, a volt szülőháza előtt szobra áll. Kisfaludy Károly 1788-ban született Téten és 1830-ban hunyt el Budapesten. Kisfaludy Sándor testvéröccse költő, novella- és drámaíró, irodalomszervező, a magyar irodalmi romantika egyik kezdeményezője és későbbi kiemelkedő képviselője volt. Téti szülőházát már évtizedekkel ezelőtt lebontották, ezért a helyi Kisszövetkezet irodaépületében alakították ki a jelenleg látható emlékszobát. A kiállítás a győri Xantus János Múzeum közreműködésével készült, Szuh László (1908-1984) gyűjteményének és levéltári dokumentumoknak a felhasználásával. A település neves kutatója mint nyugdíjas, pusztán érdeklődésének hódolva kutatta és gyűjtötte Tét és a Sokoróalja múltbéli relikviáit. Téten gyűjtött családi okiratokat, metszeteket, fotókat és a Kisfaludyak műveinek nagy részét. A kiállított tárgyak 14 tárlóban kaptak helyet, melyből az 13. tárló a szülői házzal, a győri diákévekkel és a családdal kapcsolatos emlékanyagot tartalmazza. A további vitrineket nézegetve ízelítőt kaphatunk drámaírói munkásságából, vígjátékaiból, majd mindezt a balladák, elégiák, novellák és népdalok követik. A 10-13. tárlóban a később kialakult Kisfaludy-kultusz emlékeit, valamint a Budapesti Kisfaludy Társaság és a Győri Kisfaludy Irodalmi Kör anyagát láthatjuk. Az utolsó tárló a téti Irodalmi Kör, dalárda és színjátszás produktumait mutatja be. Ez a pezsgő irodalmi élet vitte és viszi ma is tovább az író nevét és szellemét. A tárló mellett találjuk Tóth Dezső Kisfaludy szoborportréját (1971). A kijárat felé fordulva Rátkay Endre alkotásával búcsúzhatunk az író szellemiségétől. A Kisfaludy-triptychon a tanár-festőművész három egységből álló táblakép-sorozata. A szép alkotás felöleli Kisfaludy Károly életútjának és művészetének főbb állomásait. Szuh László helyi műgyűjtői tevékenysége és emberi példája által a téti Kisfaludy-kultuszt és a honismereti mozgalmat jelenleg is újabb feladatokra ösztönzi.

http://nyd.bloglog.hu/page/6/