Pannonhalma 3911 lakosú város a 82-es főközlekedési út és a 11-es/Győr-Veszprém/ vasútvonal mentén fekszik. Történelme Árpád idejére, 896-ra vezethető vissza. 996-ban Géza fejedelem rakta le a Szent Márton monostor és templom alapjait, de Pannonhalma a létét Szent István királynak köszönheti. 2000. július 1-jétől város.
A műemlék bencés főapátság és templom eredetijét, a X-XIII. századi román kori épületet gótikus stílusban alakították át 1486-ban, majd a XVI. században bővítették. Legszebb és legértékesebb építészeti részletei ebből a korból maradtak ránk. A török idők dúlásai nyomán a XVIII. század első felében jelentősen átépítették, barokkizálták. A messzire látszó, jellegzetes templomépület mai külsejét a XIX. századi, klasszicista stílusú építkezések határozzák meg. A nyugati, impozáns homlokzat, középen az 55 méter magas toronyépülettel és főkönyvtárral 1824-1836 között épült, Packh János és Engel Ferenc tervei szerint. A torony homlokzatán látható nagyméretű, aranyozott, festett üvegekből álló szép mozaikképet Róth Miksa készítette 1909-ben, témája: Pannonhalma kettős alapítása. A bazilika stílusú templom téglalap alakú, kelet-nyugati fekvésű, hosszúkás elrendeződésű. Az oszlopsorok fő- és mellékhajókra tagolják, s a főhajó annyira a mellékhajók fölé emelkedik, hogy az oldalablakokon közvetlen világítást kap. A XV. században épültek az északi oldalkápolnák. Egyedülálló érték a cseppkőboltozatos Szent Benedek-kápolna és a Szűz Mária-kápolna szépen faragott reneszánsz kapuja. A szentély csillag alakú, hálóboltozatos. A templom berendezési tárgyait a XIX. század hatvanas, hetvenes éveiből származnak. A márvány főoltár és a szószék a soproni Stornó Ferenc tervei szerint készültek. A szentély alatt húzódó altemplom majdnem teljesen eredetiben maradt fenn a XIII. századból. A kora gótika mesterműve. Figyelemre méltó az oszlopfők, gyámkövek és zárókövek díszítése. Mindegyiken más kőfaragás látható. A déli oldalról vezet ki a díszkapu (porta speciosa) a monostor középkori részeibe, így a templomhoz közvetlenül kapcsolódó kerengőbe. A gyönyörű későromán kapukompozíció levélindás ívei öt-öt kettős oszlopon emelkednek, az oszlopfők díszesen faragottak. A késő gótikus kolostorépítészet értékes emléke az 1480-as években épült, bordákkal és gyámkövekkel díszített kerengő. A gyámköveken ember-, állat- és növényfigurákat láthatunk, melyek a bűnöket és az erényeket szimbolikusan ábrázolják. A kerengőből összekötő folyosó vezet az “újabb” monostorépületbe (1734-1832), melynek különleges szépségű látnivalója az 1734-ben épült barokk ebédlő. A körbezárt udvarban a 11 méter mély középkori ciszterna és a napóra érdemel figyelmet. A toronyépítmény klasszicista stílusa cseng vissza az északnyugati sarkon erősen kiugró, 1824-27 között épült műemlék könyvtárépület homlokzatán is. A hatalmas méretű empire stílusú könyvtártermet 36 márványozott jón faoszlop futja körbe. Ezek tartják a faragott karzatot, míg a falat 150 faragott cseresznyefa szekrény takarja. A mennyezet falképén (1830) Minerva, a tudomány istenasszonya trónol az Olümposz felhőiben. Szürkével festett képek ábrázolják az ókor nagy bölcselőit, íróit, költőit, valamint a magyar történelem, irodalom és tudomány nagyságait. További műemlék a XVIII. századi főapáti épületszárny és a többi kolostor-épületszárny. A felsorolt épületeket a magas középkori várfal fogja közre, a szárnyakat belső udvarok bontják meg. A déli falra épített gimnázium és nevelőotthon 1939-43-ból származik. Az Arborétum természetvédelmi terület, főapátsági park, parkerdő. A főapátság parkjában műemlék jellegű kerti ház centrális manzárdtetővel barokk stílusban, a XVIII. században épült. A Milleniumi emlékmű (1896). Az apátságtól délre elhelyezkedő mesterségesen megmagasított dombon látható, klasszicizáló homlokzatú, kerek kupolás épület. Bejáratát négy oszlopon nyugvó timpanon uralja, melyben Bezerédj Gyula szobrászművész „Életünket a hazáért” jelképes domborműve helyezkedik el. Kupolájában Aba Novák Vilmos freskói.
A Nagyboldogasszony-kápolna az egykori tarisznyavár helyén épült barokk (XVIII. század), majd romantikus stílusban megújítva 1865-ben. Kis harangtoronnyal, a homlokzat szélein barokk vázákkal, üres homlokzati falfülkékkel készült, belsejét diadalív választja el a szentélytől. A barokk fő- és mellékoltárokat Dorffmeister István készítette 1786-ban. A főoltárkép Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. Szószéke klasszicista stílusú. 1724 óta a helyi bencések temetkezőhelye. Kis dombon áll, melyre lépcsősor vezet fel.
A műemlék jellegű pannonhalmi Kálvária épült 1720-24 között, mai helyén 1896 óta áll. A kőből faragott szoborcsoport témája: Krisztus a kereszten; Mária és Szent János szobraival. Kilátótorony: a dombvonulat déli folytatásaként, jelzett turistaúton, néhány száz méter után érjük el a fából épült kilátót. Tetejéről szép panorámában gyönyörködhetünk.
A római katolikus templom. XII. századi eredetű,1734-ben és 1880-ban átalakítva, az 1960-as években teljesen átépítve.
A majorsági épületegyüttes, volt apátsági majorság (műemlék jellegű), barokk, XVIII. század közepe.
Iroda és lakóház udvarán és egyes épületrészeiben a Mezőgazdasági, Borászati, Termelő és Kereskedő Szövetkezet rendezkedett be. A szövetkezet a hegy gyomrába vájt nagy kiterjedésű pincerendszerrel rendelkezik.
A műemlék jellegű volt apátsági magtár a majorsági épülettel szembeni emeletes téglaépület.
A Zászlótartó-emlékmű 1940-ben készült fákkal borított, parkosított háromszög alakú téren látható. Tégla talapzaton kovácsoltvas zászlótartó magasodik, csúcsán kereszttel, talapzatán díszes kiképzéssel. Felirata: „Isten, áldd meg a magyart!”. Zászlós István szobrászművész és Schima Bandi iparművész alkotása.
A műemlék jellegű volt Szent Vince zárda, barokk épület, a XVIII. századból.
A téglagyár területén töltötte utolsó éjszakáját 1944 novemberében Radnóti Miklós költő. A felépített kemencében őt ábrázolja a fekvő bronzszobor, arcán az erőltetett menet gyötrelmeit, az igazságtalan meghurcolás kínjait hirdető vonásokkal (Meszlényi János szobrászművész alkotása - 1983).

http://nyd.bloglog.hu/page/7/