Pér 2392 lakosú község a 81-es főközlekedési út mentén, Győrtől 12 kilométerre, délkeletre fekszik. A kőkorszaktól lakott hely. Egy 1237-es oklevél szerint a Szent Mártoni bencés apátság birtoka, majd 1329-1848 között győri püspöki birtok. 1526-ban súlyos török pusztítás éri, elnéptelenedik. 1664-ben megkezdődik a falu újratelepítése.
A műemlék jellegű római katolikus templom, barokk (1735), átépítették és megnagyobbították 1875-ben. Tornyát 1762-ben emelték. A nagyméretű barokk templom hajója négy boltszakaszos, a szentély a nyolcszög három oldalával zárul. A boltívek festése szépen tagolja a templomot, a mennyezetet freskók díszítik. A körbefutó félköríves ablakokat szentek színes üvegfestményei díszítik, a falakon pedig szép barokk festmények láthatók. Berendezése: barokk főoltár két szent és két angyal szobrával; Királyok imádása oltár (a szépen faragott, térben megkomponált szoborcsoport a három királyok betlehemi látogatását ábrázolja; egyedülálló barokk alkotás); padok (XVIII. század); magas, szépen faragott orgona falevéldísszel; nagyméretű, szép mívű vörösmárvány keresztelőkút (1800 körül) díszes réztetővel. A boltíves karzatot két oszlop tartja, melynek falán három, díszesen kiképzett, domborműves címer látható. Alatta szépen faragott és két angyalszoborral ékesített lourdes-i oltár.
A Kálvária-kápolna 1866-ban épült. A kis épület homlokzata csúcsban végződik, melyből karcsú torony emelkedik ki; teteje lapos gúlasisakban végződik. A homlokzat előtti kicsiny teret - melyben kőtalapzaton három fakereszt áll - félkörben kőfal zárja körül. A hozzá vezető lankásan emelkedő utat stációk kísérik, melynek végén kis dombon, erdőben áll a kápolna.
A református templom az 1790-es években épült, a tornyot 1825-ben emelték hozzá.
A mindszentpusztai római katolikus templom 1822-ben épült. A kisméretű templom hajója síkmennyezetes, szentélye félköríves záródású. A szentély bal oldali színes üvegablaka Szent Istvánt ábrázolja (1938). Keresztelőkút díszes réz fedőlappal (1943).
http://nyd.bloglog.hu/page/8/
Nagyboldogasszony-templom
Pér község a Győr-Székesfehérvár (81. sz. főút), és Pannonhalma-Gönyű tengelyek (régi római utak kereszteződése) metsződésében épült, és már az őskorban is lakott település volt. Mindig is a Győri Egyházmegyéhez tartozott, és Pannonhalma közelsége miatt is erősen katolikus a falu lakossága. Szinte minden időben buzgó hívek lakták a falut, akik a győri püspökök támogatására is számíthattak, és ennek is köszönhető, hogy templomépítési szándékukat erőteljesen támogatták.
A mai is álló templom alapkövét 1734-ben rakták le, és az építés 1735-ben be is fejeződött. A templom Pér község központi helyén, a falu fő utcáján (Szent Imre út) épült barokk stílusban. Ezt a barokkos jellegét nem vesztette el sem a templom megnagyobbításakor (1875), sem a későbbi nagy felújítás (1935) során sem.
A templom külső párkánya is gazdagon ékesített. Egymás feletti szegélyek sorából áll, fokozatosan növelve a kiszögellést, míg el nem éri a párkány teljes szélességét. Ezen szegélyek a forma tökéletes felhasználását jelentik, valódi szépséget adva az épületnek. A templom kezdetben nem rendelkezett toronnyal, azt utólag, 1762-ben építették hozzá. A barokk jegyeit viselő tornyot nem a már meglévő homlokzat fölé emelték, hanem elé, az épülethez ragasztva készült el. Szintén ellátták párkánnyal, melynek egy része a toronyóra fölé domborodik. A toronyban ma három harang lakik. A legnagyobb harangot 1926-ban öntötték, 602.5kg-ot nyom, és Szűz Mária nevét hirdeti. A kisebbik harang 1922-ben öntetett, mely 280kg, és Szent István nevét viseli. A legkisebb harang (lélekharang) még 1813-ból való, és mindössze 24kg. A századfordulón a toronyra óra is került, mely az egész órákat ütötte. A 2000-ben történt toronycserélő munkálatokban távvezérelt órát kapott, mivel a régi szerkezetet már nem lehetett megjavítani.
A templom freskói, festményei és szobrai az ablakokkal együtt egy központi témát ölelnek át. Ez pedig nem más, mint Szűz Mária, a magyarok Nagyasszonya. Mindemellett nemcsak a péri hívek ragaszkodnak mennyei édesanyánkhoz, hiszen Ő országunk patrónája is. A templom Nagyboldogasszonynak van szentelve, így a templom és falunk búcsúnapja augusztus 15-éhez legközelebbi vasárnapon van.
Fájdalmas Szűzanya-kápolna
A kápolna 1867-ben épült fel.
1844. október 17-én Pér legmagasabb dombjára három keresztet állítottak, és 7 stációt építettek. Adományozta Keserű Jánosné, született Sárközi Zsuzsanna. Az alapkövet lerakta: Csizmazia János péri plébános. Felszentelésük 1846. október 9-én történt.
A keresztek mögött épülő kápolna alapkövét 1866. augusztus 29-én rakták le. A kápolnát építette Sárközi János és neje, Keserű Zsuzsanna. A munkát Makk Ferenc győrszentmártoni kőművesmester végezte.
A Fájdalmas Szűzanya-kápolnát 1867. szeptember 8-án szentelték fel. A kálvária kápolnájának 12 méter magas tornyába helyezték el azt a 31 kg-os, Győrben öntött harangot, amit az első világháború idején elvittek.
Kálváriánkat többször javították, tatarozták (1887, 1903, 1934, 1967, 1986). 2010-ben teljesen felújították. Újraszentelését 2010. szeptember 26-án Várszegi Asztrik főapát végezte.
Mindszentpusztai Mindenszentek-templom
